Kijött a kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző, online letölthető kiadvány, a CANnual Report idei kiadása, amelyet a 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN állított össze.

A jelentésből kiderül, hogy a hazai reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ezt a területet évek óta stabil növekedés jellemzi, ami tavaly elérte a 8 százalékot. Viszont az innen befolyó bevételek egyre kevésbé gazdagítják a hazai médiaszereplőket. A világtrendeknek megfelelően ezek nálunk is elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. 

A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállalatoknál. 

Ugyanakkor 2021 a tévé évének is számított Magyarországon. 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák, és több, mint 209 millió eurós hirdetési forgalmat generáltak. A reklámpiac tavalyi eredményének negyedét ők állították elő. 

Sőt, az online és a tévés szegmens együtt 76 százalékot szakított ki a hazai reklámtortából. Velük szemben a közterületi reklámoknál már az örömteli fejlemény, hogy a tavalyi 18 százalékos emelkedés révén ez a terület visszakapaszkodott a Covid előtti időszak szintjére, közel 70 millió eurós bevételt termelve. 

Viszont sem a rádió, sem a nyomtatott sajtó nincs hozzá hasonló helyzetben. Előbbi bebetonozta gyengébb pozícióját és mindössze 4 százalékkal járul hozzá a reklámtorta éves bevételeihez. Utóbbi pedig folytatja az esztendők óta tartó lassú, de folyamatos visszaesését. Ezt jelzi, hogy a 2019-ben felmutatott 126 millió eurós forgalom, a múlt évre 100 millió euróra apadt.  

A járvány a legnagyobb reklámozók sorrendjén sem változtatott hazánkban. Maradt az állami szereplők dominanciája. 

A legtöbb pénzt a Miniszterelnöki Hivatal fordította a magyar emberek megszólítására. 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra.

Érdekes összevetni, hogy ez az összeg 2019-ben 65 millió euró, míg 2018-ban csak 27 millió euró volt. 

A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt. lett 24 millió euróval, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség 21 millió euróval a harmadik helyen zárta az elmúlt esztendőt – áll az idei CANnual Reportban.

A nemzetközi kitekintést nyújtó jelentés rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte tavaly a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot. 2021 a fellendülés éve volt a régióban. Nőtt mindenhol a GDP, csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a bérek és ezekhez stabil keretet adott a felmérésbe bevont 14 közép-kelet-európai országban tapasztalható nyugodt politikai légkör.

A kedvező körülmények serkentőleg hatottak a reklámiparra. A járvány idején elszenvedett veszteségeket sikerült ledolgozni, és 2021-ben már 14 százalékos bővüléssel zárni az évet a hirdetési piacon. 

A lendület leginkább az online szegmensben érződött, aminek a kimagasló teljesítményét a 18 százalékos növekedés mellett abban lehetett mérni, hogy a rekordközeli régiós, 9,5 milliárd eurós éves forgalom több, mint fele ott realizálódott. A többi szektor is megvédte többé-kevésbé a pozícióját. A digitális csatornák mellett a tévé, a nyomtatott sajtó, a közterületi reklám, illetve a rádiók szintén megtartották jövedelemtermelő képességüket, és ezzel a Covid előtti szintre tornázták vissza a teljesítményüket.

A teljes jelentés letölthető innen.

Borítókép: Koszticsák Szilárd/MTI