Becsült olvasási idő: 2 perc
Bírálták az MTI nyelvezetét

Kutatást készített az MTI saját hírszolgáltatásáról. A megkérdezettek fontos hírforrásnak találják az MTI-t, azonban úgy látják, hogy gyakran későn reagál a történésekre és a nyelvezetével sem elégedettek. A válaszadók 12 százaléka vélte úgy, hogy a hírügynökség elfogult vagy egyoldalú.

2011. május 16-a óta a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírszolgáltatásának egy jelentős része térítésmentesen érhető a szakmai és a magánfelhasználók számára, a díjmentes csomag egy előfizetéses, prémium kínálattal egészíthető ki. Az MTI egy 850 felhasználó megkérdezésével készült felmérés során gyűjtött véleményeket a térítésmentes, valamint az előfizetéses szolgáltatásokról.

Az október végén és november elején megkérdezettek csaknem fele hivatásos újságíró, több mint harmaduk civil, magánfelhasználó, míg 18 százalékuk nem hivatásos újságíróként, például bloggerként, illetve alapítványi vagy céges kiadványok szerkesztőjeként olvasta az MTI tartalmát.

A kutatás szerint a felhasználók kétharmada naponta, ötöde pedig hetente többször kattint az MTI.hu-ra. Leggyakrabban a hivatásos újságírók használják minden nap a hírportált (80 százalék), míg a civil olvasók fele látogat el naponta az MTI.hu-ra. Az olvasók egészének körében a közéleti, belpolitikai hírek a legnépszerűbbek, amelyeket a közönség kétharmada minden nap olvas. A gazdasági híreket (57 százalék), külföldi tudósításokat (50 százalék), kulturális híreket (46 százalék) és a színes, érdekes tudósításokat (48 százalék) az olvasók mintegy fele tölti le naponta.

A hírkiadást a megkérdezettek több mint fele (51 százalék) illette a sokoldalú, széleskörű, aktuális vagy naprakész jelzőkkel, ötödük (21 százalék) szerint elsősorban a pártpolitikára figyel a hírügynökség, és 12 százalék vélte úgy, hogy az MTI elfogult vagy egyoldalú lenne.

A felmérés készítői a megkérdezés mellett novemberben mélyinterjúkat is készítettek vezető médiumoknál dolgozó újságírókkal, szerkesztőkkel, akik napi munkájukhoz rendszeresen használják a hírügynökség híreit. Ebből kiderült, hogy az újságírók, szerkesztők az MTI-t naponta használatos hírforrásnak, munkaeszköznek tekintik, megkerülhetetlen hírforrásnak, mert sehol máshol nem találkoznak a magyar vonatkozású hírek ilyen széles kínálatával.

Ugyanakkor valamennyi megkérdezett újságíró hangsúlyozta, hogy a hírkínálat rendkívül szélessé vált, elsősorban az internet révén, így az MTI-nek erősödő versennyel kell szembenézni. Többen indokoltnak tartanák, ha videós vagy rádiós tartalmakkal bővülne az MTI fizetős szolgáltatásainak köre. Markáns vélemény volt az is, hogy az MTI-nek, mivel közpénzekből üzemel, egyáltalán nem szabadna pénzt kérnie a hírszolgáltatásért.

Az interjúk során megkérdezett újságírók úgy vélik, hogy az MTI gyakran későn reagál a történésekre. Egyes vélemények szerint azonban a gyorsaság a hírügynökség esetében nem lehet elsődleges szempont, mert olykor éppen a sietség okán csúsznak be tévedések és hibák a hírekbe. A legtöbb kritika a hírügynökség híreinek felépítését, nyelvezetét érte. Valamennyi újságíró szokott átszerkesztés nélkül átvenni MTI-hírt, a tévések és rádiósok azonban némileg átírják azokat.