A cikk szerzője, Dr. Kovács Aliz, a Mito Creative csapatának jogi tanácsadója, szakterülete a szellemi tulajdonjog mellett a reklámjog. Az írás eredetileg a Kreatív április számában jelent meg, előfizetőként belépés után a cikket teljes terjedelmében online is eléritek.

Alapvetések

A szerzői jogi védelem automatikusan jön létre a mű születésekor, ahhoz Magyarországon nem szükséges semmilyen nyilvántartásba történő bejegyzés. Azt a kérdést viszont nyitva hagyta a jogalkotó, hogy konkrétan mi is minősülhet jogilag védett műnek, hiszen minden olyan irodalmi, művészeti vagy tudományos művet, amely legalább az egyéni-eredeti jelleg kritériumának megfelel, máris véd a szerzői jog (pl.: irodalmi művek, díszlet-jelmez tervek, reklámok stb.).

Ezért is a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdés, hogy egyáltalán az adott művet, amit egy reklámban szeretnénk felhasználni, védi-e a szerzői jog. Korábbiakban felmerült kérdés, hogy például Chewbacca hangja, vagyis a Wookiee-beszéd felhasználható-e egy reklámfilmben. Rövidebb kutatás után azonban kiderült, hogy Chewbacca hangja egy Ben Burtt nevű hangmérnökhöz köthető, aki a Wookiee-beszédet négy medve, borz, oroszlán fóka és rozmár hangjából állította össze. Így vitán felüli, hogy ezt a hanganyagot is védi a szerzői jog, jogszerűen kizárólag a szerző engedélyével lehetne azt felhasználni, vélhetően borsos jogdíj megfizetése mellett. 

A fenti példa mutatja, hogy már maga az sem egyszerű kérdés, hogy egyáltalán a művet védi-e a szerzői jog vagy sem, szemben a védjegyjoggal, ahol rendelkezésünkre áll számos adatbázis, és szinte biztosra mehetünk, hogy nem sértjük mások jogait.

A módosítás

A törvénymódosítás talán egyik legizgalmasabb újítása a paródia mint kivétel, miszerint: „a szerzői művet bárki humor vagy gúny kifejezése útján karikatúra, paródia vagy stílusutánzat (pastiche) céljából felhasználhatja, mindazonáltal az eredeti műből való átvételre a cél által indokolt terjedelemben kerülhet sor.”

A paródia tehát az olyan szabad felhasználások körébe tartozik, mint az idézés vagy a magáncélú másolás. Az ilyen szabad felhasználási esetek célja a közérdek védelme. Az ilyen kivételek továbbá abban az esetben alkalmazhatóak, ha a felhasználás megfelel egy ún. háromlépcsős tesztnek.

Tehát nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra, illetve nem károsíthatja a jogosult jogos érdekeit, amellett, hogy a felhasználásnak a tisztesség követelményének is meg kell felelnie. Jól látható tehát, hogy minden egyes esetben, amikor szerzői jogi művet a paródia kivétel jogcímén szeretnénk felhasználni, több szempontot is figyelembe kell venni, illetve minden esetet külön kell vizsgálni, hogy ne ütközzön a fenti követelményekbe.

Ilyen esetekben nyújthat számunkra segítséget a bírósági joggyakorlat.