Január 4-én jelent meg egy érzelmes hangvételű Facebook-bejegyzés, amely egy állítólagos szegedi buszsofőr, László sorsát mutatta be. A poszt szerint a 60 éves férfi közel negyven éve járta ugyanazt az útvonalat Szegeden, majd munka közben összeesett, és azóta magányosan fekszik a kórházban. A történetet drámai képekkel és interakcióra ösztönző felhívásokkal egészítették ki: a követőket arra kérték, hagyjanak neki üzenetet, osszák meg a történetet, és „ne legyenek közömbösek”.

A bejegyzés rövid idő alatt több mint 34 ezer lájkot, mintegy ötezer megosztást és kommentet gyűjtött. Sokan valódi személyként tekintettek Lászlóra, és jókívánságokkal árasztották el, bár a hozzászólások között felmerült az is, hogy mesterséges intelligenciával készült tartalomról lehet szó.

A Lakmusz ellenőrzése azonban egyértelművé tette: László története teljes egészében kitaláció. A szegedi buszokat üzemeltető MÁV Csoport közölte, hogy nem történt a leírtakhoz hasonló eset egyetlen munkatársukkal sem, a posztban szereplő állításokat álhírnek tekintik, és elhatárolódnak az ilyen félrevezető tartalmaktól. A villamos- és trolibusz-közlekedést működtető Szegedi Közlekedési Társaság szintén megerősítette, hogy a képeken látható férfi nem az alkalmazottjuk.

A bejegyzéshez csatolt fotók további gyanúra adtak okot. A Google fordított képkeresője szerint a képeket a Google mesterséges intelligenciája generálta, amit digitális vízjel is jelez. A képeken szereplő férfiak ráadásul nem hasonlítanak egymásra, az egyik fotón Magyarországon nem használatos konnektor látható, az arcvonások pedig több ponton is mesterséges eredetre utalnak.

A történetet közzétevő Facebook-fiókot mintegy 5300-an követik; a profil egy szépségápolási termékeket forgalmazó cég nagyköveteként mutatja be magát, és digitális tartalomkészítőként hivatkozik magára. Bejegyzései korábban jellemzően nem értek el ekkora közönséget.

Bár az elmúlt években valóban előfordultak Szegeden olyan esetek, amikor buszsofőrök munka közben lettek rosszul, ezek nem állnak kapcsolatban a most terjedő történettel. A „László-ügy” így újabb példája annak, hogyan lehet mesterséges intelligenciával és érzelmekre ható narratívával tömegeket mozgósítani – egy olyan történet mentén, amelynek nincs valós alapja. Sőt, hasonló AI-generált üzenetek és kamu profilok akár politikai célokra is felhasználhatóak, amelyről itt írtunk korábban.