A hazai társadalom előítéletessége miatt népszerűtlen akció lett volna vizet adományozni az ózdi telepiekknek, legalábbis marketingszempontból – állítja egy szakértő. Szerinte ilyen esetben egy cégnek nem szabad érzelmi alapon döntenie.

Három hét alatt a 15 érintett cég közül csupán 8 cég válaszolt a Helsinki Bizottság vezette civilek azon felszólítására, hogy Bayer Zsolt rasszista cikke után ne hirdessenek a Magyar Hírlapban. Többségük a továbbiakban nem hirdet a lapban, de az OTP közlése szerint nem tudják biztosítani, hogy hirdetéseik olyan szerkesztőségi tartalmaknál jelenjenek meg, amelyekkel egyetértenek, míg az NFÜ - mely február elejétől toleranciakampányt finanszíroz - válaszában azt írja, hogy nem a tartalom a mérvadó, hanem a független médiapiaci mérőszám. Csakhogy a Magyar Hírlap a legkisebb példányszámban elkelt politikai napilap.

A Médiatanács Pesty László „A cigány-magyar együttélés” című, több kritikát is kiváltó dokumentumfilmje tárgyában több beadványt is vizsgált, a hatósági vizsgálat szerint nem állapítható meg jogsértés – áll a tanács közleményében.