A legtöbb mellrákellenes kampányban domináns szerepet játszik a rózsaszín. Ilyen például az Avon Walk kezdeményezése vagy akár legutóbbi hazai próbababás kampánya, a Susan G. Komen for the Cure mozgalom dizájnja vagy a Pink Snacks & Beverage neve és termékeinek csomagolása. A Harvard Business Review-ban megjelent tanulmány szerint azonban a rózsaszín látványa azt a képzetet ülteti el a nőben, hogy kevés az esélye, hogy ő maga mellrákot kapjon, ezzel párhuzamosan pedig kevésbé lesz hajlandó mellrákellenes szervezetek, kampányok támogatására.

A kutatás azt is kimutatta, hogy bármilyen, genderrel (tehát a társadalmi nemmel) kapcsolatos sztereotipikus megjelenítés csökkenti az esélyét, hogy a nők közben a nemüket támadó rákfajtákra fókuszáljanak. Tehát amikor a kutatásba bevont nőkkel olyan dolgozatot írattak, amelynek a központi témája a gender volt, 42 százalék említette, hogy pénzt kellene áldozni a rákkutatásra, míg amikor nemtől független nézőpontból írták az esszét, ugyanez az arány már 77 százalékos volt. Amikor pedig nőknek szóló oldalakon helyeztek el rákellenes bannert, csak 33 százalék emlékezett rá, míg ha azt egy általános tematikájú portálon látták, az arány kétharmadra ugrott. 

A kutatás vezetője, a rotterdami egyetem tanára, Stefano Puntoni szerint tehát a rózsaszín domináns szerepeltetése kontraproduktív, hiszen az általa gerjesztett pszichodinamikai folyamatok pont ellentétesek a kívánt hatással: a nőket bezárkózóvá, elutasítóvá teszi a problémával szemben.