Cikkünk első részét itt találjátok.
Vas Dóra, kríziskommunikációs szaktanácsadó, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának vezetője szerint a közösségi médiában a márkaoldalakkal kapcsolatos visszaélések az évtized elejétől egyre gyorsabb ütemben terjednek. „Nagyon egyszerű a hatásmechanizmusuk: kell egy ismerős márka, sok-sok ember és egy jó ajánlat. Talán a tömegmárkák a legvédtelenebbek, amelyekkel a gyakrabban találkoznak a felhasználók, így olyanokhoz is könnyedén és nagy számban elérnek, akik feltétlen bizalommal fogadják az adott brand ajánlatait. Márkaként az álprofilokkal, csaló hirdetésekkel szemben bénítóan tehetetlenek vagyunk, működésükre csekély befolyással tudunk lenni.
Nehéz felmérni ennek a csalástípusnak a tényleges volumenét, igen alacsony a felderítési arány, ráadásul apró töredékeket látunk az egész folyamatból. Csak a jéghegy csúcsát érzékelhetjük, közvetlen mérőszámok híján sajnálatosan a márkánál jelentkező károsultak számából becsülhetjünk meg a nagyságrendet.
A csaló hirdetéseknél a megkárosított rajongó mellett az adott cég/márka is jelentősen károsodik, amelynek a nevével visszaéltek. Az adathalász visszaéléseknél a kiberbűnözők hamis hirdetéssel, amit sokszor álhírrel még megtámogatnak, jogosulatlan márkanévhasználattal, megtévesztéssel visszaélnek céges adatokkal, és kicsalják a károsultak pénzét. A sok-sok hamisság ellenére egy erős kapocs fedi el az esetleges intő jeleket:
a potenciális áldozat megbízik a márkában, az ismerősség és az ajánlat vonzása már meg is nyitja az utat az adathalászathoz.”
Határtalanul tökéletes csalási tölcsér
Hazánkban korábban a biztos jutalmat vagy kecsegető nyerési lehetőséget ígérő nyereményjátékos posztok mentek, mostanában viszont elöntötték a magyar felhasználók hírfolyamát a sokszor mesterséges intelligencia által generált szánalomposztok, a legegyszerűbbeket (pl. senki sem figyel fel rá, Te küldesz neki egy like-ot?) hirdetésekkel is megtámogatják – mutat rá Dóra. Az álprofilok nem ismernek határokat, ahol a képi anyag, téma hasonló, ott ugyanazokat használhatják fel. A visszatérő tematika sem újdonság, 2024-ben már pl. a Lidllel kapcsolatosan jelent meg a dechatlonoshoz hasonló tematikájú poszt, ez például máig elérhető.
A Dechatlon nevével is már több esetben visszaéltek, a márka Facebook-oldalán 2023 óta fellelhetők az ezzel kapcsolatos figyelmeztetések, de küzdött már ezzel a jelenséggel évekkel korábban az Aldi, a Spar, a Penny, és folytathatnánk a sort. Az állatkerteknél, szafariparkoknál is jellemző ez a csalási típus, Dóra is találkozott már osztrák, spanyol, portugál vagy éppen holland scam hirdetéssel, amelyek kísértetiesen hasonlítottak egymásra (copy, vizuál, behúzás folyamata).
Megfigyelhető, hogy egyszerre vagy időben egymáshoz közel több álprofil is aktivizálódik, hasonló néven, néhány nap alatt kiöntött több tucatnyi poszttal, több száz hirdetésváltozattal. A nagyon érdekes, vonzó álajánlatok sokszor organikusan is szépen futnak, de a posztok meghirdetésének velejárója, hogy szinte egyszerre lehet megszólítani sok potenciális áldozatot. Dóra szerint
eleve lépéshátrányból indul minden márka kommunikációja, hiszen a tudomásszerzésnek van egy átfutási ideje. A folyamatos monitorozás segíthet a mielőbbi felderítésben, de nagyon rövid is lehet az álprofil működésének felfutása a tudomásszerzés és az első károsultak felbukkanása között.
A hirdetések használatának van még egy nagy előnye a csalók szempontjából: a META bejelentőrendszere és az ügyfélszolgálata is kifejezetten hirdetőcentrikus, tehát a hirdetői igények kiszolgálására rendezkedett be, nehézkesen lehet velük kommunikálni, nagyon elszántan kell folyamatosan jelenteni a márkára nézve sértő tartalmat, hogy bármi is történjen.
A bizalom megtörése
A károk egy része reputációs: a bűnözők visszaélnek a márkanévvel, sokszor arculati jegyekkel, betűtípussal, fotókkal, videókkal, szövegekkel, logóval, vízjellel, webdesignnal. Nyilvánvaló anyagi kár, ha a bizalomvesztés és csalódás következtében időlegesen vagy véglegesen elpártol a vevő az adott márkától. De nemcsak közvetlen anyagi kár merülhet fel. „Az elhúzódó, akár hónapokig fennálló adathalászat hatással lehet a marketingakciók ütemezésére: amikor folyamatosan arról győzködjük a hozzánk forduló panaszosokat, hogy nem mi hirdettük meg az álnyereményjátékot, vagy nincsen ilyen vásárlási kedvezmény, kupon, akkor nekünk le kell mondanunk az aktiválásnak erről a formájáról, legalábbis átmenetileg. A megkeresések feldolgozása, a károsultak tájékoztatása bizony irgalmatlanul megterhelheti az ügyfélszolgálatot. Ráadásul negatív üzenetekkel bombázzuk a nyilvánosságot: ahelyett, hogy aktuális, számunkra fontos, hitelességünket erősítő üzenetünkkel hívnánk fel magunkra a figyelmet, kénytelenek vagyunk magyarázkodni és arról beszélni, hogy kezeljék fenntartással a nekünk tulajdonított tartalmakat. Talán a legszomorúbb, hogy megtörik a bizalom egy olyan vásárlói réteggel, aki megbízik bennünk. Ennek az érzelmi kárnak a jelentősége sem lebecsülhető. Előfordulhat, hogy a becsapott károsultak a márkát hibáztatják, amiért nem figyelmeztette őket, vagy mert nem tudtak az adathalászatról (itt a legsérülékenyebb időszak pont a felfutási idő, amikor még nem is tudjuk, mire kellene felhívni az emberek figyelmét), megkérdőjeleződik esetlegesen, hogy kellő figyelmet fordít-e a tájékoztatásra” – mutat rá Vas Dóra.
Kárenyhítés loopolva
A kríziskommunikációs szakértő szerint eleve fáziskésésben kommunikálunk, futunk az események után, nem is tudunk semmilyen tervet követni, nem tudjuk felmérni a pontos helyzetet, hiszen teljesen kiszámíthatatlan az adathalászat megvalósítása és az időbeli lefutása is. „Sajnos az a tapasztalat, hogy amíg kellő számban vannak, akik bedőlnek, addig bizony nem hagyják abba a csalók. A kiszámíthatatlanság érzelmileg megterhelő hullámvasút a károsultaknak, és bizony a kollégáknak is, hiszen sajnos az is előfordul, hogy az éppen működő álprofil, álprofilok aktivitása alábbhagy, egy -egy profil eltűnik, majd megjelenik egy másik, hasonló tartalommal, és újraindul a támadás. Arra is fel kell készülnie a kommunikációs csapatnak, hogy a károsultak több hullámban, többféle történettel fognak jelentkezni, hiszen előfordulhat, hogy különböző módokon élnek vissza a csalók: a bankkártya-adatokkal nem azonnal, hanem időben elnyújtva, esetlegesen heti, havi, kéthavi rendszerességgel is megkísérelnek összegeket leemelni. Ezért sajnos újra és újra a legelső lépéstől kezdve iterálni kell a kommunikációs folyamatot.”
Ahogy a csövön kifér
Ez az egyik legfurcsább, információhiányos kommunikációs helyzet, hiszen a márka is és az álaktivitásban résztvevő is áldozat – mondja Dóra. „Ez az a helyzet, amikor nem érdemes tartalékolni a munícióval, és az első jelzés beérkezését követően azonnal el kell kezdeni a kárenyhítést, ne várjuk, hogy hátha elmúlik a rémálom. Az azonnali rendőrségi feljelentéshez gyűjtsünk screenshotokat, linkeket. Érdemes a feljelentést és annak rendőrségi érkeztetését angolra fordítva elküldeni a META-nak is. Ha egy álweboldalt is felhúztak, ezzel párhuzamosan az NMHH felé érdemes jelenteni, és nyilván azonnal keressük meg a META ügyfélszolgálatát.
A kommunikációban a lehető legszélesebb körre kell gondolnunk. Két dolgot kell megszervezni: egyrészt gondolnunk kell a prevencióra, hogy minél kevesebben kerüljenek be az adathalászok tölcsérébe. Másrészt az áldozatok tájékoztatása is kulcsfontosságú, és itt nagyon sovány vigaszt tudunk nyújtani. Egy Facebook-álprofil esetében potenciálisan durván 5 millió főnyi károsult lehet elméletben, szóval ne csak azokra gondoljunk, akik a követőink, hanem ennél szélesebb kört próbáljunk meg elérni. Sajtóközlemény, folyamatos tájékoztatás az online csatornákon, rögzített üzenetek, értesítők – amink csak van, azt mindenképpen használjuk ki. Házon belül az ügyfélszolgálattal való együttműködés kulcsfontosságú” – tanácsolja a szakértő.
Az edukációt már gyerekkorban érdemes lenne elkezdeni
Több szerv, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022 őszén KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt indított a digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzése, visszaszorítása, valamint a pénzügyi tudatosság növelése érdekében, ami az adathalászat különböző formáival is behatóan foglalkozik. A KiberPajzs projekt kiemelt figyelmet fordít a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportokra, valamint felismerte a kis- és középvállalkozások kiberbiztonsági tudatosságának, tudatos online jelenlétének fontosságát, hiszen ez a szektor különösen ki van téve az adathalász támadásoknak.
Az előző cikkünkben említett Internet Hotline számára nemcsak a bejelentések kezelése kiemelt feladat, hanem a tájékoztatás és a társadalmi szemléletformálás is. Az IH munkatársai rendszeresen tartanak köznevelési, valamint felsőoktatási intézményekben előadásokat, képzéseket szerveznek gyermekekkel foglalkozó szakemberek, pedagógusok, iskolapszichológusok, gyermekjogi képviselők és szülők számára, rendszeresen részt vesznek szakmai konferenciákon és kerekasztal-beszélgetéseken, megjelennek internetbiztonsági és gyermekvédelmi témájú rendezvényeken. Az Internet Hotline tapasztalatai alapján kiemelten fontos a hétköznapi digitális tudatosság, az alapvető online biztonsági szabályok elsajátítása és a hiányos ismeretek pótlására irányuló célzott tudatosítás – tájékoztatta szerkesztőségünket az NMHH. .
AZ ORFK saját közösségimédia-felületeit (Facebook,Instagram,TikTok) is javasolja, ahol rendszeresen tesznek közzé az online csalások megelőzésével kapcsolatos tartalmakat. De a rendőrség szívesen kooperál más tartalomgyártókkal is, ebben a podcastben Halász Viktor rendőrszázados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályának munkatársa beszélget a TheVR stúdiójában a témáról.
Lévai Richárd közösségimédia-szakértő is ajánlja az Internet Hotline-t és az NMHH kampányait. „Sok olyan tartalmat tesznek közzé, amelyeknek célja, hogy a felhasználói tudatosságot növeljék, ahogy egy másik NMHH-s oldal, a Digipedia is hasznos. Szerencsére egyre többen foglalkoznak a témával, szinte minden bank, a nagyobb telekommunikációs szolgáltatók és a sajtó is rendszeresen tájékoztat és ad hasznos javaslatokat. Azonban meggyőződésem, hogy ez kevés. Már az általános iskola első osztályaiban is kellene foglalkozni rendszeresen a témával külön órákon.
Az oktatás ugyanis most általában az alap informatikai oktatásra fókuszál, de ettől függetlenül szükség van olyan ismeretekre is, amelyek az online világ kihívásaitól védik meg a gyerekeket. Persze emellett fontos lenne, ha a cégek is oktatnák rendszeresen a saját munkatársaikat. Szerencsére erre is vannak jó példák. Engem is hívtak már előadni ilyen témában biztosítók, egészségügyi cégek, szolgáltatók, ahol többek között az volt a cél, hogy az online platformok biztonságos használatához adjunk segítséget. Egy biztos, ez olyan téma, amiről nem lehet eleget beszélni, hiszen a csalások folyamatosan terjednek, és ráadásul egyre profibbak, nemritkán a mesterséges intelligenciának köszönhetően.”
Kiemelt kép: Soheb Zaidi / unsplash.com
