(dikh annyit jelent: nézni)
A cikk eredetileg a Kreatív júliusi számában jelent meg.
"Cigány!" Senki sem szereti, ha így hívják. Hát, még ha valaki báró is – habár sem a cím, sem annak hozománya nem érdekli. A szegény cigányt lenézi még a paraszt is. Amely munka olyan utálatos, hogy senkinek sem kell, azt a cigányra bízzák…Kergetik egy falu végétől a másikra, mert azt hiszik, lop, csal, s boszorkányokkal cimborál. Ha ütik, nem szabad neki jajgatni, mert ha jajgat, akkor kinevetik. Hát még cigánybárónak neveztetni!
A cigány utolsó a parasztok között, a báró utolsó az urak között (Minthogy „a bárónál kezdődik az ember”, annálfogva felülről lefelé őnála is végződik)
Minthogy pedig Jónás ezt a titulust le nem koptathatta magáról, azt gondolta ki, hogy fényesre fogja kicsiszolni. Kivívja a becsületét a cigány népnek – csak azért is. Jókai Mór: A cigánybáró amely nyomán Dargay Attila megírta a Szaffi című rajzfilmet 1985-ben
Mire behajtok egy május közepi hétfőn a Márvány utcába, már kitárgyalták az Eurovíziót, az autóban még hallom, ahogy a finn fellépő pucér előadásán hüledeznek, „Pápai Joci még igazi zenét vitt az Eurovízióra” – értékelik a dalfesztivált. Felérek a Dikh média irodáihoz, a folyosón több ajtó jelzi a Dikh Rádiót, a csengőt nem merem megnyomni, pirosan világít. Zsuzsi kukucskál ki, már vártak minket, beinvitál, nyomában havanese kutyusa, aki kíváncsiskodva követ minket mindenhova, szívesen bejönne velünk a stúdióba, mindjárt folytatódik a felvétel, őt kizárják, mi viszont menjünk csak be nyugodtan, mondják. Nem zavarjuk meg a műsort? Dehogy! Gyertek, üljetek ide közénk, hívnak minket a magasított asztalhoz, a képernyők és mikrofonok körül helyezkedik el Maka Gyula és Völgyi Zsuzsi, a Dikh rádió reggeli műsorának összeszokott párosa.


Az irodaház 5. emeletéről kilátásuk nyílik a Déli Pályaudvaron túli dombokra, a Vérmező zöldjére, a Krisztinaváros épületeire, az ég kék, alig pár felhő. Jó hangulatban folytatódik a műsor, mielőtt újra megnyomják az adásgombot, kedvesen figyelmeztet Zsuzsi, hogy a telefonokat halkítsuk le. Maka Gyuszi aktuális diétájáról számol be, amit párjával együtt kezdtek, Völgyi Zsuzsi edukációs jelleggel gyűjtött össze olyan ételeket, amik egészségesek: máj, kelbimbó, halak. Repkednek a szeretett és utált ételekről szóló sztorik, jó receptek, gyerekkori kedvencek, az egyikük halózza, a másik nem. (kiguglizom gyorsan, halózni annyit jelent: enni)
Két közismert, közönséghez szokott ember szól hallgatókhoz, hasonló a hangvétel, mint Balázséknál vagy Bochkornál, csak kevesebb a fennhéjázó észosztás és több a roma szleng. Völgyi Zsuzsi a Romantik együttes énekesnőjeként vált híressé a kétezres években, Kovanics Katinkával ők a trió profi énekes tagjai, de szerepeltek az Ázsia Expressz tévéműsorban is. A Dikh rádióban vezet egy portréműsort is, a Roma Szalonban nem csak roma hírességekkel beszélget el mélyebben, volt nála már Kucsera Gábor és Tóth Dávid olimpikon is. Maka Gyula több mint 10 évig volt a Fővárosi Nagycirkusz állandó konferanszéja, az MTVA-ban is vezet műsort, a Dikhnél reggel 8-tól bemondja a legfontosabb információkat, és ha kicsit jobban odafigyelünk, felismerhető a hangja a szignálban. 2021 végén rakták össze őket, ismeretlenül, amikor a Dikh tévé sikere után elindította a médiacsoport a Dikh rádiót. „Egy jól sikerült pilot után karácsonykor bedobtak minket a mélyvízbe, jótékonysági műsort vezettünk, itt volt velünk GWM és még sok zenész, rögtön élő adásba kerültünk” - meséli Gyuszi: „mindketten élő műfajban dolgoztunk már régóta, de sokat kellett a rádiózásról tanulnunk.” Ő például két hónapig ült a hangmérnök mellett mire elsajátította azt a munkakört is, így már egyedül is boldogul a stúdióban. „Nem egy ördögtől való dolog, nekem sincs hozzá hat diplomám, meg kellett tanulnom élőzni és felvételeket készíteni”.
Több mint csumi, csá
Zsuzsi felelős a napi témák összeállításáért, amit a 10-11 órás sávban adnak le, „nekem nagyon fontosak az edukációs tartalmak, hogy valamilyen értéket is közvetítsünk a műsorban”. Egyeztetnek Gyuszival, együtt válogatják össze azokat a topikokat, amihez mindketten szívesen hozzászólnak. „Nem csak két felolvasó ember vagyunk, akik elmondják a híreket, és fontos, hogy ne csak üres rihegés, röhögéssel töltsük ki az időt. Valami tartalom legyen benne, tehát ne csak arról szóljon az egész, hogy délelőtt ide beülünk, aztán csávó, csaj, meg csumi, aztán csá”– mondja Gyuszi. A bulvár és az aktualitás terítéken van, de „nem szeretünk megbántani senkit – egészíti ki Zsuzsi, „bár Jakab Zolival a Nagy Ő miatti véleményem után nem biztos, hogy kellemes lenne a találkozás” – teszi hozzá Gyuszi.
A páros összecsiszolódásához kell Gyuszi könnyed, olykor élcelődő humora, de az is, hogy Zsuzsi vegye a lapot, ne sértődjék meg rajta, sőt, tudjon magán is nevetni. „A súlyunkon mindig poénkodunk, hogy minket már a Lupa közelébe sem engednének”.
„Abban van a varázsunk, hogy belevisszük a személyiségünket”, ami csak első hallásra könnyű. Gyuszi visszaemlékszik arra a pillanatra az első adások után, amikor rájött, ezt csak úgy lehet jól csinálni, ha teljesen őszinték lesznek, és nem valami hamis, tetszetős képet közvetítenek. A személyes témáknál ezért bizonyos határokon belül vállalják saját életüket és döntéseiket is, de véleményt is szoktak nyilvánítani, ami nem biztos, hogy mindenkinek tetszik.
„Szűz Márián kívül nem volt még ember, akit mindenki szeretett, minket is lehet szeretni, nem szeretni, nevetni, nem nevetni”, kapnak visszajelzéseket az utca emberétől, játszótéri beszélgetésekből, adásba érkező SMS-ekből, ritkán, de jön negatív kritika, „Zsuzsit jobban érinti, én viszont szívesen beleállok és visszakérdezek”. Egy dolog mindkettőjüknek hiányzik a rádiós munkában, „a taps”, vágják rá szinte szinkronban.
Miközben beszélgetünk, belép a portás, kezében egy köteg színes boríték, teli szívecskékkel, matricákkal, kézzel írt szerelmi vallomásokkal. „Ezek nem nekünk szólnak, szerintem”– nevetnek össze, „majd felküldjük Szabinának”.

Nulláról többszázezer
Csumidav Tume áll a borítékon, valamelyik vastagabb, kis ajándékot rejthetett el benne a feladója. A legnagyobb rajongói bázissal kétségtelenül Borók Szabina rendelkezik a csatornánál, van még 10 percünk vele, mielőtt kezdődik az új gyerekműsora a hetedik emeleti tévéstúdióban. Az öltözőben nagy a készülődés, egy roma család több generációja, újszülöttektől nagyszülőkig várják a forgatást. Szabina elegáns fehér nadrágkosztümben fogad minket, a műsorra majd átöltözik roma népi motívumokkal díszített ruhába. Mielőtt fotózzuk, megigazítja végtelenül hosszú haját, arca és sminkje a korunk egyik női influenszerideálja, első látásra akár túlzónak is tűnhet: Instagramon 77 ezren TikTokon 200 ezren követik.

Szabina volt a csatorna első műsorvezetője, önkéntesként vállalta a műsorkészítést a Youtube-on, és tanította a többieknek, hogyan kell kamera előtt beszélni és viselkedni: „az MTVA-nál voltam előtte szerkesztő-riporter gyakornok.” Az ottani ismereteket elsajátítva próbálta segíteni a Dikh tévé indulását. „Nagyon örültem, hogy végre a cigányoknak is lehet egy saját csatornája! Egyre több feliratkozónk lett a Facebookon, futótűzként terjedt, és egy egészen az új platform nyílt, ami a cigányzenén túl az egész kultúrát közvetít”. Jelenleg a Facebookon a Dikh média oldalt 384 ezren követik.

A kezdeti nehézségekről is beszél, „mi akkor ezért egy forintot nem kaptunk, 5 évig ingyen dolgoztam azért, hogy a romáknak legyen tévéje” – mondja.
Puszi mindenkinek!
A Csumidav Tume a Dikh-tévé egyik legnépszerűbb műsora. Az élő műsorba bárki betelefonálhat, hogy kívánságaival alakítsa a műsor zenei kínálatát. A műsorban hazai és nemzetközi, roma vagy nem roma zenéket kérhetnek és üzenhetnek szeretteiknek. Bár ez a műsor a szórakoztatásra fókuszál, Szabina hangsúlyozza, hogy a kulturális, nyelvi, hagyományőrző, vagy vallási műsorok számára ugyanolyan fontosak, mert „mi többek vagyunk, mint szórakoztatás”.
A 2018-tól kezdődő tulajdonosváltásról is kérdeztük a műsorvezetőt, amikor Balogh Eleket kivásárolta a Tematic Media Group. Szabina szerint a váltás meghozta azt a szakmai és pénzügyi hátteret, ami régebben hiányzott. „Most már elmondhatjuk magunkról, hogy professzionális műsorvezetők vagyunk”.

Az influenszer-műsorvezető szakmai útja nem volt akadálymentes a származása miatt, de az esetében főleg a romáktól érkeztek kritikák: „egy oláh roma nő járja a stábbal az éjszakát, ez polgárpukkasztó, a mi tradíciónkba ez egyszerűen nem fér bele. Forgattam koncerteken, férfiak társaságában jelentem meg, eddig ilyen nem volt”. Az évek során beigazolódott, hogy nőként, egyedülálló anyaként és romaként is lehet érvényesülni.
Túlzásnak érzi azt mondani magáról, hogy példakép, de abban biztos, hogy sok roma lánynak lett követendő jelenség: „én vagyok Magyarország első oláh cigány influenszere. Kíváncsiak arra, hogy milyen ruhában járok, mit eszem, hogyan dolgozom, hogyan nevelem a gyerekemet. Két dologra szeretném motiválni a követőimet: a tanulásra és az álmaik megvalósítására” – mondja. Nem titkolt célja, hogy pár év múlva indítson egy tanodát a tévés szakma iránt érdeklődőknek.
Járja az országot, közönségtalálkozókon vesz részt, hagyományos roma rendezvényekre, koncertekre látogat, „mivel látnak a képernyőn is, családtagként kezelnek”, úgy szólítják: Amári Szabina, a mi Szabinánk.

Romák a médiában
Az 1985-ös Szaffiban Jókai százéves kisregényét, A cigánybárót dolgozta fel Dargay Attila. A Disney-hype előtti generációk kedvenc meséjében bár lehámlasztották a szereplőket Jókai eredetijéhez képest, még így is sokkal hangsúlyosabb és pozitív szerepben tűntek fel a romák, mint abban az időszakban bárhol. A romakultúra reprezentációja a médiában szinte egyenlő volt a nullával. A kilencvens évek elejétől – és a kereskedelmi csatornák indulásával egyidőben - a híres, elismert, pozitív megítélésű cigányzenészek mellett megjelentek más műfajban is a romák, a kétezres évektől pedig talkshow-k, tehetségkutatók és reality-k szereplőjeként is megjelentek, vitatható hangsúlyokkal, leginkább a csatornák nézettségi adatai alá rendelve.
Fái András, a Tematic Media Group (a vállalat jegyzi a Sláger TV, Sláger FM, a The Fishing&Hunting Channel, a Dikh TV és Rádió Dikh csatornákat) producere szerint is fájóan alacsony a roma arány a hagyományos médiában, és beszédes, hogy mi is egy diverzitásról szóló különszámban foglalkozunk a Dikh Média-val. Mégsem csodálkozik, hisz egy speciális, roma médiumot kellett felkarolni ahhoz, hogy ez a nagyszámú, közel milliós lélekszámú kisebbség egyáltalán szóhoz jusson Magyarországon. A Dikh TV 2014-ben Balogh Elek kezdeményezésére jött létre egy kispesti pincében, a Youtube-on közvetített műsorokban olyan romák kezdték el a tartalomkészítést, akik önkéntesen vállalták a feladatot. És hogy mi volt a misszió? A fenti Jókai-idézet a XXI. századi átértelmezése: lebontani a sztereotípiákat, a roma témákat feldolgozni nem csupán romáknak, megmutatni ennek a kisebbségnek az ezerszínűségét a sematikus, negatív nézőpont ellenében.

Fái András 2023-ban, a Milton Friedmann Egyetem, Közelítések folyóiratában írt „Kísérlet a sztereotípiától mentes roma-kép kialakításában” című tanulmányában nem csupán a Dikh TV „csodáját” és felemelkedését mutatja be a nulláról induló közösségi csatornás kezdetektől a többszázezres követőbázisig, aztán a professzionális médiacsoportba integrálódás után az országos tévécsatorna és rádióállomás kialakításáig, de azt is vizsgálja, hogy miként negligálják, és milyen akadályokba ütközik a roma kisebbség az egyéb médiumokban. A Győzike-show például öt éven át futott kimagasló nézettséggel az RTL Klubon, de a roma közösség meglátása szerint nem feltétlenül segítette a sztereotípiák lebontását, sőt bizonyos tekintetben inkább erősítette azokat. Ehhez képest az Emilióval forgatott reality sokkal ember- és valóságközelibb volt, de mégsem tudott akkora nyilvánosságot hozni, mint Győzike. Érdekes az is, hogy a tehetségkutatókból jó példaként felmutatható roma előadók nem hallgatják el, de semmiképp nem büszkélkednek a származásukkal: „a kereskedelmi televíziók tehetségkutatójában feltűnt roma énekesek, például Molnár Ferenc Caramel, Oláh Gergő, Gáspár Laci karrierjében roma mivoltuk már nem játszik igazán szerepet, és ezt ők maguk sem hangsúlyozzák, bár nem is titkolják.” – írja Fái a tanulmányban.

