Eszerint tavaly május és idén július között több mint 309 ezer alkalommal értek el ilyen típusú honlapokat, de az eloszlás egyáltalán nem egyenletes: 2012 júliusában 6024, novemberben majdnem 115 ezer, idén februárban viszont csak 15 alkalommal jelezte azt a parlament biztonsági hálózata, hogy pornográf tartalmat hívnak le a képviselők vagy azok alkalmazottjai (a brit parlamentben összesen ötezren dolgoznak).

Hivatalosan azzal védekeznek, hogy egyrészt a forgalom nagy részét a felugró hirdetések és az automatikus oldalfrissítések adják, másrészt, hogy a legtöbb esetben valójában nem pornót látogatnak a kollégák, csak éppen bizonyos tartalmakat (például a bulvároldalak 18 éven felülieknek szóló cikkeit), vagy a már említett felugró hirdetéseket pornónak értelmezi a szerver. Biztonsági okokra hivatkozva viszont nem közölték, hogy a rendszer pontosan mit tekint pornográf tartalomnak.

A parlamenti szóvivő viszont arra a kérdésre, hogy mivel magyarázná akkor azt, hogy a szervereken talált tartalom egy része biztosan pornóoldalakról származik, nem kívánt reagálni, ahogy arra sem, hogy miért lehet az, hogy ilyen nagy eltérések vannak az egyes hónapok között az elérések számát tekintve. A szóvivő csak annyit mondott: "nem fogjuk korlátozni a parlamenti dolgozók kutatáshoz szükséges feltételeit".

Július végén David Cameron brit miniszterelnök drasztikus törvényjavaslatot adott be az online pornó korlátozására, amiben szerepelt például az, hogy az új előfizetők automatikusan családbarát szűrési beállításokat kapnak, a meglévő 19 millió, internetkapcsolattal rendelkező háztartás pedig dönthet arról, hogy szeretné-e a pornószűrőt. Ez egyébként azt is jelenti, hogy egy férjnek engedélyt kell kérnie feleségétől, ha pornóra "szottyan" kedve.

A törvénytervezet egy másik pontja szerint a megerőszakolást szimuláló filmek tulajdonlása bűncselekménynek fog számítani, Cameron pedig leszögezte, hogy az online streamként érkező pornófilmek ugyanolyan törvényi szabályozásnak lesznek alávetve, mint amiket a boltban árusítanak.