Szimbolikus időpontban, 19:56-kor elindult az átmeneti adás az M1 csatornán Bacsó Péter A tanú című filmjével. A 16 órakor kezdődött leállás egy korszak lezárását jelentette, de egyben egy új kezdetet is.
"Magyarországon mostantól egy olyan közmédia épül, amely összehozza és tájékoztatja az embereket, nem pedig megosztja és félrevezeti őket"
– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedd este az MTI-vel.
Az összegzés szerint A tanú című film egyszerre emlékeztet a múlt tanulságaira és arra, miért fontos a szabad, független tájékoztatás.
Hozzátették: a következő napokban az M1-en a magyar filmművészet emlékezetes alkotásai láthatók. A hírszolgáltatás fokozatosan tér vissza az új szerkesztési rend szerint, a Kossuth rádió helyén pedig átmenetileg a Bartók rádió műsorai hallhatók.
A sportközvetítések, köztük a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései, és az egyéb csatornákon futó adások, a hírszolgáltatás kivételével, változatlanul elérhetők.
"Köszönjük a türelmüket és a bizalmukat. Maradjanak velünk! Együtt dolgozunk azon, hogy a közmédia ismét olyan intézmény legyen, amelyre büszke lehet az ország" – olvasható a közleményben.
Ennyien nézték a közmédia történelmi adásszünetét
Azóta kiderült az is, hogy a Nielsen élő, teljes népességre vonatkozó mérései szerint a leállást megelőző Hírek+ átlagosan 23 836 nézőt ért el, ami 1,37 százalékos közönségarányt jelentett. A műsor elérése – vagyis azok száma, akik legalább rövid időre belepillantottak – 29 771 fő volt – írta meg a Médiapiac.com.
Az ezt követő adásszünet idején drámai visszaesés következett: átlagosan mindössze 193 néző maradt a csatornán, ami 0,01 százalékos közönségarányt jelent. Ugyanakkor az úgynevezett reach-adat szerint összesen 50 355-en néztek bele valamikor a csaknem négyórás szünet során, ami arra utal, hogy sokan kíváncsiságból rövid időre ellenőrizték a csatorna állapotát.
Az M1 adása szimbolikus időpontban, 19:56-kor indult újra, amikor műsorra tűzték Bacsó Péter klasszikus filmjét, A tanút. Az alkotás már jóval nagyobb érdeklődést váltott ki: átlagosan 122 440 néző követte, ami 3,61 százalékos közönségarányt jelentett, miközben összesen 653 191-en kapcsoltak rá legalább rövid időre,
ezzel a csatornák sorrendjében az 5. helyen volt.
Az M1 ezeket a műsorokat tűzte adásra kedden délután, majd este az adásszünetet követően:
- 15:55:24 – HÍREK+ – SHR%: 1,37 | RCH: 29 771
- 15:59:46 – ADÁSSZÜNET – SHR%: 0,01 | RCH: 50 355
- 19:56:22 – A TANÚ /MAGYAR FILM/ – SHR%: 3,61 | RCH: 653 191
- 21:45:40 – MŰSORAJÁNLÓ – SHR%: 3,27 | RCH: 108 721
- 21:49:54 – MEGÁLL AZ IDŐ /MAGYAR FILMDRÁMA/ – SHR%: 1,83 | RCH: 334 763
- 23:31:00 – MŰSORAJÁNLÓ – SHR%: 1,31 | RCH: 25 713
- 23:34:01 – A VIZSGA /MAGYAR THRILLER/ – SHR%: 1,50 | RCH: 85 420
- 01:06:43 – MŰSORAJÁNLÓ – SHR%: 1,27 | RCH: 12 381
- 01:08:52 – NAPLÓ GYERMEKEIMNEK /MAGYAR JÁTÉKFILM/ – SHR%: 0,74 | RCH: 32 974
Kit tudja, meddig élvezhetjük a régi magyar filmeket?
Szerda reggel hétkor az M1-en, a közmédia fő hírcsatornáján Koltai Róbert, Sose halunk meg című 1992-ben készült filmjét lehetett nézni, közvetlenül utána pedig Sándor Pál, Régi idők focija című 1973-as filmje indult el.
Hogy melyik film következik utána, az meglepetés.
Arról, hogy meddig élvezhetjük a régi magyar filmeket, pontos információ egyelőre nincs. A Telex értesülései szerint nagyjából egy héten belül döntenek majd a részleges tévés hírszolgáltatás újraindításáról.
Ennél valószínűleg hosszabb ideig szünetel majd a Kossuth Rádió műsora. Az MTVA munkatársai között körbeküldött, a Telexhez is eljutott utasítás szerint a „saját műsorstruktúra legalább 2026. augusztus 15-ig szünetel”, de egy idő után „a rövid (2–5 perces) hírblokkok újraindulnak.”
A Védvonal nem létező észak-pesti egységének tüntetése
Eközben este 7 órától néhány ember, kb. 12 fő az MTVA székháza előtt tüntetett, kifogásolva, hogy a közmédia kedd délután négy órától felfüggesztette a hírszolgáltatást, és 19:56-ig az elmúlt időszakban sugárzott propagandáért bocsánatot kérő üzenetet sugárzott fekete alapon.
A résztvevők a közmédia Kunigunda útján lévő épületének B portája előtt gyülekeztek. A sajtó képviselői, tévéstábok, fotósok azonban nagyobb számban voltak jelen a helyszínen.
Az MTI-nek nyilatkozó résztvevők elmondták, hogy civil állampolgárok, nem képviselnek semmilyen szervezetet.
A HírTV műsorában ezzel szemben az hangzott el, hogy a demonstrációt a Védvonal szervezi. Később Czunyiné Bertalan Judit, a Védvonal vezetője és Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója közös közleményt adott ki arról, hogy az MTVA-székház előtti tüntetést nem a Fidesz és nem a Védvonal szervezte.
"A szervezők, miután az esemény meghirdetését követő megkeresésünkre nem reagáltak, okkal feltételezzük, hogy a Védvonal nevével visszaélve hirdették meg az eseményt" – írták.
A Hír Tv szerkesztői feltehetően egy mémoldalt néztek be, amely a Védvonal észak-pesti egységének nevében posztolt, hiszen a Fidesz által létrehozott Védvonalnak nem tudni észak-pesti egységéről. Az oldal nem sokkal később meg is köszönte a tudósítást – vette észre a 444.
Özönlenek a reakciók
Miután kedd délután elsötétült az M1 és a hirado.hu, rengeteg ismert ember, politikus reagált az eseményekre.
Kapitány István
A gazdasági és energetikai miniszter a Carmina Buranával búcsúztatta a köztévét, és mint mondta, még soha nem örült ennyire, hogy nem működik a tévéje.
Laár András
Tatár Csilla
A műsorvezető posztjában kijelentette, hogy hazudni „szemét dolog”, egy komplett társadalomnak hazudni pedig „aljas bűn”.
„A propaganda bűne elévülhetetlen bűn. És fontos, hogy ezt kimondjuk, hogy megmaradjon, és soha ne relativizáljuk. Mert abban a pillanatban, hogy ezt elkezdjük mentegetni vagy elfelejteni, bármikor visszatérhet. A hatalomért vagy az anyagi haszonszerzésért félrevezetni egy egész társadalmat, háborús pszichózisban tartani embereket, lejáratni, tönkretenni emberi életeket és sorsokat – ezek olyan tettek, amelyeknek a súlyát nem szabad elfelejteni. Ezek nem egyszerű politikai viták, hanem embereket érintő döntések és következmények, amelyek nyomot hagynak családokon, közösségeken és egy egész országon.
A propagandisták bűne elévülhetetlen. Mert a propaganda nem pusztán vélemény vagy kommunikáció: amikor tudatosan a megtévesztést szolgálja, embereket fordít egymás ellen, félelmet kelt, és hozzájárul emberi életek, családok és sorsok tönkretételéhez, annak erkölcsi felelőssége van. Ezt sem szabad soha elfelejteni vagy relativizálni”
– írta, megjegyezve, hogy elsőre el sem tudta hinni, hogy ez tényleg megtörtént.
Geszti Péter
„16 éven át nem kapcsoltam az M1-re. Mintha nem is lett volna 1-es szám a távirányítón. Április 12-én este fülig érő szájjal kattintottam oda.
Ma pedig, hogy végre elsötétült a hazugsággyárnak ez a csatornája, és megjelent a képen látható felirat, nem elégtételt éreztem, hanem reményt. Annak a reményét, hogy visszatalálhatunk a demokratikus értékeinkhez, a normalitáshoz, a szabad sajtóhoz.
Így legyen! Az már csak hab lehet a tortán, hogy a »köztévé« intézménye – ahol annyira szerettem egykor műsorokat készíteni – visszanyerheti presztízsét és fontosságát a magyar kultúrában” – írta Geszti.
Molnár Áron
Molnár Áront a Loupe csapatépítőjén érte a hír, és épp csónakázásból tértek vissza, amikor megtudták, hogy megszűnt az M1 műsora.
„Megkértük az itt dolgozókat, hogy kapcsoljanak oda, hogy ez igaz-e és ez a szöveg fogadott minket: »A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük!« Felfoghatatlan… Hosszú évek mocskos propagandája, hazug lejárató kampányai, a gusztustalan és gátlástalan, a Fidesznek tövig benyaló okádék műsoroknak és híreknek vége. Mi meg csak álltunk a képernyő előtt és nem hittünk a szemünknek. Ez történelem. De részemről nincs bocsánat, mert magyar emberek életét követelték a háborúval riogató hazugságok és családokat, barátságokat tettek tönkre a rohadék propagandájukkal. Ez a minimum, ami jár a hazugoknak, ami ma történt. De most, a tetves propaganda végének hírére kikérek egy meggysört! Van igazság!” – írta.
Nemzetközileg is komoly visszhangot kapott a közmédia leállása
The Guardian
A magyar közmédia leállítja adásait az Orbán utáni átalakítás során – írja cikkében a The Guardian. Magyar Péter a „propaganda-adások végéről” beszélt, miután a Kossuth Rádió és az M1 televízió felfüggesztette sugárzását. A lap kiemeli, hogy a média feletti szoros ellenőrzés Orbán 16 éves kormányzásának egyik központi pillére volt, amely idő alatt a közép-európai országot egy önmagát „illiberálisnak” nevező állammá alakította, szembehelyezkedve az EU normáival.
Hozzátették, hogy az M1 esti adása hírműsorok nélkül folytatódik, míg más közszolgálati műsorokat nem érintenek a változások.
A lap emlékeztetett arra, hogy Orbán 2010-es hatalomra kerülése után a Fidesz rendszerszinten alakította át az állami médiát kormányzati szócsővé, amely saját maga és szövetségesei népszerűsítésére szolgált, miközben ellenségként tüntette fel többek között Soros György filantrópot és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexében Magyarország a 2010-es 23. helyről 2026-ra a 74. helyre esett vissza, mivel a kormányzati befolyás következtében az ország jelentős része párhuzamos információs valóságban élt – idézték a szervezet jelentését.
Orbán idején a médiapiac mintegy 80 százaléka Fideszhez hű szereplők ellenőrzése alatt állt, beleértve az állami és számos magántulajdonú médiumot is. Ezekkel szemben álltak a nehéz helyzetben működő független médiumok, amelyek újságírói ennek ellenére számos visszaélést feltártak – írja a lap.
Hozzátették: elemzők szerint több, a Fideszhez köthető magánmédium túlélheti a kormányváltást, mivel továbbra is népszerűek. Befolyásuk azonban csökkenhet az erősödő verseny miatt, és szerkesztőségi irányvonaluk is változhat az új politikai környezetben.
BBC
Magyarország vezető közszolgálati televíziója leállította hírműsorait, miközben a szintén közszolgálati Kossuth Rádióadó teljes egészében felfüggesztette működését annak érdekében, hogy a média „függetlenné és megbízhatóvá” váljon – írta meg a BBC is.
Az ország korábbi miniszterelnöke, Orbán Viktor, akit áprilisban, 16 évnyi folyamatos kormányzás után váltottak le, szoros ellenőrzés alatt tartotta az állami médiát – emlékeztettek.
A médiára vonatkozó reform Magyar Péter központi kampányígérete volt, aki a mostani bejelentést „a propaganda-adások végének” nevezte.
„Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon. Ennek most vége”
– idézte Magyart a BBC.
Kiemelték, hogy Orbán Viktor keddi Facebook-bejegyzésében a lépést „a Tisza zsarnokságának újabb példájaként” értékelte, arra biztatva követőit, hogy inkább a Fidesz-közeli Hír TV-t nézzék.
Euronews
Magyarország közszolgálati műsorszolgáltatója kedden leállította adását, és egy képernyőn megjelenő bocsánatkérést sugárzott, miután Magyar Péter új kormánya ideiglenes vezetést nevezett ki, és elbocsátotta az Orbán-párti elfogultsággal vádolt dolgozókat – írta a Euronews.
Kiemelték, hogy a szolgáltatás leállítása régóta ígérete volt Magyar Péter miniszterelnöknek.
Az ígéret szerint a műsorszolgáltatót átalakítják annak érdekében, hogy a jövőben független és hiteles legyen – írták.
Emlékeztettek arra, hogy hétfőn kinevezték az ideiglenes vezetői csapatot, amely az új struktúrára való átállást felügyeli. Több vezetőt és újságírót azonnali hatállyal elbocsátottak, és több dolgozót biztonsági őrök kísérték ki az épületből.
„Történelmi nap. Ma véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein”
– idézték Magyar közösségi média posztját.
Az MTVA az Orbán-kormány idején évek óta kritikák kereszttüzében állt: ellenzéki pártok és nemzetközi szervezetek elfogult tudósítással vádolták, míg Magyar azért ítélte el, mert a választási kampány során dezinformációt terjesztett – emelte ki a lap.
Hozzátették: az áprilisi választás után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ/OSCE) megállapította, hogy az MTVA tudósításai rendszerszinten egyoldalúak voltak: a hírműsorok „nyíltan és aránytalanul” támogatták a kormánypártok narratíváját, miközben marginalizálták vagy negatív színben tüntették fel az ellenzéki hangokat.
Az EBESZ szerint a műsorszolgáltató nem biztosított egyenlő feltételeket a politikai szereplők számára a kampány során.
„Az ellenzéki politikusok szinte egyáltalán nem kaptak lehetőséget arra, hogy megszólaljanak a hírműsorokban, vagy ha mégis, akkor szerkesztőségi megjegyzésekkel hiteltelenítették őket” – állt az EBESZ lap által idézett jelentésében.
CNN
A CNN mindezekhez azt tette hozzá, hogy
elemzők szerint azonban komoly kihívást jelent majd egy valóban kiegyensúlyozott közszolgálati média létrehozása.
A közmédiát érintő további aktuális híreinkről a kapcsolódó cikkeknél olvashat részletesebben.
Nyitókép: MTVA székháza, B porta
Kép: A tanú
