Kitartó munkával teremtettek értéket
Az Elektronikai Technológia Tanszéket bemutató cikksorozatunk harmadik részében a tanszék Érzékelők és Mikrofluidika Laboratóriumát kerestük fel. A laboratórium megalakulásáról, fejlesztéseiről, céljairól Sántha Hunor laborvezetővel és Bonyár Attila állami ösztöndíjas PhD-hallgatóval beszélgettünk.
Milyen motor hajtja majd a jövő autóját?
Egy kérdés, amely a társadalom jelentős részét foglalkoztatja: milyen motor hajtja majd a jövő autóit. Többek között erre keresett választ a németországi Boxbergben június közepén rendezett autóipari szakmai kerekasztal-beszélgetés, amelynek házigazdája a Bosch vállalat volt. A fórumon a világ vezető autóipari beszállítói is részt vettek.
Tíz éve indult az autóipari fejlesztés
Tíz éve annak, hogy az első mérnök megkezdte a munkát a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának elődjeként működő osztályon. Az akkor még csak az automata váltóvezérlés szoftverfejlesztésével foglalkozó divízió az évek folyamán hardver- és mechatronikai alkatrészek fejlesztésével bővítette portfólióját, így alakult meg öt évvel ezelőtt a Budapesti Fejlesztési Központ, amely ma már 430 alkalmazottat foglalkoztat.
Már kutatjuk, de alig hasznosítjuk a Nap energiáját
Az energiaszükséglet kielégítése, a környezetvédelem, de az ország versenyképességének növelése szempontjából is nagy jelentőséggel bír az a napelemes technológiák kutatására is alkalmas laboratórium, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adott át az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének félvezető technológiai épületében március 23-án.
Belehúznak a fejlesztésekbe a Kecskeméti Főiskolán
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2,44 milliárd forint támogatásával a Kecskeméti Főiskola 2011 novemberéig többlépcsős műszaki és természettudományi infrastruktúrafejlesztést hajt végre. Most március 16-án a campus új oktatóegységét, a legmodernebb gép- és járműipar hegesztési eljárásokat oktató hegesztőműhelyt adták át.
Házhoz jön a sci-fi
A jövőben minden otthonban lesz legalább egy olyan elektronikai készülék, amely érintéssel irányítható. Ezekhez a 3Plast konzorcium kutatói műanyag felületekre nyomtatható speciális érzékelőket fejlesztenek ki.
Új magyar fejlesztés: karbantartástervezést támogató informatikai rendszer
A költséghatékonyság és a minőségbiztosítás szempontjai az utóbbi időkben fokozott fontosságot kaptak az üzemeltetés és karbantartás feladatait ellátó cégek tevékenységének külső és belső megítélésében, amely tendenciát a gazdasági válság még hangsúlyosabbá tette. A vízi közműves társaságok műszaki információs rendszereinek fejlesztésével is foglalkozó Rudas és Karig Kft. – felismerve e tényezők fontosságát – stratégiai céljává tette a jelzett feladatok minél magasabb szintű informatikai kiszolgálását.
Szimulációs program segít tanulni a hibákból
Fejleszthetők-e az ember hibakeresési képességei? Képes-e egy berendezés vizsgáztatni? Lehet-e a gyártás során, egy futószalagon hibát szimulálni? A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. támogatása révén, a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának hallgatói által kifejlesztett szimulációs gyártócella választ ad a kérdésekre.
Munkába álltak a szuperrobotok a Mercedesnél
A Daimler cég egyik üzemében már sorozatgyártásban alkalmazzák a Német Légiközlekedési és Űrhajózási Központtal közösen kifejlesztett KUKA könnyűszerkezetes robotot (LBR) hátsó futóművek összeszereléséhez.
Wire/Tube 2010 - bővülés a válság ellenére is
„A csak egy vezető világvásár koncepció sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a valamennyi ágazatot sújtó gazdasági világválság ellenére is növekszik a düsseldorfi Wire és Tube vásárkettős” – hangzott el a vásárszervezés jelenlegi állásának legtömörebb összegzése Friedrich-Georg Kehrertől, a Wire huzal- és kábelipari, valamint a Tube csőipari szakvásár vásárigazgatójától a két szakmai rendezvény január 14-én Bécsben tartott sajtótájékoztatóján.
Hiány van villamosmérnökökből Magyarországon
Tavaly december 8-án az Energetikai Szakkollégium és a Budapesti Műszaki Főiskola közösen „Villamosmérnök hiány Magyarországon” címmel hallgatói fórumot szervezett. A rendezvényen hazai nagyvállalatok mutatták be tevékenységüket és mondták el milyen jellegű feladatokra várnak szakember utánpótlást.
Termelési rendszerek számítógépes kezelése - gyártási és logisztikai folyamatok tervezése szimulációs eljárással
A termelési rendszerek kezelésében mind nagyobb szerep jut a számítógéppel támogatott eljárásoknak. Ma már a termékéletciklus során nemcsak a számítógépes konstrukciós eszközök játszanak fontos szerepet, hanem a termelésirányításban is mind nagyobb hangsúlyt kapnak a folyamat- és anyagáram-szimulációs eljárások. Az alábbiakban példák segítségével betekintést nyújtunk a szimulációs eljárásba, valamint az anyagáramlás és a termelési rendszer modelljének kialakításába.
Finnországban kutat tovább a magyar professzor
A modern infokommunikációs eszközök társadalmi hatásait fogja vizsgálni Kertész János egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fizikai Intézetének igazgatója. A professzor a jövőben részben Finnországban a Helsinki Műszaki Egyetemen folytatja majd kutatásait a FiDiPro program keretében.
Így öregszik el Európa
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói több szervezettel együtt közös projektbe kezdtek annak érdekében, hogy megkönnyítsék az idős, beteg emberek önálló életvitelét. A fejlesztésekről Hanák Péterrel, a BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpontjának igazgatójával és Horváth Lajossal, a Profitexpert Számítástechnikai Kft. fejlesztési vezetőjével beszélgettünk.
