Länger Vera, Artificial Group, kreatívigazgató

Érzelem és érzelem
Hogy mit hoz az év? Elmélkedhetnék akár a technológia robbanásszerű fejlődéséről, és annak igazából megjósolhatatlan következményeiről is, de engem most sokkal jobban foglalkoztat az emberi tényező. Azok a kollektív érzelmek, amelyek befolyásolják majd 2025-öt. És bár nem az idei év újdonsága lesz, hanem az elmúlt időszak folytatása és egyben kulminálódása, azt gondolom, hogy ezekből a legfontosabb a félelem lesz.

Az egyre szorítóbb megélhetési gondok; a világot meghatározó, kézzelfogható fegyveres és kevésbé kézzelfogható, dezinformációs hadviselés; a – főként fiatalabb generációkat nyomasztó – klímaszorongás; a mindezekből fakadó folyamatos bizonytalanság. Olyan feszítő kérdések, hogy vajon milyen csapást hozhat a holnap; kiben bízhatok; mi az, ami még valós a környezetemben.

Ennek következményei meghatározzák majd 2025-öt, és most nem arra gondolok, hogy a jó pszichológusoknál ezentúl még nagyobb lesz a várólista (bár valószínűleg ez kétségtelenül igaz lesz), hanem arra, hogy ez a kommunikációs iparágra és az emberek kontentfogyasztására milyen hatással lesz. Három tendencia rajzolódik ki számomra jelenleg.

Egy: a biztonság keresése. Amikor az álhírek még az eddiginél is jobban felpörögnek, hiszen az AI segítségével sokkal nagyobb ütemben készülhetnek és terjedhetnek, 

amikor minden mozog körülöttünk, és nincsenek stabil fogódzók, ki vagyunk éhezve az olyan tartalmakra, amelyekben megbízunk. A minőségi kontent, a nagyobb költségvetés, a látványosan profi körülmények mind-mind olyan elemek, amelyek a megbízhatóságot sugallják.

Több kutatás kimutatta, hogy a „ha ennyit költöttek rá, hamis nem lehet” gondolkodás abszolút működik. Úgyhogy hajrá szép, minőségi kontentek – legyen szó akár egy Instagram-posztról, akár egy teljes Netflix-sorozatról.

Kettő: A komolytalanság érája. Na, ez – amikor az elkerülő magatartás kapcsol be – pont az előző ellentéte, a két tendencia mégis egymás mellett működik. A minőségi tartalom keresése mellett a végtelen mennyiségű bármilyen kontent igénye is jelen van: amikor a folyamatos görgetés tengerében elveszve, a reelsek örvényébe merülve egyszerűen csak kikapcsoljuk az agyunkat, hogy röhögjünk egy hatalmasat, vagy akár huszonkettedszer nézzük meg fél órán belül, ahogy egy nő, egy férfi és egy kutya összerakja középen a kezét, izé… mancsát. Csak azért, hogy kicsit ne gondoljunk a komoly kérdésekre. Nem véletlenül lett az év szava a brainrot, ugye. 

Ugyanide tartozik a humor felemelkedése is: kreatív szakember társaimmal évek óta írjuk, mondjuk, hogy látjuk, ahogy végre újra előtérbe kerül. Versenyekről számolunk be, hogy „nahát, már kicsivel többet lehetett nevetni, mint tavaly”. És ez a tendencia csak erősödni fog idén, ebben biztos vagyok. Igazán izgalmas kérdés, hogy hogyan viszonyuljanak ezekhez a tendenciákhoz a márkák. Amikor ezekre a vizekre eveznek, arra érdemes figyelni, hogy ne öncélúan gyártsák majd a vicces, meg a trendekre reagáló tartalmakat, hanem kizárólag akkor, ha a márka DNS-éhez illik, az esszenciájából adódik, hogy összekapcsolják magukat ezzel a típusú kontentfolyammal. 

Három: A pozitív történetek diadala. Ki vagyunk éhezve a jó dolgokra. Arra, hogy igazi népmesei hősökről halljunk, lássunk, olvassunk. Arra, hogy a szép, színes dolgokat észrevegyük a szürkeségben. Arra, hogy jó példákat kövessünk. És itt óriási hatással tudunk lenni a kommunikációban. Ha mintát mutatunk, ha reményt sugárzunk, ha a jó pillanatokat hangsúlyozzuk, azzal mi is alakíthatjuk a közhangulatot, hiszen az optimizmus pillangóeffektjét indítjuk el. Szóval itt az idő a képzeletbeli falvédőnkre hímezni, hogy a pozitivitásra koncentráljunk, és ezt szem előtt tartani a kampányok és kontentökoszisztémák tervezése során.

Összességében mit hoz szerintem 2025? Meggyőződésem, hogy nemcsak picivel, hanem sokkal több minőségi tartalmat, humort és pozitív történetet. Egyet ígérhetek, én a magam részéről majd mindent megteszek ezért.
 

Jávor Zsófia, Müpa, PR vezető

Az őszinteségre nem lehet ráfizetni
A trendek követése, akár az előrelátás, nagyon fontos. Képben lenni, tudni, vagy legalább érezni, hogy mi ciki és mi nem, mi divatjamúlt és mi követendő, mindez alapvető tudás a kommunikációs szakmában.

Most mégis más jutott eszembe, amit megosztanék veletek.

A sok év alatt, amit a PR-szakmában töltöttem, az derült ki számomra, hogy a személyesség, az őszinteség mindig célba ér. Hagyjuk azokat a sémákat, hogy a PR-es nem lehet őszinte, vagy hogy diplomácia nélkül nem lehet érvényesülni ezen a területen.

Én az empátiáról, a személyességről beszélek. Arról, ami mindenkit – legyen az TikTok-függő kamasz, vérmes kommunikációs szakember, vérbeli újságíró vagy épp kiégett cateringes – szíven tud találni. Ha ezt be tudjuk építeni a kommunikációba, ha a stratégiát arra alapozzuk, akik és amik valójában vagyunk (intézmény, személy, cég, produkció esetében egyaránt), akkor lehetünk igazán trendik, mert amit el akarunk róluk, róla mondani, az célba fog érni. A Müpa nagy múltú, idén 20 éves közös kincsünk, ami telis-tele van izgalmasabbnál izgalmasabb személyes történetekkel, nekem és a kollégáimnak nincs más dolgunk, mint ezeket összegyűjteni és megosztani a külvilággal. Szerencsés és rendkívüli helyzet.

Természetesen mindezek mellett nem kérdés, hogy az AI-jal való alapos ismeretségkötés, sőt barátkozás, a benne rejlő potenciál kihasználása napjaink egyik legfontosabb feladata. Kicsit nehéz helyzetben van, aki minden szót és vesszőt százszor végiggondol, mert a leírt gondolat az ő szellemi terméke, de ha például egy háttéranyagot nem megírni kell, hanem csak cizellálni és formába helyezni, a mesterséges intelligenciával máris beljebb vagyunk.
 

Torday Gábor, KNK, kreatívigazgató

Hiszem, hogy idén egyre többen ismerjük fel, hogy „minden, amit teszünk, ugyanolyan könnyedén megtehető másképpen is”.  

Ez valójában a kísérletező kedv és az innováció előszobája, ami a kreatív megoldások terén az extrémebb, provokatívabb kampányokban is megnyilvánulhat. De arra is számítok, hogy még többet találkozunk majd minimalista designnal és hatalmas szövegblokkokkal.  

A kreatív PR-re és a social media influenszerekre épített kampányok továbbra is magas megtérülésű marketingbefektetések lesznek, mivel ezek alacsonyabb költségvetéssel is jelentős médiaértéket képesek generálni, másrészt pedig az AI és a fake news áradatában egyre inkább felértékelődnek a hiteles tartalmak.  

Optimista jóslatom, hogy a kisebb büdzsével rendelkező márkák is egyre bátrabban fordulnak majd a storytelling felé, azért, hogy valódi érzelmi kötődést alakítsanak ki a fogyasztóikkal. 

Hajagos Rita, Red Lemon, ügyvezető

Az influenszermarketing, hasonlóan a kommunikációs világ általános trendjeihez, 2025-ben várhatóan még inkább a technológiai fejlődés, a hiteles tartalom és a személyre szabott élmények irányába fog eltolódni. Csakúgy, mint az iparág minden területén, az AI és az automatizáció egyre fontosabb tényező az influenszermarketingben és a tartalomkészítésben. 

Az AI segíthet a személyre szabott kampányok kialakításában, virtuális influenszereket hozhat létre, akik képesek azonnal reagálni a felhasználói interakciókra. 

Az elmúlt években is jellemző volt már, de egyre intenzívebb a mikro- és nano-influenszerek jelenléte (ők kisebb, de aktívabb követői bázissal rendelkeznek), tartalomformátumban pedig a rövid formátumú videós tartalmak dominanciája, amelyek közvetlenebb és személyesebb kapcsolatépítésre alkalmasak a közönséggel.

Tovább erősödik az autentikus tartalmak iránti természetes fogyasztói igény, kiemelten fontos tényező továbbá a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem és az etikai értékek szerepe. 

A márkák egyértelműen a hosszabb távú együttműködéseket, az integrált kampányokat preferálják. 

Feltörekvőben vannak az influenszer-központú termékfejlesztések is, ahol az influenszerek már a termékek, szolgáltatások tervezési fázisában szerepet vállalnak, hiszen ők ismerik leginkább a követőik ízlését, így a nulladik ponttól hatással lehetnek a vásárlási folyamatokra. 

A VR/AR alapú élmények ezen a területen is teret nyernek, ahol az influenszerek új típusú, interaktív, immerszív élményeket kínálnak a közönségüknek. 
 

Polgár Zsolt, Kastner, nemzetközi kreatívigazgató

Végtelen tartalmak vs. a fogyasztók öntudatra ébredése
A technológiák fejlődése természetes folyamat, ennek az ütemével kapcsolatban nem is érdemes jóslatokba bocsátkozni. 

Az már érdekesebb, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak majd minderre.

A magam részéről a fogyasztóknak drukkolok – hogy minél többen ébredjenek öntudatra (lehetőleg még a gépek előtt), és kezdjenek tudatosabban szelektálni az üzenetimpulzusok dzsungelében. 

Az előző évekre visszatekintve úgy tűnik, a szakma továbbra sem képes az önkontrollra – a stagnálás nem trendi, a tartalmak mennyisége a végtelenhez közelít –, ezzel együtt a felhasználók véges ideje egyre jobban felértékelődik. Egyre többen kényszerülnek arra, hogy szűrőket használjanak a gépeiken és magukban is. 

A tudatos fogyasztók növekvő száma talán a szakmánkat is arra készteti, hogy jobban gondoljuk át, kinek, mit és hogyan üzenünk. 

Varga Eszter, Ringier Hungary vállalati kommunikációs vezető

Tartalomhoz a forma  – szólt a ‘80-as években az Amfora reklámszlogenje, és nekem mindig ez ugrik be elsőként, ha a média, illetve a kommunikációs iparág előtt álló kihívásokra gondolok. Ahogy a korábbi években, úgy 2025-ben is fokozódik a média kitettsége az algoritmusoknak, mindenki küzd az ún. healthy trafficért, és ezért felértékelődik a hiteles, értékes újságírói produktum, a releváns témaválasztás és a hozzá szabott, a kornak megfelelő formátum. Az elmúlt években már nagyon jó hazai példákat láthattunk erre a kombinációra. Bátran elindultak, megerősödtek, és bízom benne, hogy financiális szempontból is fenntarthatók maradnak – ami egyébként közös iparági érdek és felelősség, ugyanúgy a hirdetési piacé is, mint az újságíró szakmáé és a kiadóké.

Ami pedig az AI nyújtotta lehetőségeket illeti,

2025-ben várhatóan még azon lesz a hangsúly, hogy az AI milyen változatos módokon segíti a (média)kommunikációt, a hírfogyasztást és általában a szakmai mindennapjainkat, szemben azzal, hogy milyen változatos módokon fenyegeti azt.

Utóbbival is foglalkozni kell, természetesen.