Egyre több cikk taglalja, hogy vajon csúcsra ért-e a Netflix-hatás, és innentől óriási növekedés aligha várható a fejlett országok streamingpiacán a verseny szereplőtől.
A Netflix tavaly 2015 óta a legkevesebb új előfizetőt gyűjtötte, és már a 2022 első negyedévére vonatkozó becslésük is szerényebb. Az idei év első három hónapjában 2,5 millió új előfizetőt várnak, a 2021 első negyedévében gyűjtött 4 milliós tömeghez képest.
Az indokok között a járvány alatt tapasztalt digitalizációs bumm csillapodása és a vetélytársak terjeszkedése tűnik fel a hivatalos kommunikációban, de befektetők arra figyelmeztetnek, nem csak a Netflixnél várható a növekedés ütemének lassulása.
A Disney+, a Netflix vagy az HBO Max is a globális terjeszkedéssel produkálhat igazán nagy növekedést előfizetői bázisában, de ahogy arra a Guardian cikkében megszólalók is emlékeztetnek: valójában nem minden meghódított piac számít ugyanolyan jó befektetésnek. Indiában például hiába szerez sok új előfizetőt bármelyik szolgáltató, az ottani piacon csak az amerikainál vagy nyugat-európainál jóval alacsonyabb áron maradhatnak életképesek a streamerek.
A Disney+ átlagos bevétele előfizetőként (ARPU - Average Revenue Per Unit) például 4,12 dollár, mivel előfizetőinek 37 százaléka az olcsó Hotstar szolgáltatást használja Indiában. A Netflix is lejjebb vitte árait Indiában, és a mobilos előfizetést például 2 dollár alá szorította, miközben Amerikában az átlagfogyasztó 15,49 dollárt fizet a Netflixért. (Az egyes termékek ARPU-járól még 2021-ben közölt nagyobb cikket a CNBC)
Tartalmi oldalon is kérdés meddig fenntartható a mostani gyártási tempó és költekezés. A legnagyobb amerikai médiacégek, köztük a Disney, a Comcast, a WarnerMedia, a Discovery vagy a Paramountra átkeresztelkedő ViacomCBS körülbelül 240 milliárd dollárt költenek saját tartalmakra globális szinten az Ampere Analysis jóslata szerint. Ez az elképesztő költekezés pedig csakis újabb és újabb felhasználók megnyerésével tartható fenn (vagy egyre több szolgáltató enged be hirdetőket a felületére, amivel az HBO Max néhány piacon már próbálkozik.)
Mi Magyarországon még messze vagyunk az úgynevezett streamingfáradtság korszakától (nálunk még csak idén lép be néhány nagypályás versenyző a piacra), de a briteknél példul a 9 legnépszerűbb digitális videószolgáltató összesen annyi tartalmat kínál, hogy egy átlagos ember napi három órányi képernyőbámulással 86 év alatt végezne a kínálattal.
Megfigyelhető az is, hogy már nem mindegyik szolgáltatás épít a sorozatdarálásra: a minden epizódot lehetőleg egyszerre elve helyett egyre több felület, például az HBO Max, az Apple TV+, a Disney+ vagy az Amazon Prime Video is több tartalmát hetente adagolja.
De a darálás jelenségére építő Netflixnek is egyre fontosabb, hogy egy-egy sorozata hetekig a diskurzus része legyen: két népszerű sorozatnál, a Stranger Thingsnél és a Better Call Saulnál is két különböző időpontban érkező adagra bontották a 2022-ben debütáló évadokat.
A Kantar elemzője, Dominic Sunnebo szerint a streamingverseny szereplőinek azzal is számolnia kell, hogy egyre több háztartás mond vissza bizonyos előfizetéses szolgáltatásokat. A Kantar kutatása ugyanis arra jutott a német piacon, hogy a felhasználók ötöde már nem bővítette meglévő tartalmi bázisát 2021 utolsó három hónapjában: ha elő is fizettek egy új felületre, egy másikat ezzel párhuzamosan visszamondtak. A Kantar elemzője szerint ez is azt mutatja, hogy egyre közelebb érünk a háztartások által tartalomra költhető összeg plafonjához.
Borítókép: Eufória / HBO
