Ez a cikk eredetileg a Kreatív szeptemberi, nyomtatott számában jelent meg.
Mióta 2022 végén megjelent a ChatGPT, a szakértők csak találgatni tudnak, hogyan fog hatni a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra. A leginkábban kitett szakmák közé tartoznak a szoftverfejlesztők, a művészek, a szövegírók, a szabadúszó vállalkozók, az ügyfélszolgálatosok és azok, akik jutalékarányosan kapnak fizetést – az AI egyik legnagyobb előnye ugyanis pont a költséghatékonyság. Az AI ráadásul jól beilleszthető abba a globális trendbe, hogy a nyugati államok szegényebb országokban dolgoztatják az embereiket – jóval kevesebb pénzért.
A Rest of World több mint 31 ezer fős kutatásából kiderült, hogy a médiában, pénzügyben és technológiában dolgozók 76 százaléka úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia miatt a munkahelyük költségcsökkentést tervez, 63 százalékuk pedig azt, hogy kevesebb külsős munkatársat fognak felvenni a generatív AI miatt. Érdekes, hogy reális esély, hogy az AI miatt kevesebb munkalehetőség lesz, de a saját munkájukat nem féltik: 56 százalékuk már most használja az AI-t a munkájában, és csak 24 százalék jelölte meg, hogy részben vagy nagyobb mértékben félti az állását emiatt.
A legizgalmasabb rész csak most jön: a Rest of World megkeresett négy olyan embert, akiknek a munkája veszélyben lehet a mesterséges intelligencia miatt. Az újság kérésére ezek a művészek, szövegírók elkészítettek egy-egy munkát, majd megnézték, hogy az AI ugyanezt a feladatot mennyi idő alatt, mennyi pénzből tudta megoldani.
A nigériai Abisoye Otusanya-Azzan szövegíró elmondása szerint akkor kezdte el használni a ChatGPT-t, amikor az először megjelent. A főleg marketinganyagokkal foglalkozó nő elsősorban kutatásra és inspirációforrásra használja a mesterséges intelligenciát. Bár az eredmények sokszor jobbak, mintha magától keresne források után, nem teljesen bízik az AI-ban, inkább egyfajta kisegítő funkcióként tekint rá. Mivel a generatív mesterséges intelligencia működése még mindig nem tökéletes, arra is időt kell szánnia, hogy az esetleges hibákat észrevegye és kijavítsa. Bár az AI egyelőre még nem tart ott, hogy hibátlan munkákat készítsen, Abisoyének azzal is számolnia kell, hogy a ChatGPT és társai csökkenthetik a keresletet a munkája iránt. „Szerintem sok ügyfél már mesterséges intelligenciát alkalmaz szövegírók helyett” – mondta.
A Rest of World kérésére Abisoye megírt két blogbejegyzést arról, hogyan érdemes berendezni a nappalit. Ehhez először online anyagokat kellett átnéznie a témában, majd megírta és megszerkesztette a posztokat – összesen 227 perc alatt. A ChatGPT-nek ez 20 percbe került, de a kísérletben a minőséget nem nézték.
A mexikói Santiago Bautista González több mint hét évig dolgozott illusztrátorként. Januárban azonban váratlanul egyharmaddal csökkent a bevétele, majd a február hasonlóan csalódást keltő volt. Kiderült, hogy a cég, aminél dolgozott, elkezdett AI-művészekkel együttműködni. És valóban: a szabadúszók szolgáltatásait kínáló Fiverren januárban 1400 százalékkal kerestek többen az AI-munkákra, mint az előző hónapokban. Bautista a trendekhez igazodva elkezdett képeket készíteni a Midjourney-vel, és ezekért az illusztrációkért ugyanannyit kért, mint amiket kézzel készített. „Az első napomon már ajánlatot tettek. Ennyire felkapott az AI.” Bár az AI használata kevesebb munkával jár, az algoritmus annyira felkapta a kézzel rajzolt munkáit is, hogy azok iránt is egyre többen érdeklődnek.
„A mesterséges intelligencia miatt túl sok munkám lett” – vonta le a következtetést. Arra azonban nem számít, hogy az AI elveszi a munkáját. „Még mindig szükség van a kreativitásra, hogy aztán képeket tudj készíteni az AI-jal. Ha eljutunk odáig, hogy az AI mindenre képes lesz rövidebb idő alatt, az csak azt fogja jelenteni, hogy kevesebbet fogok dolgozni, többet fogok keresni, és több időm lesz a saját projektjeimre.” A Rest of World kérésére Bautista elkészített két illusztrációt egy motoros futárról – ez összesen 94 percbe és 70 dollárba került. Ugyanezt a feladatot a Midjourney 32 perc alatt meg tudta oldani, és csak 50 dollárra jött ki a költsége. Míg Bautistának először referenciát kellett keresnie az interneten, majd papíron meg kellett rajzolnia az alapot, hogy aztán az Adobe Illustratorban meg tudja szerkeszteni, addig az AI fél óra alatt több képet is generált, majd Photoshoppal összekombinálta a képeket. A minőséget viszont itt sem értékelték.
Jessica Tarriela fülöp-szigeteki virtuális asszisztens. Munkájának köszönhetően sok e-mailt kell írnia, illetve kutatásokat kell végeznie kliense számára. Saját elmondása szerint nem túl jó a fogalmazáskészsége, ezért használja a ChatGPT-t is. Ezt tudja az ügyfele is, akit ez egyáltalán nem zavar, sőt ő javasolta neki az AI használatát. Tarriela elsősorban a kész anyagai javítására és SEO-zásra használja a mesterséges intelligenciát, amivel szerinte időt nem takarít meg, de jobb minőségű munkát végez a segítségével.
Bár sokan attól tartanak, hogy az AI elveszi a munkájukat – csak a Fülöp-szigeteken több mint 1,3 millió ember dolgozik asszisztensként – Tarriela szerint viszont nem a mesterséges intelligenciától kell félni, hanem azoktól az emberektől, akik AI-t használnak azért, hogy jobbak legyenek a munkájukban. A Rest of World arra kérte Jessicát, írjon egy meghívó e-mailt – majd javítsa ki ChatGPT-vel. Az AI végül 88 szót változtatott meg a 223 szavas levélből.
A kínai Vu Daju online divatoldalak számára készít marketinganyagokat. Régebben egy fotózáshoz legalább egy hétre, plusz modellekre, sminkesre, fotósra volt szükség, illetve a helyszínt is biztosítani kellett – ez összesen nagyjából 3500 dollárra jött ki. Vu márciusban tért át a mesterséges intelligencia használatára, így manapság egy anyag elkészítéséhez mindössze 140 dollárra és két emberre volt szükség. Vu már áprilisban elküldte a dolgozói 60 százalékát.
Az AI-modellek „alkalmazása” egyre elterjedtebb Kínában – elsősorban a kis- és középvállalatoknál. A luxusmárkák egyelőre ragaszkodnak az emberekhez – Shaeman Liu divatfotós szerint a valós emberekkel reklámozott termékek vonzóbbak a vásárlók számára. A lap által megkérdezett 24 éves kínai modell, Charline Xu a fizetéscsökkenésben látja a boldogulását: a jelenleg 1500 jüanos órabérét képes lenne akár a harmadára is csökkenteni, hogy alkalmazzák, azt mondja, kitart a végsőkig, hogy legyen munkája.
Bár a mesterséges intelligencia hatása nem egyik napról a másikra fog megmutatkozni a munkaerőpiacon, szakértők szerint a teljes átállástól nem kell tartanunk – az AI egyelőre az ember segítője, nem pedig helyettesítője. A mesterséges intelligencia még tele van hibákkal – gondoljunk csak a gyűlöletkeltő ChatGPT-s szövegekre vagy a szexista AI-modellekre –, a változáshoz pedig itt is egy dologra van szükség: emberekre.
(Fotók forrása: Rest of World. Kiemelt kép: Földi Viktor / AI / Kreatív)
