Az oltások körül megjelent iszonyatos mennyiségű online kontent világszerte okoz problémát: a laikusok számára nehezen értelmezhető tudományos publikációktól az elvadult összeesküvéselméleteket üvöltő influenszerekig mindenféle információ azonnal elérhető. A legjobb esetben a közvéleményt formálni képes újságírás épp itt segít: utat vág a dzsungelben és releváns, tudományos információt oszt meg közérthető módon – ahogy azt itthon is megtette és megteszi sok portál és nyilatkozó szakember. 

Az internet viszont nem a legjobb eset elve mentén működik. 2020 eleje óta boldog-boldogtalan maga igyekszik kihámozni azt az információt, ami alapján a járvánnyal kapcsolatos legszemélyesebb és fontosabb döntéseit kell meghoznia. Anélkül, hogy belemennénk az oltás átpolitizált narratíváinak elemzésébe, egy, szerintünk fontos problémát jártunk körül a Covid-halálhírekkel és az oltásokkal kapcsolatban. A leglátogatottabb közéleti portálokat kerestük meg, vagyis a közvéleményt befolyásolni képes médiumokat: a 24.hu-t, a 444.hu-t, a hvg.hu-t, a Telexet, az Indexet és az Origót. Utóbbi oldal nem reagált megkeresésünkre. 

Mint más egészségügyi adat?

Csollány Szilveszter január 24-én hunyt el. Mint ismert sportoló, olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, a hírről minden vezető médium beszámolt. Tavaly decemberben került lélegeztetőgépre, miután elkapta a koronavírust – erről, például a Magyar Nemzetre hivatkozva, szintén a legtöbb oldal írt. Facebook-oldalán korábban megosztott járvány- és oltásszkeptikus posztokat, tagja volt az oltásellenes Doktor Gődény támogatói csoportjának.

A Covid-okozta halálhírt minden általunk megkérdezett médium a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közös közleményére hivatkozva írta meg és minden cikk jelezte, hogy az olimpiai bajnok koronavírus miatt került kórházba. Az oltásokkal kapcsolatban viszont többféle döntést hoztak. 

A Telex részletesen írt a sportoló karrierjéről és röviden, a szöveg legvégén jelezte, hogy Facebook-oldalán oltásellenes, járványszkeptikus tartalmakat osztott meg – arról nem írtak, beoltatta-e magát. A 444 pár bekezdés után írt az oltásszkeptikus posztokról és idézte a Blikk információit, miszerint az olimpiai bajnok sokáig nem szerette volna beadatni az oltást, de végül munkája miatt kapott vakcinát – de csak két héttel azelőtt, hogy kórházba került volna, így még nem alakulhatott ki a megfelelő védelem a szervezetében. A 24, a hvg.hu és az Index híreikben nem írtak arról, Csollány Szilveszter hogyan vélekedhetett az oltásokról vagy beoltatta-e magát.

Telex

Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője azt írta nekünk, halálhíreknél általában a halál okának közéleti vonatkozása akkor lehet, ha azt maga az érintett vagy a hozzátartozói indokoltnak tartják megosztani. 

„A betegség akkor válhat közüggyé, ha például egy közszereplő a nyilvános szereplései alkalmával véleményt fejt ki az adott betegséggel kapcsolatban – hiszen így ő maga is a betegségről folytatott nyilvános diskurzus szereplőjévé válik.” 

Mivel a jelenlegi időszakban, a koronavírus miatti járványhelyzetben információként értékelték, beszámoltak az oltásellenes, járványszkeptikus tartalmak megosztásáról. Az viszont, hogy a sportoló be volt oltva vagy sem, mivel nem tudják biztosan, nem is szerepelt a cikkben.

444

A 444-től Haszán Zoltán felelős szerkesztőt értük el, aki azt írta, nincs szerkesztőségi iránymutatásuk: mindig az adott esettől függ, hogyan dolgozzák fel a halálhírt és egyéni döntéseket hoznak.

24

Pető Péter, a 24 főszerkesztője szerint a Covidban elhunytak halálhírei esetén a lapnál az az alapvetés, hogy nem térnek ki arra, volt-e oltás vagy sem – ahogyan más esetekben sem lehet tudni, hogy az elhunyt például túlsúlyos volt-e vagy dohányzott-e. „Ezt főszabály szerint fokozottan érzékeny személyes egészségügyi adatnak tekintjük” – írta a Kreatívnak. 

„Ugyanakkor egyedi esetekben az információ szerepet kaphat, például ha az érintett közéleti szerepvállalása egyértelműen erre az ügyre fókuszál, saját maga tájékoztatja a közvéleményt a döntéséről, esetleg azt nyilvános vitákban is képviseli.”

hvg.hu

A hvg.hu nem keresi tudatosan az információt arról, hogy a Covid-járvány egy áldozata be volt-e oltva vagy miként gondolkodott az oltásokról – írta nekünk válaszában Nagy Iván Zsolt felelős szerkesztő. 

„Viszont nem is hallgattuk, hallgatjuk el ezeket az információkat, ha azok megbízható helyről (elsősorban családtagoktól, közeli barátoktól) nyilvánosságra kerülnek, esetleg ő maga nyilatkozott korábban erről.” 

Index

Az Index szerkesztősége megkeresésünkre úgy fogalmazott: nem nyomoznak azután, ki oltott vagy sem, ez nem fontos információ számukra. Különleges, szenzitív adatnak tartják, ami nem tartozik a nyilvánosságra. 

„Egy rákban elhunyt ismert személynél sem írjuk le, hány kemoterápián van túl, ahogyan azt sem írjuk le, hogy egy influenza- vagy Covid-járvány alatt ki oltakozott és ki nem.” 

A szerkesztőség viszont fontosnak tartja kiemelni, hogy kampányt is indítottak az oltások mellett és hogy – szavaikkal – az oltás mellett voltak, vannak és lesznek. „Mi soha, semmilyen formában nem adunk helyet oltásszkeptikus véleménynek, nem szólaltatunk meg ilyen szakértőket.”

Két állítás egymás mellett

„Jogászként nyilvánvaló a válasz: ez úgynevezett különleges személyes adat, semmi szín alatt nem lehet az érintett – vagy halál esetén hozzátartozó – beleegyezése nélkül megírni” – mondja Polyák Gábor jogász, médiakutató. „Onnantól nem él ez az adatvédelmi megfontolás, hogy valaki ezt a státuszát a nyilvánosság előtt vállaltan kommunikálja. Ez az egyetlen biztos kivétel, minden más, állami vagy egyéb szervtől kikövetkeztetett információ necces.” 

Árnyalja a az újságírói felelősség szerepét, hogy egyfelől nagyon személyes kérdésekről (például zaklatni fogják-e azt, akiről kiderül, hogy nem oltatta be magát), másfelől jelentőségteljes társadalmi következményekről van szó (egy híres ember véleménye sokakat befolyásolhat egy élet-halál jelentőségű, össztársadalmi kérdésben). 

„Ha valaki nyilvánosan vállalja a véleményét, hogy nem oltat és neadjisten pont Covidban hal meg, és ezt a két állítást egymás mellé teszi egy újságíró, akkor azzal biztosan nem követ el semmilyen jogi vagy etikai vétséget. Az okozatiság is nyilvánvaló.” 

Polyák szerint ha tehát lehet nyilvános közlésre hivatkozni, akkor bejön a társadalmi felelősségvállalás kérdése. „Ha elfogadjuk – és erről nem tudnék vitatkozni, – hogy az oltás fontos, akkor egy ilyen hír üzenettel, szomorú tanmese jelleggel is bír.”

Nyitókép: The Herman Cain Awards Twitter