Becsült olvasási idő: 3 perc
Finnországban kutat tovább a magyar professzor

A modern infokommunikációs eszközök társadalmi hatásait fogja vizsgálni Kertész János egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fizikai Intézetének igazgatója. A professzor a jövőben részben Finnországban a Helsinki Műszaki Egyetemen folytatja majd kutatásait a FiDiPro program keretében.

GYT: A BME Fizikai Intézete számos témában folytat kutatásokat. Ön jelenleg milyen területen dolgozik?


KJ: Kutatási területem a statisztikus fizika, amelynek leginkább az alkalmazásaival foglalkoztam az utóbbi kb. tíz évben. Mégpedig egzotikusnak tűnő alkalmazásaival, a közlekedési dugók kialakulásától a pénzügyi elemzésen át a társadalmi hálózatokig.


GYT: Nemrégiben Önt választották egy finnországi vizsgálat vezetőjének. Mi ez a projekt pontosan?


KJ: Ez a kutatás a társadalmi hálózatokhoz kapcsolódik. Egy európai pályázatot is elnyertünk ennek kapcsán. Azt vizsgáljuk, hogy az információs-kommunikációs technológiák által létrehozott lehetőségek hogyan befolyásolják a társadalmat, az egyének egymáshoz való viszonyát. Egyrészt rendelkezésünkre állnak ICT-hálózatok (pl.: internet, telefon), másrészt az emberek használják ezeket a lehetőségeket, kapcsolatba lépnek egymással, hálózatokat építenek föl, amelyek bizonyos értelemben már a társadalmi hálózat leképezései. A mindennapi tapasztalataink is azt igazolják, hogy ezek az új lehetőségek gyökeresen megváltoztatják az emberi kommunikációt, és ezen keresztül a társadalom struktúráját is. Az ismerkedés, kapcsolatteremtés jelentős része az interneten történik. Közösségek alakulnak ki az emberek között a virtuális térben, akár olyan emberek között is, akik talán soha nem fogják látni egymást, mégis tartós kapcsolat köti össze őket.


Kertész János Budapest HelsinkiGYT: Ezeket a kapcsolatokat vizsgálják?

KJ: A feladat a társadalom és az ICT kölcsönhatásának vizsgálata. Ez kétoldalú, hiszen egyrészt ezek az új technológiák megváltoztatják a társadalmat, másrészt a társadalom a változás következtében folyamatosan új igényekkel lép föl a fejlesztőkkel szemben. Nagyon nehéz feladat kiszámítani, hogy mi lesz sikeres a jövőben. Az sms sikertörténete például váratlan meglepetés volt. Ezzel szemben például a mobil-televíziózásról sokan azt gondolták, hogy nagy üzlet lesz, de a mai napig nem hódította meg a piacot. Azt szeretnénk kitapogatni, hogy milyen irányba szeretne a társadalom fejlődni, melyek azok az igények, amelyeket ki kell elégíteni. Ennek innovációs jelentősége is van, de mi szeretnénk ezeket a kérdéseket alapkutatási szinten megvizsgálni, természetesen szem előtt tartva az alkalmazhatóságot.



GYT: Milyen hosszú lesz a projekt?

KJ: Ez egy négyéves projekt a finn akadémia és az ottani kutatás-fejlesztési támogatási alap finanszírozásában. Ebből a keretből fogok létrehozni ott egy kutatócsoportot, és minden évben ott töltök majd valamennyi időt.


GYT: Biztos nem új keletű ez a kapcsolat…

KJ: Maga az együttműködés már régóta tart, a hasonló célkitűzésű, ezzel párhuzamos európai projekt októberben kezdődött el. Finnországba áprilisban utazom, a FiDiPro programot akkor indítjuk


GYT: Milyen szempontok alapján történik a vizsgálat?


KJ: Nagyon sok szempontot veszünk figyelembe, ez egy interdiszciplináris vizsgálat. Az én szakterületem a statisztikus fizika, aminek a keretében az ember megtanulja, hogyan kell sok kölcsönható egységet vizsgálni. Természetesen más tudományágak, így például a szociológia szempontjait is figyelembe vesszük, és együttműködünk e terület szakembereivel. Vizsgálni fogjuk az egyes korcsoportok, nemek közti viselkedésbeli különbséget, illetve hogy egy-egy személynek milyen a társadalmi hálózatban elfoglalt szerepe, és ez hogyan hat az „infokommunikációs viselkedésére”. A természettudományok, a társadalomtudományok és az informatika egyaránt előfordul ebben a vizsgálatban. Így széles körű együttműködésre van szükség.


GYT: Merre lehet innen majd továbblépni?

KJ: Ez egy alapkutatási projekt, ahol a publikáció az eredmények megjelenési formája. Mi ennek ellenére az alkalmazásokra is figyelünk, amikor az alapkutatásokat végezzük. Vizsgáltuk például az egyik nagy mobiltelefon-szolgáltató mobilbeszélgetésekről szóló rekordjait. Ennek alapján konstruáltunk egy nagy hálózatot, ami tulajdonképpen leképzése a társadalmi hálózatnak, hiszen ma már szinte mindenki mobiltelefonál. Ezzel kapcsolatos vizsgálatainkat is egy nemzetközi folyóiratban publikáltuk.  Természetesen az ilyen típusú vizsgálatok csak szoros vállalati együttműködésben lehetségesek, de az eredmények alapján érdeklődnek a munkánk iránt. Ennek pedig nyilván az az oka, hogy pontosan látják, az általunk elért eredményeket jól fel tudják használni a saját munkájuk során.

(GyártásTrend)