Jogi úton támadta meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának döntését a Klubrádió, erősítette meg az MTI-nek a Népszabadság információját hétfőn a médiatanács szóvivője – írja az Index.
Kiricsi Karola az MTI-nek elmondta, hogy a Médiatanács a Budapest 95,3 MHz frekvenciát a jogszabályoknak megfelelően megpályáztatta, miután azon a 12 évre szóló médiaszolgáltatási jogosultság 2011 februárjában lejárt. A pályázati eljárás eredményét és nyertesét 2011. december 20-án állapította meg. A Klubrádió a Fővárosi Ítélőtáblánál keresetet nyújtott be a határozat felülvizsgálata érdekében, és erről 2012. január 6-án hivatalosan értesítette az NMHH-t.
A Népszabadság cikke szerint a Klubrádió több ponton vitatja a médiatanács határozatának törvényességét. Mint írják, a Klubrádió álláspontja szerint már a pályázati felhívásban szereplő koncessziós díj nagyságrendje, az évi minimum 53 millió forint meghatározása is irreális volt. Megítélésük szerint az Autórádió Kft. 75 millió forintos ajánlata nem tartalmazhat reális üzleti tervet.
A pályázatban az úgynevezett szubjektív pontok közül - amelyek a műsorterv szakmai színvonalát voltak hivatottak díjazni - a Klubrádió a maximális 12 pontot kapta, míg az Autórádió Kft., amelynek műsortervében fele annyi beszélő tartalom szerepelt, pontosan annyit, kilencet, amennyivel összességében egy pont előnnyel első lehetett. A kilenc pont szavakba foglalt indoklásában a budapestieknek nyújtandó kiemelkedő szolgáltatás szerepelt, vagyis az, amiért már kaptak úgynevezett objektív 20 pontot. Tehát a Klubrádió szerint ugyanazért kétszer voltak díjazva, ami törvénytelen - mondta el a vezérigazgató, Arató András a Népszabadságnak.
Kiricsi Karola ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az új médiaszabályozás - az Alkotmánybíróság 2008-as határozatának eleget téve - törvényi szinten rögzíti a rádiós frekvencia használatáért fizetendő díj meghatározásának elveit. A Médiatanács új médiatörvény hatályba lépése óta elindított mintegy 60 pályázati eljárás mindegyikében megkülönböztetés nélkül alkalmazta az új díjszámítási rendszert, amely egységes, arányos, és figyelembe veszi a frekvencia vételkörzetének nagyságát és a vételkörzetben élők vásárlóerejének indexét.
Az új médiatörvény emellett részletesen szabályozza és széles körben, minden döntéssel szemben biztosítja az ügyfelek számára a bírói fórum előtti jogorvoslati lehetőséget. A rádiós frekvenciák hasznosítására vonatkozó eljárásban a médiatörvény szerint a pályázatok eredményét megállapító határozattal szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül bírósági felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítélőtáblától.
A szóvivő elmondta azt is, hogy az Alkotmánybíróság 2007-ben megállapította, hogy a régi törvény (Rttv.) nem szabályozta kellő részletességgel a rádiós frekvenciák hasznosítására irányuló eljárást és nem nyújtott megfelelő jogorvoslati lehetőséget. Többek között ezeket a hiányosságokat orvosolja a médiatörvény - mondta Kiricsi Karola.
| Nem példa nélküli |
| A magyar rádiós piacon az irreális üzleti tervre alapuló ajánlattétel nem újdonság. A Sláger-Danubius-ügy miatt lemondó Majtényi László, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT – az NMHH elődje) akkori elnöke úgy érvelt, hogy a pályázatokon nyertes Advenio Zrt. (Class FM) és FM1 Konzorcium (Neo FM) ajánlata szintén kigazdálkodhatatlan üzleti ajánlatra épült, a pontjaikat pedig nagyban befolyásolta, hogy lehetetlen koncessziós-díjajánlatot adtak be. Érdekes ugyanakkor, hogy az 1997-ben nyertes Sláger és Danubius ugyanígy jutott hozzá az országos frekvenciákhoz. A Sláger 2001-ben felhagyott a műsorszolgáltatási díj fizetésével, majd az ORTT-vel folytatott, 2002-ig tartó pereskedés eredményeképpen abban állapodtak meg, hogy 2004-ben öt évre meghosszabbítják a rádióval a szerződést az eredeti műsorszolgáltatási díjjal szemben 70 százalékkal alacsonyabb áron. A Sláger példája precedenst teremtett a magyar piacon, számos műsorszolgáltató fordult az ORTT-hez szerződésmódosítási kérelemmel. A rádiók többnyire arra szoktak ilyenkor hivatkozni, hogy ajánlatuk benyújtása pillanatában még nem volt előre látható, hogy a médiapiac – benne a rádiós piaccal – alapvetően átalakul, üzleti tervüket pedig olyan reklámbevételre alapozták, amely az előre nem látható átalakulás miatt közben alaposan lecsökkent. |
