- Hasonló jellegű európai kutatásról nem tudok, magyarországi tapasztalatokról pedig aligha lehet még beszámolni. Ennek az az egyszerű oka, hogy a magyar egészségügyi intézmények körében egyelőre csak a tervezés stádiumában vannak a vonalkód technikán alapuló betegazonosító BCMA (bar code medication administration) rendszerek - mondta Halász Árpád, a Zebra Technologies regionális vezetője.
- Miközben az amerikai kórházak 30-35 százalékában, Nyugat-Európában pedig még ennél is magasabb arányban vezettek be BCMA rendszereket, addig itthon még a kezdőlépéseknél tartunk. Pedig a világ számos kórházában bevezetett rendszerek már rövid időn belül igazolják azokat az elvárásokat, amiket a vezetők a biztonságos és költséghatékony megoldás kapcsán megfogalmaztak. Ebben a helyzetben mindenki csak nyerhet. A kórház egy rövid távon megtérülő befektetés révén nagyobb működési biztonsághoz jut.
Minimálisra csökken a tévedésből eredő kockázat, lerövidül az adminisztrációra fordított idő, ehelyett az ápolók, a nővérek valóban a beteg szükségleteinek kielégítéséért tudnak fáradozni. A betegnek meg nem kell unalomig ismételnie a személyi adatait, vagy visszakérdezni, hogy biztosan a saját gyógyszerét kapta-e - mondta Halász Árpád.
A kórház is biztonságban érezheti magát
Az egészségügyi biztonság kérdése a gyógyítás folyamatának minden szereplőjét egyre jobban foglalkoztatja. Nem véletlen, hogy a világ számos országában rohamléptekkel terjed a kórházi betegazonosítást szolgáló csuklópánt használata, mégpedig egy olyan zárt rendszerben, ahol a betegnek a kórházba történő felvétele pillanatától kezdve minden egyes gyógyítási lépése, így a gyógyszerezés is szoros ellenőrzés alatt történik. Az azonosító rendszer lelkét jelentő Z-band csuklópántból a világon eddig több mint 125 millió darabot forgalmazott a Zebra Technologies.
A téma növekvő fontosságát bizonyítja, hogy az eladott mennyiség több mint 50 százaléka az elmúlt 18 hónapban került leszállításra. Nagy Britanniában már átfogó előírások teszik kötelezővé a vonalkódon alapuló kórházi azonosítási technológiát, az amerikai kórházaknak pedig egyre nagyobb része áll át a kórházi elektronikus adatnyilvántartásra.
A csuklópánton lévő vonalkód révén a kezelőorvos számára a beteg kórképe, kezelésének története, és minden szükséges adat és információ – akár a betegágy mellett is - azonnal elérhetővé válik. A rendszer kiterjesztésével, így a laboratóriumi adatok bevonásával és a táplálkozási előírásokra történő kiterjesztéssel szinte teljesen ki lehet szűrni a tévedésből, adminisztrációs hibából fakadó pontatlanságokat.
Megéri alkalmazni
- Prágától Bukarestig a mi régiónkban is már több rendszert leszállítottunk, Magyarországon mégis gyerekcipőben jár az automatikus betegazonosítás ügye - mondta Halász Árpád. „Miközben minden egészségügyi intézmény rémálma, hogy tévedésből rossz gyógyszert adnak egy betegnek, összekeveredik két beteg azonosító kartonja, vagy éppen még egyszer beadásra kerül az épp bevett gyógyszer, addig még mindig csak a tesztelés szakaszában vannak a hazai rendszerek
Meggyőződésünk, hogy mind az egészségügyi kormányzat, mind az egyes intézmények felelős vezetői hamarosan felismerik, hogy megéri a betegazonosítás vagy a gyógyszerelés hibáiból származó tévedéseket vagy műhibapereket elkerülni. A gyógyszereléssel kapcsolatban ma már nemzetközi egyetértés van a betegek öt legfontosabb jogának az érvényesítéséről, vagyis hogy a megfelelő beteg, a megfelelő gyógyszert, az előírt időben, a neki előírt dózisban és a helyes alkalmazási módban kapja meg.
Ennek betartását csakis egy ilyen rendszer képes garantálni. A Zebra rendszerei révén egyértelműen és kizárólagosan lehet a beteget az adott kezeléssel és gyógyszerrel összekötni. Ezáltal a páciensekre vonatkozó egészségügyi információkat - mint amilyen a név, a vércsoport, az allergiák és érzékenységek, vagy épp a kezelőorvos neve - tároló vonalkódot a beteg egyértelmű azonosítása érdekében, bármely kezelés helyszínén, gyorsan és megbízhatóan le tudják olvasni.
A vonalkódazonosítás széles körű bevezetése egy szemlélet gyökeres megváltozását jelentené: az egészségügyet jellemző állandó azonnali forráskeresés helyett egy hosszútávra építkező, de már rövid távon is költséghatékony rendszer jönne létre, mindez úgy, hogy lényegesen megnő a betegellátás biztonsága - mondta Halász Árpád.
