Tompos Kátya halálhíre megdöbbentette a szerkesztőségünket is, a színésznő 41 éves korában súlyos betegségben hunyt el. Két éve küzdött a ritka rákbetegséggel, pár hete a Fábián Juli Emlékalapítvány egy jótékonysági felhívást tett közzé: egy május 25-i koncerten gyűjtöttek pénzt a kezelésére. Május 30-án derült ki, sikerült összegyűjteni a szükséges összeget, május 31-én reggel viszont megérkezett a tragikus hír Tompos Kátya haláláról.

Rátaláltunk a színésznő egy 2021-es Facebook-bejegyzésére, amiben úgy tűnik egy saját, új szépészeti kezelést hirdet, amiről hamar kiderül, hogy csuppán vicc. 

Reklám!

Mi nők kemény világot élünk és éltünk is, és élni fogunk, (vagy az Lenin volt...mindegy, valami ilyesmi) Mindnyájan tudjuk, tudtuk és tudni fogjuk, hogy a külsőnk karbantartása a legfontosabb szempontunk ezen a világon! Ennél fontosabb dolog nincs, nem volt és nem is lesz! Mi viszi előre a nőket, ha nem a precíz, extravagáns megjelenés, a makulátlan, feszes bőr és hogy kitűnjünk a szürke másvalakik közül, azért, hogy még jobban imponáljunk a férfiaknak? Ebből az ünnepi alkalomból a mai napon megnyitottam Pablo nevű arcplasztikai szalonomat! Most 20% -os kedvezménnyel operálok fület térdre, 1 vagy akár mindkét szemet hátközépre és szájat homlokra!

Jöjjetek! Jelentkezzetek! Hűdejólesz! Ajjdedörzsölömatenyeremet!

#reklám #vicceltem #nemisreklám #estihülyeség #kattantanéni #kislányomválasztottálvolnavalaminormálisszakmát #minekmutattátokmegeztazappot?

Ebben a bejegyzéseben egy olyan mobilapplikációs játékot fedezett fel, amivel Picasso-szerű portrékat lehet készíteni. 

Tompos Kátyát nem láttuk celeb- és influenszerszerepben, egy 2018-as Glamour-interjúban, ami egy alapozót hivatott például reklámozni, a következő versben válaszolt arra a kérdésre, hogy mit üzen azoknak a fiataloknak, akik színészi pályára készülnek?:

„Egy Borisz Paszternak verset (Ő írta a Doktor Zsivágót) Sulyok Vince fordításában.

Hitvány dolog híresnek lenni.
A magasba nem ez emel.
Sem a hely, mit kéziratod a
levéltárban kiérdemel.

Önátadás a művek célja,
s nem a siker, port-fölverés.
Szóbeszéd tárgya lenni szégyen,
ha erre az érdem kevés.

Nem bitorlóként, de úgy élni,
hogy végül megnyerje magát
a végtelen kegyét, s megértse
az ember a jövő szavát.

Sorsodban s nem a művedben kell
visszamaradjon a hiány,
s életfejezeted legyen, mi
lapszéli jegyzetet kíván.

Ismeretlenségbe merülni,
s lépteid abba rejtem,
mint ahogy a táj ködbe rejlik,
s nem lehet semmit sejteni.

Életutadat fokról-fokra
követni másokra marad,
győzelmekről és kudarcokról
te nem ítélhetsz önmagad.

S jottányit se föladni abból
soha, ami a lényeged,
de élni, élőnek maradni,
élőnek, amíg csak lehet.