Közzétette idén is éves sajtószabadság-jelentését a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi szervezet, és Magyarország szempontjából üdvös fejleményeknek örvendhetünk. A Telex beszámolója szerint 59,8 pontról 62,96 pontra javult egy év alatt az ország teljesítménye a 2023-as jelentés szerint.
Ezzel nemzetünk a vizsgált 180 országból a 85.-ről a 72. helyre jött föl (Bulgária és Malajzia közé). Két éve még a 92. helyen állt az ország.
A szöveges elemzés szerint a magyar helyzet jó a törvényi szabályozás, a szociokulturális környezet és az újságírók biztonsága szempontjából, ellenben politikai és gazdasági szempontból rossz.
A kormányhoz lojális médiabirodalom, a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) uralja a hazai nyilvánosság zömét, miközben az államhoz kötődő hirdetések a kormányhű médiumokhoz kerülnek. A javulás a magyar helyezésben ellenben pont a média gazdasági helyzetének derűsebbé válásával magyarázható.
A globális helyzet
Az RSF immár 21. alkalommal készítette el jelentését, és visszatekintve az elmúlt évekre, a helyzet egyre rosszabb a világon.
Az ötfokú skálán nagyon rossz a helyzet 31 országban, bonyolult 42-ben, problémás 55-ben, kielégítő 44-ben, jónak viszont mindössze 8 (kivétel nélkül európai) országban nevezhető.
Tíz éve még 26 országban volt jó és 20-ban nagyon rossz, szóval a trendvonalak lefelé mutatnak.
A toplista tetején olyan országok szerepelnek, mint Norvégia, Írország, Dánia vagy a Peter R. de Vries bűnügyi riporter megölése miatt nagyon lecsúszott, de újra feljött Hollandia. A lista végén távol-keleti kommunista diktatúrák, Kína, Vietnám és Észak-Korea állnak.
Christophe Deloire, az RSF főtitkára szerint a kormányok egyre keményebben bánnak a független médiával, a fake news, az álhírek, a dezinformáció erodálja a bizalmat, a közösségi médiában pedig gyakran fenyegetnek újságírókat.
Jellemző adat, hogy a vizsgált 180 országból 118-ban számoltak be félrevezetésről, ami mögött állami aktorok állnak.
A sajtónak már a közösségi média elterjedése se tett jót, de a mesterséges intelligencia berobbanása rosszabbá teszi a helyzetet. Elég csak a Midjourney képalkotó alkalmazásra gondolni, ami a valóságostól megkülönböztethetetlen ál-fotókat készít szöveges parancsra.
Az orosz-ukrán háború a két érintettre is kihat: Oroszországban minden eddiginél szigorúbban fogja a rezsim a médiát, gyakorlatilag nem maradt független sajtó az országban, dübörög a háborús propaganda. Ukrajna pontszámait pedig többek közt az orosz háborús atrocitások vitték le.
Fent és (inkább) lent
Érdekes változások is voltak a listán. Az Egyesült Államok három helyet rontva a 45. helyen végzett, viszont az autoriter hajlamú Jair Bolsonarót leváltó Brazília 18 helyet javítva feljött a 92. helyre.
Ausztrália 12, Malajzia 40 helyet tudott javítani. Indiában tovább romlik a sajtószabadság helyzete, 11 helyet esve már csak 161. a világ újonnan legnépesebb országa.
Törökország is zuhan, 16 helyet esve a 165. az újságírókat rendszeresen bebörtönző állam. A fejkendő-tüntetéseket brutálisan leverő Irán 177. helye se lehet meglepetés annak, aki követi a híreket.
Regionális szinten elmondható, hogy Európában kielégítő a sajtó helyzete, de keletebbre, a volt szovjet, közép-ázsiai tagköztársaságokban már rosszabbb állapotok uralkodnak a médiában.
Amerikában már nincs zöld színnel jelölt, jó állapotú ország a sajtó terén, a legjobbak, Costa Rica és Kanada is a kielégítő kategóriába csúsztak. Afrikában is haldoklik a remény (bár Botswana például nagyot javított), újságírókat ölnek meg, a Száhel-övezet pedig no-news zóna lett, ahol már nem is maradt független riporter.
Ázsia a legrosszabb hely sajtószabadság szempontjából: mind a Közel-, mind a Távol-Keleten üldözik a nem állami propagandát toló médiamunkásokat, kivétel alig maradt.
(Kiemelt kép: Max / Adobe Stock)
