Amint az OTH kiemeli, a vastagbélszűrés országos kiterjesztésének előfeltétele több olyan szervezési és szűrési modell (pilot program) kipróbálása, amely a vastagbélszűrés célcsoportja elérésének (50–70 év közötti férfiak és nők) és mozgósításának lehetőségét, valamint a szűrés hatékonyságát vizsgálja. A ma folyamatban lévő modellprogramoknak már jócskán voltak előzményei. Ezek közé tartoznak az 1996–2000 közötti világbanki felzárkózási program („Close the gap”) keretében társfinanszírozással folytatott mintaprogramok, az „Ajka-Lovászpatona” szűrőprogram, valamint az OTH által koordinált, különböző helyszíneken szervezett vastagbélszűrő  programok is.

A jelenleg futó projektek alapja a székletvér vizsgálata. Tavaly májusban indult, s ez év végéig tart az a három megyére kiterjedő vastagbélszűrési modellprogram, amelyet az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal saját szűrővizsgálati keretének terhére, 60 millió forintos költségvetéssel indított el. A megyék (Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád) kiválasztásánál szempont volt, hogy azok demográfiai-társadalmi mutatói leképezzék az országra jellemző adatokat. Amint az OTH beszámolójából kiderül, a programra 95 háziorvos jelentkezett, az orvosok részvételét szűrésenként 500 forinttal ösztönözték. A praxisoknak összesen 20 ezer szűrőcsomagot osztottak ki. A háziorvosok az általuk felvállalt szűrésszámhoz képest háromszor több páciensüknek küldenek meghívót, 2013-ban a meghívottak harmada élt a lehetőséggel. Eddig hét és fél ezer laboratóriumi vizsgálat történt, a nem negatív leletek száma – a nemzetközi szakmai standardoknak megfelelően – 8,88 százalék. A kolonoszkópiára továbbutaltak 4,88 százalékos aránya is megfelel a nemzetközi szakmai sztenderdeknek, illetve az epidemiológiai helyzetből számított elvárásoknak.

Tavaly júliusban indult egy másik, kétéves modellprogram, amely a Támop 6.1.3.A. pályázati forrás által biztosított 87 millió forintos keretből Csongrád megyében zajlik. Az indoklás szerint a feltételek adottsága és a szakmai fogadókészség miatt esett a dél-alföldi megyére a választás. A szűréshez a háziorvosi praxisok részére tananyagot fejlesztettek ki, majd akkreditáltattak. A tananyag alapján a praxisok szakemberei a szűrést megelőzően egynapos – szintén akkreditált – képzésen vesznek részt, ami segíti őket a szűrendő lakosság megszólításában és meggyőzésében, valamint az informatikai alapú adminisztrációban. Ezt követően indul a projekten belül körülbelül egy éven át maga a szűrés. A Csongrád megyében működő 180 felnőtt- és 53 vegyes háziorvosi körzetből 115 praxissal kötöttek szerződést, az e körzetekhez tartozó 50–70 év közötti lakosok kapnak meghívást a szűrővizsgálatra, amihez a háziorvosukat kell felkeresniük. A program ideje alatt 13 ezer szűrést terveznek elvégezni, ami azt jelenti, hogy a Csongrád megyében élő 50 és 70 év közöttiek 10–15 százalékát szűrhetik át.

Szűrőcsomagot adnak a pácienseknek

„Randomizált, kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy a székletvér-kimutatáson alapuló szűrés mérsékli a vastagbélrákból eredő halálozást a népességben” – indokolta a módszerválasztást kérdésünkre az OTH. A székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló eljárást végzik, a másik módszercsoportot, a kémiai kimutatást (guajakolteszt) annak alacsonyabb érzékenységére hivatkozva nem alkalmazzák.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lyoni Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC), valamint az Európai Unió Tanácsa által ajánlott protokollt követve, személyre szóló, írásbeli meghívás útján a meghívott személyeket (50–70 év közötti férfiakat és nőket) a területileg illetékes háziorvoshoz utalják, aki a szűrés előtti, tájékoztatáson alapuló beleegyezés birtokában átadja a meghívottnak a használati utasítást is tartalmazó, két székletminta vételére alkalmas csomagot. A pácienst arra kérik, hogy használat után az eszközt helyezze az előre megcímzett és bérmentesített borítékba, majd adja postára. A kijelölt klinikai laboratórium a teszt elvégzése után az eredményről értesíti a háziorvost. Negatív teszteredmény esetén két év múlva hívják újabb vizsgálatra a pácienst, nem negatív esetben további tisztázó vizsgálatra a közeli kolonoszkópos vizsgálati helyre irányítják.

Követik a kiszűrt betegeket

Amint az OTH hangsúlyozza, a folyamatban lévő modellprogramok a szűrési procedúra megvalósíthatóságát, a szervezési módszerek alkalmazhatóságát, az egészségügyi dolgozók együttműködési készségét, a lakosság mobilizálásának lehetőségeit, részvételi hajlandóságát, a vizsgálat elfogadottságát is tesztelik. Az értékeléshez ismerni kell a nem negatív teszteredmény után elvégzett kolonoszkópos vizsgálat eredményét, s ki kell szűrni az álpozitív eseteket is, továbbá fel kell jegyezni a szövettani vizsgálatban részesültek klinikai követési adatait, kórszövettani leletét is. Fontos annak rögzítése is, ha negatív teszt után derül ki a rák (intervallumrák).

Ígérik: a modellprogramok lebonyolítása után a tapasztalatokat, a felmerülő problémákat és a szűrés országossá tételét segítő adatokat egy tanulmányban foglalják össze, ami a szakmapolitikai döntéshozókat támogatja a szűrés országos kiterjesztésének megtervezésében. A modellprogramok időzítéséből adódóan az összefoglaló és az azon nyugvó ajánlás leghamarabb 2015 második fél évében kerülhet a szakpolitikusok – s remélhetőleg egyúttal a szakma – kezébe.

Amivel mindenki egyetért

„A betegség sikeres gyógyításának előfeltétele az átlagos kockázatú lakosság szűrése, a korai kórismézés, a rákmegelőző állapotok korai kezelése. A vastagbéldaganatok előfordulása és az ebből eredő halálesetek száma sürgeti Magyarországon a szervezett vastagbélszűrés országos kiterjesztését, mert a népegészségügyi célú, szervezett vastagbélszűrés elmaradásának az ára nagyszámú életév elvesztése, amely szűréssel megelőzhető lett volna” – szól az OTH álláspontja, amelyet a szakorvosok és a betegszervezetek is osztanak, s amelyet vélhetően egyetlen egészségpolitikai döntéshozó sem kérdőjelez meg. Immár belátható időn belül kiderül, utóbbiaknak ezúttal sikerül-e a deklaráción túl is tenni az ügy érdekében.