A legfőbb tartalmi felelőssel akartunk interjúzni, de az impresszumból nem volt egyértelmű, hogy te leszel az, hiszen lapigazgatóként szerepelsz benne. Mit takar a pozíciód?
Mondhatjuk, hogy történelmileg alakult így: az elődőm sem főszerkesztőként tekintett magára, így az én pozícióm is ez maradt, amikor 2014-ben megkaptam. A tartalom összefogása, a napi rutin kialakítása, a tartalom tervezése mind hozzám tartozik. Azzal sosem foglalkoztam, hogy mi a pontos titulus: én vezetem a szerkesztőséget. Ami egy speciális szerkesztőség: kevesen vagyunk benne hagyományos értelemben vett újságírók, a szerzőink nagy része közgazdász hátterrel rendelkezik.
Napi félmilliónál is több real user látszik a DKT-ban, róluk mit tudni? Valószínűtlen, hogy ennyi kisbefektető legyen Magyarországon.
Nem ez az első szintugrásunk. Én 2008-ban kerültem a laphoz, az akkori válság előtt kis tőzsdei szakportál voltunk, aztán a pénzügyi válság nyomán tömegeket kezdtek el érdekelni a gazdasági és pénzügyi hírek, akkor léptünk fel a középkategóriába, napi 100-150 ezer olvasóval.
Most ugyanez volt megfigyelhető: talán kevésbé szórakozni, és inkább tájékozódni szeretnének az olvasók, ezúttal főleg a koronavírus-járványhoz és -válsághoz kapcsolódóan. Most már bő évtizedes tapasztalat, hogy ilyenkor mi egyértelműen felértékelődünk. Nem vagyunk fotelvirológusok, de a közgazdasági szemlélet, a gazdasági problémák iránti érdeklődésünk, a tényalapú, számításokon nyugvó megközelítés nagy segítséget nyújt abban, hogy a körülöttünk zajló sűrű folyamatokat értelmezni tudjuk. Idehaza talán elsőként kezdtünk komplex adatbázisokat felépíteni, saját modelleket gyártani, grafikonokon keresztül szemléletesen bemutatni a járványügyi folyamatokat, valamint azok gazdasági vonatkozásait.
Később a vakcinák érkezésére, az átoltottságra is saját modelleket építettünk: véleményt, hozzáadott értéket is teszünk a mindenhol olvasható hírek mellé. Hogy csak egy példát említsek: a márciusi lezárás előtt másfél héttel írtunk arról, hogy nem nyitásról, hanem zárásról kéne beszélgetni, ezt még a szakértőknél is hamarabb vetettünk fel a nyilvánosságban. Olvasóinkat így nem érte meglepetés, amikor a kormány március 8-án bejelentette az új intézkedéseket. A bejelentések után azonnal gyorsértékelünk is: megnézzük, mennyiben teljesültek a várakozásaink és hogy az egyes lépések milyen gazdasági hatásokkal járhatnak.
Ezt az egyedi hozzáállást az egészségügyi szakma szereplői is értékelik, ezért nap mint nap tudunk a háttérben kompetens személyekkel beszélgetni, véleményt ütköztetni. Olyanokkal, akikkel a járvány előtt nem is gondoltuk volna, hogy valaha szakmai kapcsolatban leszünk. Az ilyen időszakok intenzív és nagy jelentőségű híráramlása rákényszerít minket, hogy egyszerre versenyezzünk a hírügynökségekkel és próbáljunk meg elemzőházként a folyamatokat továbbgondolni, hatásait számszerűsíteni. És visszatérve a kérdésre: az elmúlt egy évben a tőkepiac is sokkal érdekesebb lett, idehaza és külföldön is új tömegek találták meg maguknak ezt a terepet, és akik a technológiai óriásokról vagy épp az olajpiac izgalmairól akarnak tájékozódni, azok is minket olvasnak.
Egyharmadnál biztosan több a vírussal kapcsolatos tartalmatok, a forgalomnak mekkora részét hozza?
Valószínűleg arányaiban közvetve még többet is: nyilván azért foglalkozunk vele ennyit, mert most mindent ez határoz meg, ideértve a gazdasági, pénzügyi folyamatokat is, a járvány és az arra adott kormányzati válaszok ugyanis minden embert és minden szektort érintenek. Elég csak a vállalkozásoknak nyújtott hitelmegoldásokra, vagy a törlesztési moratóriumra gondolnunk. Itthon tavaly márciusban kezdődött a tragikus eseménysorozat, de mi már januárban elkezdtük követni, amikor még csak kínai tartományokból érkeztek a hírek, mert azt gondoltuk, hogy meghatározó eseménysorozattá válhat a járvány és gazdasági válságba torkollhat. Az a célunk, hogy az emiatt érkező olvasókból minél többet meg is tartsunk. Másfél év alatt napi 200 ezer olvasóról 5-600 ezerre nőttünk, ráadásul a címlapról induló olvasottságunk megötszöröződött közben.
Mit használtok még forgalomterelésben?
A címlapunk a legerősebb, aztán a Facebook, a Google és a hírgyűjtők, utóbbiakra minimális összeget költünk. És van egy dobozunk az Index-nyitóoldalon, ami fontos láb maradt, de már nem olyan számottevő, mint korábban.
A Signature név alá pakolt prémium, fizetős tartalmaitok mennyire számítanak fontos bevételi lábnak? Eltartanak egy-két elemzőt, vagy ez komoly önálló oszlop az Excelben?
A magyarországi fizetős online tartalmaknál az elsők között voltunk: szinte az 1999-es indulásunk óta van egyfajta előfizetéses rendszerünk, aminek része például az árfolyamrajzoló szolgáltatásunk, a cikkarchívumunk vagy a trader üzletágunk a kereskedő, befektető olvasóknak. Tavaly márciusban a piaci folyamatok hatására ismertük fel, hogy az exkluzív tartalmak fejlesztését fel kell gyorsítani és nagyon rövid idő alatt megjelentünk az új termékünkkel. Egyelőre kiegészítő lábként tekintünk rá, ami jó arra, hogy az emberekben tudatosuljon, hogy a gazdasági tartalom milyen értékes tud lenni. Az előfizetéses, támogatásos modelleknek most egyébként is van egy trendje a médiapiacon. Nálunk is fontos láb lehet idővel, törekszünk rá, hogy egyedi tartalmak kerüljenek ide, miközben egyszerre figyelünk az olvasottsági célokra és a minőségi mutatókra.
Nyilván mi is minden reggel azzal kezdünk, hogy megnézzük, előző nap mit mutatott a Gemius, de azon belül külön fontos, hogy a saját, címlapi törzsolvasóink milyen számban olvastak minket, mert ők a legértékesebbek, ők a legfontosabb, hogy tovább is kattintsanak, megtalálják a nekik szóló szolgáltatásainkat, konferenciáinkat és belső tereléssel eljussanak a megfelelő üzletágunk megfelelő termékéhez is.
Az említett konferenciákkal a covid előtt markánsan voltatok pozicionálva. Ezekkel a rendezvényekkel mit lehetett kezdeni úgy, hogy fizikai formájukban egy éve ellehetetlenültek?
Az elmúlt egy évben kialakítottunk egy olyan struktúrát, hogy bármelyik most lehetséges rendezvényfajtát meg tudjuk csinálni. Így az online rendezvényeknek is több fajtáját alkalmazzuk, például azt, amikor csak az előadók vannak a helyszínen; Onnan, hogy mindenki otthonról jelentkezik be, eljutottunk odáig, hogy a decemberi agrárkonferenciánkat televíziós gyártásvezetőkkel, több műsorvezetővel, több stúdiókamerával közvetítettük élőben, ami szerintem már vetekedett azzal, amit a CNBC-n láthatunk. És amikor volt erre lehetőségünk, korlátozott számban a rendezvény helyszínén is voltak nézők, a biztonsági intézkedések maximális betartása mellett, például csomagolt ételekkel, érintésmentes beengedéssel, távolságtartással, maszkviselési kötelezettséggel készültünk: ezek az élő beszélgetések adják a pluszt, az ilyen rendezvények B2B információátadási platformok.
A tartalomra visszatérve: jól értem, hogy az az alapállás, hogy rideg közgazdasági szemlélettel néz mindent, így Magyarországot is – így például van neutrális, sőt szakmázós Tiborcz István-interjútok, meg ugyanúgy kielemzitek az Opus-trendeket, mint más vállalatokét?
Igen. Van, aki ezt nehezen tudja elfogadni, de a törzsolvasóink erre is kíváncsiak, bármennyire is nehéz ezt a mai környezetben elhinni. Pragmatikusak: azért olvasnak minket, hogy bármilyen hátterű vállalkozóról megtudják, hogy mire készül, mik a tervei, és ezt mi minden közéleti háttértől mentesen próbáljuk átadni. Olvasóink ugyanis arra kíváncsiak, hogy mit tudnak kezdeni ezekkel az információkkal, hogyan tudnak az alapján döntést hozni és végső soron pénzt keresni. Tartalmilag logikus lenne, hogy épp a közélet, a pártpolitika irányába bővüljünk tovább, de ezt biztosan nem fogjuk megtenni. A választásokat is megközelítjük adatalapon és a gazdaságpolitikára fókuszálva, hiszen a mi olvasóinkat is befolyásolja, de egyébként a belpolitikai csatározásoktól távol tartjuk magunkat.
Az elejére, a csapatra visszatérve: a nálatok dolgozó elemzők megtartásáért az OTP-vel meg a Hold Alapkezelővel vetélkedtek, vagy van egy ideálisan Portfolio-szerzőnek való emberfajta, akiben az analitikus elme meg a kreatív exhibicionizmus találkoznak?
Igen, ez a kettő kell egyszerre. Nemrégiben is volt olyan felvételink, ahol azért nem minket választott végül az adott jelentkező, mert végül inkább egy pénzintézetbe ment dolgozni, szóval nap mint nap megéljük, hogy a médiapiac helyett inkább velük versenyzünk. Nincs könnyű dolgunk, de a szerkesztőség nagy része több mint 5 éve velünk van. Ennek megvannak az okai. Miközben a közösség nagyon jó, változatos munkát végzünk a szerkesztőségben. Azonnal visszajelzést kapunk a munkánkról a cikkeinken keresztül, egy idő után egy-egy terület szakértőjévé válhatunk, ennek eredményeként napi szinten nyilatkozunk gazdasági kérdésekben a rádiókban, tévékben. Vannak olyan masszív szakmai előnyök, amiket máshol nem kapsz meg.

