„A magyar kormánnyal folytatott párbeszéd a végéhez ért, olyan választ kaptunk, amely eloszlatja a korábbi aggályokat” – mondta Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács (ET) elnöke egy Brüsszelben tartott beszéde után kérdésekre adott válaszában a Nol.hu beszámolója szerint.

Az Európa Tanács immáron két éve napirenden tartja a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos szakmai és politikai aggályokat. A tanács parlamenti közgyűlése épp néhány nappal korábban fogadott el egy, az európai média helyzetéről szóló határozatot, amelyben a jelenlegi magyar médiaszabályozást még kritizálták. Az ET akkori véleménye az volt, hogy a magyar szabályozás továbbra sem tesz eleget korábban megfogalmazott ajánlásaiknak. A jelentés szerint a 2010-ben elfogadott, majd több ízben – legutóbb májusban módosított médiaszabályozás továbbra sem zárja ki a joggal való visszaélés lehetőségét, és annak a sajtószabadság korlátozására való felhasználását.

Sem a tanács, sem a magyar kormány részéről nem szivárogtak ki részletek arról, hogy mit jelent a legújabb bejelentés, a Nol szerint mindenesetre Jagland annyit elmondott, hogy nem személyi kérdéseket vagy jogköröket vizsgáltak, hanem a szervezet szerkezetére koncentráltak, hogy megfelelő fékek és ellensúlyok legyenek beépítve a rendszerbe.

A lap információi alapján az Európa Tanács számára leginkább az volt aggályos, hogy a miniszterelnök nevezi ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét kilenc évre. Az ET illetékeseinek álláspontja a Nol szerint az, hogy a médiahatóság elnökének és tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét úgy kellene megváltoztatni, hogy a kiválasztásnál a szakértelemre és a függetlenségre helyeződjön a hangsúly, a kinevezési folyamatban ne kizárólag politikusok mondják ki a döntő szót, hanem abba vonjanak be szakmai szervezeteket, testületeket is. A lap spekulációja szerint elképzelhető az is, hogy a parlament tavaszi ülésszakán módosítják a médiatörvényt.