A fürdőkádban nem csak – és nem elsősorban – megfulladni lehet. Kétségtelen ugyan, hogy a gyerekek számára valóban a kád a fürdőszoba legveszélyesebb pontja, hiszen a fürdőszobai balesetek csaknem háromnegyede itt következik be, a kisebb-nagyobb sérülések vagy akár halálesetek oka 81 százalékban mégis az első látásra ártalmatlanabbnak tűnő megcsúszás, elbotlás vagy elesés, melynek következtében az esetek több mint felében zúzódásos sérülések keletkeznek. Túlnyomó többségében az arc sérül, de nem ritkák a feji és a nyaki sérülések sem.
A fenti adatok egy amerikai felmérésből származnak, melyben az 1990 és 2007 közötti időszakban elemezték az olyan fürdőszobai balesetek okait, körülményeit és hátterét, ahol az áldozat 18 évesnél fiatalabb volt. A statisztikai adatokból úgy tűnik, hogy a szakemberek nem marginális problémára fecsérelték energiájukat, hiszen az Egyesült Államokban összesen közel 800 ezer ilyen baleset történt az említett időszakban, ami évente átlagosan 43 600 esetet jelent. Közelebbről szemügyre véve az adatokat szembetűnő, hogy leginkább kétéves kor körül kell számítani ilyen balesetekre, hiszen a sérülések több mint fele a 4 évesnél fiatalabb apróságokat érintette. Fontos foglalkozni a kérdéssel azért is, mert a halállal végződő otthoni balesetek egyharmada éppen megcsúszás, elbotlás és elesés kapcsán következik be, a helyszín pedig az esetek igen jelentős hányadában éppen a fürdőszoba.
A felmérés eredményei a Pediatrics című lap augusztusi számának egyik cikkében olvashatók, melynek szerzői igen nyomatékosan kiemelik a megelőzés fontosságát. Ennek első sarkalatos – és unásig, de nem elégszer ismételt – pontja, hogy a kisgyerekek soha, egyetlen percig se maradjanak felügyelet nélkül a fürdőszobában, ami különösképpen vonatkozik a járni még alig tudó apróságokra, illetve a szülői megengedés korlátait állandóan feszegető nagyobbakra. Ennél is többet tehetünk a balesetek megelőzéséért akkor, ha csúszásgátló felülettel látjuk el a kádat, a fürdőszoba padlóját és minden olyan felületet, melyet már egy kevés víz is könnyen korcsolyapályává változtathat. Aki még ennél is (gyerek)biztosabb fürdőszobára vágyik, az már a helyiség megtervezésekor ügyeljen arra, hogy a zuhanykabin, a piperepolc és az egyéb veszélyes berendezési tárgyak olyan anyagból készüljenek, melyek nem szilánkosan törnek, és ugyanilyen fontos az is, hogy sehol ne veszélyeztessék éles sarkok és szegélyek a legkisebbek testi épségét akkor sem, ha éppen kicsúszik a lábuk alól a vizes talaj…
…hogy az esti pancsolás ne a baleseti ambulancián fejeződjön be.
A fürdőkádban nem csak – és nem elsősorban – megfulladni lehet. Kétségtelen ugyan, hogy a gyerekek számára valóban a kád a fürdőszoba legveszélyesebb pontja, hiszen a fürdőszobai balesetek csaknem háromnegyede itt következik be, a kisebb-nagyobb sérülések vagy akár halálesetek oka 81 százalékban mégis az első látásra ártalmatlanabbnak tűnő megcsúszás, elbotlás vagy elesés, melynek következtében az esetek több mint felében zúzódásos sérülések keletkeznek. Túlnyomó többségében az arc sérül, de nem ritkák a feji és a nyaki sérülések sem.
A fenti adatok egy amerikai felmérésből származnak, melyben az 1990 és 2007 közötti időszakban elemezték az olyan fürdőszobai balesetek okait, körülményeit és hátterét, ahol az áldozat 18 évesnél fiatalabb volt. A statisztikai adatokból úgy tűnik, hogy a szakemberek nem marginális problémára fecsérelték energiájukat, hiszen az Egyesült Államokban összesen közel 800 ezer ilyen baleset történt az említett időszakban, ami évente átlagosan 43 600 esetet jelent. Közelebbről szemügyre véve az adatokat szembetűnő, hogy leginkább kétéves kor körül kell számítani ilyen balesetekre, hiszen a sérülések több mint fele a 4 évesnél fiatalabb apróságokat érintette. Fontos foglalkozni a kérdéssel azért is, mert a halállal végződő otthoni balesetek egyharmada éppen megcsúszás, elbotlás és elesés kapcsán következik be, a helyszín pedig az esetek igen jelentős hányadában éppen a fürdőszoba.
A felmérés eredményei a Pediatrics című lap egy korábbi számában olvashatók, melynek szerzői igen nyomatékosan kiemelik a megelőzés fontosságát. Ennek első sarkalatos – és unásig, de nem elégszer ismételt – pontja, hogy a kisgyerekek soha, egyetlen percig se maradjanak felügyelet nélkül a fürdőszobában, ami különösképpen vonatkozik a járni még alig tudó apróságokra, illetve a szülői megengedés korlátait állandóan feszegető nagyobbakra. Ennél is többet tehetünk a balesetek megelőzéséért akkor, ha csúszásgátló felülettel látjuk el a kádat, a fürdőszoba padlóját és minden olyan felületet, melyet már egy kevés víz is könnyen korcsolyapályává változtathat. Aki még ennél is (gyerek)biztosabb fürdőszobára vágyik, az már a helyiség megtervezésekor ügyeljen arra, hogy a zuhanykabin, a piperepolc és az egyéb veszélyes berendezési tárgyak olyan anyagból készüljenek, melyek nem szilánkosan törnek, és ugyanilyen fontos az is, hogy sehol ne veszélyeztessék éles sarkok és szegélyek a legkisebbek testi épségét akkor sem, ha éppen kicsúszik a lábuk alól a vizes talaj…
…hogy az esti pancsolás ne a baleseti ambulancián fejeződjön be.