A mesterséges intelligencia nemcsak a munkafolyamatokat, hanem a kreatív gondolkodást is átírja. A kérdés, hogy az AI szépen lassan átveszi az irányítást, vagy csak egy újabb eszköz a kreatív szakemberek kezében?

Az AI és kreativitás témájában négy szakmabeli – Misetics Mátyás fotóművész és kulturális stratéga, a MITTE Communications társalapítója és kreatív igazgatója; Sophia Bakscha, a nemzetközi piacon (is) elismert Daemon Concept luxus ékszermárka alapítója, designer és cultural strategist; Ács Attila art director, a Classmate Studio társalapítója; és Varga Zoltán motion designer, animációs és grafikai szakember – enged bepillantást a kulisszák mögé. 

Misetics Mátyás

Használod az AI-t a munkád során? Melyik folyamatoknál és melyik eszközöket?

Szívesen válaszolnék erre, de lehet, hogy mire megjelenik a cikk, már picit változna a sorrend, ugyanis bizonyos szegmensekben ennyire intenzív a fejlődés. Csak év eleje óta hatalmas minőségi változások voltak a videógenerálás, AI-asszisztált grafikai tervezés és még számos területen, különösen az AI-modellek és külső applikációk közti integrációk terén. Akár minimális inputtal kulcsra kész produktumok születhetnek a megfelelő kezekben, de nem innen indultunk.

Early adopter voltam ebben a folyamatban, Karlinger Manóval itthon elsőként hoztunk létre 2022 nyarán egy AI think-tank ügynökséget, az AI Mages-t, amiben a kreatív ipari workflow alkalmazásokat vizsgáltuk. Akkoriban lokálisan futtatott Stable Diffusion alapmodellek és egyénileg trainelt kiegészítő modellek jelentették a vízválasztót a professzionális alkalmazás és Facebook-csoportokban publikált képek közt. Még ebben a hőskorszakban csináltunk kültéri plakátkampányt, előkészítő anyagot nagyjátékfilmhez, storyboardokat. Egy idő után rájöttünk, hogy a technikai felkészültség mellett a tudás naprakész jellege és az AI-használat kulturális, etikai, társadalmi vonatkozásaiban való jártasság legalább annyira fontos része ennek az újonnan született kreatív iparágnak.

Az is érdekes kérdés, hogy egyáltalán új iparágként definiáljuk-e az AI-jelenséget vagy egy olyan eszköztárként, ami beépül meglévő szektorokba.

Hogy látod, milyen hatással van az AI a kreativitásodra? Inspirál, tágítja a határokat (ötletelés, moodboardok), vagy inkább lustábbá és gépiesebbé teszi a gondolkodást?

Mi a kreativitás modellje? Egy folyamat első felében minél szélesebbre nyitni a horizontot (ötletelés), majd leszűkíteni egy pontra azt (döntés).

Az AI-használat kívülről nézve növelheti a kreativitás első lépését – sokkal több ötletünk lehet –, ám ha megvonjuk az eszközt, akkor drasztikusan visszaesik ez a képesség (Technology in Society, 2025).

Ennél sokkal aggasztóbb a döntéshozatalra gyakorolt hatása. Számos kutatás van már arról, hogy az úgynevezett kritikus gondolkodásunkat fejleszti vissza az AI-használat egy típusa (Gerlich, 2025). Ezt egyébként bárki érezheti magán rendszeres használat után. Pedig a kreativitás kulcsfontosságú része a döntéshozatal. 

Az ötletelés pusztán nem elegendő, mert a valódi kreativitás hidat képez az ötlet és a megvalósítás között – ehhez pedig kreatív döntéshozatal szükséges, ami valamilyen külső rendszer (szakmai irányelvek) vagy belső szempontok (érzelmek, intuíció) szerint köteleződik el egy irány mellett. Na pont ezt a képességünk sérül a legjobban.

Hogyan hat az AI a szakmád általános minőségére? Segít kitörni a klisékből, vagy inkább uniformizálja, „középszerűvé” teszi?

Ez egy nagyon ellentmondásos helyzet. Az AI-használat a leggyengébb színvonalú munkákat eltünteti majd egy idő után, mert mindenki képes lesz e segítséggel egy stabil közepes színvonalat megütni. Tehát eltolódik az origó, viszont egyelőre úgy fest, ez nagy mértékű sematizációval jár (Doshi–Hauser, 2024).

Felértékelődhet az „emberi faktor” (egyediség, érzelmi intelligencia), vagy a piacot teljesen átveszi az AI nyújtotta gyorsaság és költséghatékonyság?

Kulturális stratéga szemmel már egy ideje látszik, hogy mint más korábbi esetekben a technológiai fejlődés során, itt is megjelenik egy ellenmozgalom. Nemcsak az alkotói vagy szakmai, hanem a befogadói oldalon is. Ezt jól illusztrálják azok a kommunikációs szempontból balul elsülő kampányok, ahol a közönség visszautasította az AI-generált tartalmakat. Coca-Cola, Toys "R" Us, Levi's, Mango, GUESS, Vogue, McDonald's – hosszú a lista.

Érdekes párhuzam a digitális fotográfia térhódítása, mely után nem sokkal felértékelődött újra az analóg filmhasználat, divat lett a lomográfia, a fotóművészetben előtérbe került az úgynevezett pillanatkép-esztétika, ami esetlenségével és őszinteségével ellenpontja mind vizuálisan, mind képalkotás módszere szempontjából is a digitálisan manipulált, utólag összerakott, végsőkig tökéletesített képnek. 

Ne legyenek illúzióink, az AI-asszisztált működés, ha észrevétlenül is, de benne lesz a folyamatok nagy részében minden kreatív iparágban. Ez már most látható. Jelenleg egy olyan korszakot élünk, ahol még jelentősége vagy akár üzenete van annak, ha AI-jal generált jelleget vélünk felfedezni – amivel szemben ellenpontok jelennek meg a kultúrában. Ez a szembeállítás azonban egyre kevésbé lesz kiélezett a jövőben. 

Hogyan látod a szakmád jövőjét az AI szempontjából? Reálisnak tartod a munkalehetőségek drasztikus csökkenését, vagy inkább a munkakörök átalakulásáról van szó?

Egyre kevesebb ember kell majd ugyanahhoz a végeredményhez, ami a kreatív iparágakban biztosan csökkenti majd a munkalehetőségek számát – viszont, akik a rendszerben maradnak, ők többet érnek majd, mert egy kézben vezényelnek számos folyamatot. A stratégiai gondolkodás felértékelődik a kivitelezés képességével szemben. 

Daemon Concept

Használod az AI-t a munkád során? Hogyan, melyik folyamatoknál és melyik eszközöket?

Egy igényes alkotói folyamatban az AI ma még nem feltétlenül kell, hogy központi szerepet kapjon. Designerként és kreatív direktorként mindig több ötlet áll rendelkezésre, mint amennyit meg lehet valósítani. A design magját „átengedni” egy AI-nak olyan lenne, mintha a saját vakációmat delegálnám ki. Azonban amikor harmadik fél felé kell egy munkát prezentálni a core creative alapján, gyakran hozunk létre képeket AI environmentben vagy akár animációban.

Egy independent brand realitásában sokkal több a feladat, mint maga a design. Rengeteg adminisztratív, operatív és marketingfolyamat van, ahol az AI ma már érezhetően gyorsít. A generatív AI-eszközök elterjedése – legyen szó ChatGPT-ről, Midjourney-ről vagy Nano Banana-ról – alapvetően a „workflow efficiency” irányába tolta a kreatív munkát.

Ebben az iparágban sem csak a tehetség számít, hanem az is, hogyan optimalizálod a rendelkezésre álló erőforrásokat. A gépiesebb, repetitív feladatokat egyre inkább AI-ra delegáljuk, de magában a kreatív folyamatban továbbra sincs helyettesítő szerepe.

Hogy látod, milyen hatással van az AI a kreativitásra? Inspirál, tágítja a határokat, vagy inkább lustábbá, gépiesebbé teszi a gondolkodást?

Jelenleg olyan érzést kelt, mintha végtelen számú, „közepesen képzett internnel” dolgoznék párhuzamosan. Vannak jól átadható feladatok: gyors vágóképek generálása, animációk köztes frame-jeinek kiegészítése, több nézet olcsó 3D renderelése vagy egy tárgyfotó háttérretusálása.

Client munkáknál ez különösen hasznos: hirtelen jött ötleteket lehet gyorsan vizualizálni anélkül, hogy drága renderidő vagy production kapacitás menne el rá. Ez a fajta „rapid prototyping” ma már sok esetben standard része a kreatív pipeline-nak.

Ugyanakkor ez továbbra is csak egy eszköz. A kezdetektől dolgozom a technológia, a divat és a művészet határain. Már talán tíz éve is lehet, hogy Sougwen Chunggal készítettem interjút, aki egy robottal tandemben rajzolva hozza létre műalkotásait, illetve art directorként dolgoztam a Victoria and Albert Museum AI-Da robot kiállításán, ahol a robot élőben rajzolt, miközben az Auroboros digital couture house egyik interaktív ruháját viselte. Ez egy konceptuális víziója volt a jövőnek, amely a „szellemet a gépben” kereste és esztétizálta.

A hype ellenére még nem láttam olyan 100 százalékban AI által generált vizuális munkát, ami valóban mélyen megindító lett volna. Viszont zenei videókban és reklámgyártásban már most segít optimalizálni a költségvetést, és olyan vizuális világokat létrehozni, amelyek egy független produkció számára korábban elérhetetlenek lettek volna.

Hogyan hat az AI a szakmád általános minőségére? Segít kitörni a klisékből, vagy inkább uniformizálja?

Az, hogy a divat és a kreatív ipar miként alkalmazza az AI-t, soha nem lesz tisztán gazdasági vagy racionális döntés. Ezek nagyon erősen érzelmi alapú piacok.

Az AI egyik legértékesebb és leginkább utilitárius felhasználási területe az lehet, amikor valódi életminőség-javulást eredményez. Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a sport- és ortopédiai ruházat nem tömegtermékként készül, hanem minden ember egyedi testfelépítéséhez, mozgásmintájához és egészségügyi igényeihez igazodik. Az AI segítségével a ruhák tökéletes méretre, terhelésre és funkcióra szabhatók, legyen szó sportteljesítményről, rehabilitációról vagy egyszerűen a mindennapi kényelemről. Ebben a kontextusban a technológia nem csupán gyorsabbá vagy olcsóbbá teszi a gyártást, hanem valódi emberi problémákat old meg, és olyan személyre szabott megoldásokat tesz széles körben elérhetővé, amelyek korábban csak kevesek számára voltak hozzáférhetők. Ez az a fajta alkalmazás, amely nem helyettesíti az emberi kreativitást, hanem kézzelfogható módon javítja az emberek életét.

Az AI önmagában nem „jó” vagy „rossz” eszköz. A kérdés az, hogy a consumer döntések milyen irányba viszik a rendszert, és hogy a szerzői jog, eredetiség és kulturális érték hogyan marad értelmezhető egy algoritmusok által dominált ökoszisztémában.

Felértékelődhet az „emberi faktor”, vagy a piacot teljesen átveszi az AI nyújtotta gyorsaság és költséghatékonyság?

Designerként és művészként is torzított lencsén keresztül látom ezt, mert jellemzően olyan emberekkel dolgozom, ahol valamilyen kreatív ambíció alap.

Az igazi kérdés nem is kizárólag az AI-vizuálok körül van, hanem az additív manufacturing és a teljesen automatizált designgyártás pipeline felé vezető úton.

Egy lehetséges jövő-workflow így nézne ki: szóbeli ötlet vagy moodboard → AI prompt → CAD file → 3D print / fémmegmunkálás / textilgyártás (akár knitting machines AI-val vezérelve).

Ez egy olyan világ víziója, ahol akár reggel, a hangulatod alapján az AI generálhat személyre szabott ruhadarabokat vagy tárgyakat. Ez technológiailag már nincs is annyira messze, inkább az a kérdés, hogy társadalmilag és etikailag szükséges-e egyáltalán.

Nem biztos, hogy mindenki kreatív director akar lenni egy ilyen világban. Valószínű, hogy bizonyos szakmák – például a bioengineering vagy más high-impact tudományos területek – felértékelődnek.

A korlátot végső soron nem az eszközök, hanem az emberi értékrend és képzelet fogja meghatározni.

Hogyan látod a szakmád jövőjét az AI szempontjából?

A luxusszektorban dolgozom, és ezt erősen befolyásolja a jelenlegi gazdasági helyzet, a potenciális amerikai recessziós nyomás, valamint a kínai luxury spending változása is.

Bizonyos területeken – például fast fashion vagy nagy volumenű retail – rengeteg folyamat automatizálható lesz. Lookbookokat már most is lehet AI-modellekkel „fotózni”, legalábbis koncept szinten. Ugyanakkor még egy gyengébb piaci környezetben is látszik, hogy a közönség továbbra is értékeli az emberi érintést, az eredetiséget és a művészi munkát – feltéve, hogy meg tudja fizetni.

Én azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia itt akár egy transzparencia-eszköz is lehetne: segíthetne a designfolyamatok követhetőségének ellenőrzésében, a szerzői eredetiség visszafejtésében vagy akár annak vizsgálatában, hogy egy adott vizuális anyag mennyire „eredeti”.

A kérdés végső soron az, hogy képesek vagyunk-e az AI-t nem helyettesítőként, hanem strukturáló, tisztító eszközként használni – és hogy a jogi és kreatív rendszereink ezt követik-e, nem pedig fordítva: hogy a gép a szerződéseket fogalmazza meg, ne verseket írjon helyettünk.

Ács Attila

Hogyan használod az AI-t a munkád során? Melyik folyamatoknál és melyik eszközöket?

Több eszközt is használunk a Classmate Studióban, mindegyiket kísérleti fázissal próbáljuk bevonni a munkába. Elsősorban arculattervezéssel, brandtervezéssel foglalkozunk, ezeknél a folyamatoknál vizsgáljuk, hogy hol lehet segítségünkre az AI. Szerintem ma már senki nem egyetlen AI-eszközt használ, hanem többet ötvöz, és igyekszik megtalálni a számára legkedvezőbb megoldást. 

Ötletelés, kutatás során szoktuk használni, például amikor összerakunk egy moodboardot vagy brandstratégiát. Ebben a fázisban sok adatra és információra van szükségünk, az AI pedig viszonylag könnyen begyűjti ezeket. Ugyanakkor mindig érdemes ellenőrizni, hogy valós információkat kaptunk-e.

A koncepciókat mi találjuk ki, nem nagyon vonjuk be az AI-t. Koncepcióképek készítésére, a hangulat megragadására – amit megmutathatunk az ügyfélnek – jó lehet az AI. De az általa generált terméket nem feltétlenül visszük ennél tovább.

A megvalósítás szakaszában előfordul, hogy ha az általunk tervezett mintát, grafikai elemet szeretnénk generatívan mutálni, akkor írunk egy egyszerű AI-programot, amit az ügyfél is tud használni. Megadhatjuk, hogy az adott mintából milyen mutációkat készíthet, véletlenszerűen rendezze vagy valamilyen szabály alapján, és ezt később kiexportálhatják PNG-be vagy SVG-be. Ezt felhasználhatják a saját arculatukba, ha különböző anyagokat akarnak készíteni, de már a segítségünk nélkül.

Milyen hatással van az AI a kreativitásodra, és hogy látod ezt másoknál? Inspirál, tágítja a határokat, vagy inkább lustábbá, gépiesebbé teszi a gondolkodást?

Ha többet használjuk az AI-t, a gondolkodásunk elkezd megváltozni, másképp osztjuk fel a feladatokat, másra megy el több idő. Egyelőre hogyha bármit AI-jal csinálunk, annak a finomhangolása sok időbe telik.

Amiben viszont nagyon jó, hogyha kérünk egy látványtervet, azt viszonylag jól és gyorsan megcsinálja. Ezzel időt nyerünk, mert létre lehet hozni egy látványos bemutatóanyagot, de több idő marad például a projektek kidolgozására, tervezésére. 

Az AI inkább segít kitörni a klisékből vagy uniformizál?

Mi ettől nagyon félünk, nem akarunk uniformizálni. A stúdiónknak megvan a saját stílusa, látásmódja, és nem szeretnénk, ha ez AI-osodna. Csak segítségként tekintünk az AI-ra. Ugyanakkor ebben igazad van, én is látom több helyen a reklámiparban, hogy megjelennek olyan termékek, hirdetések, amelyeknél egyből észreveszed, hogy AI csinálta.

Felértékelődhet idővel az emberi faktor? Vagy marad a gyorsaság és a költséghatékonyság?

Már el is kezdett felértékelődni. Területtől függ, hogy ki mennyi időt szán egy arculat kiépítésére, mekkora mértékben gondolkodik. Egy kisebb cég, akár egy egyéni vállalkozó, talán inkább választja az olcsóbb megoldást, és AI-jal készíttet magának illusztrációkat vagy weboldalt. De egy nagyobb cég esetében, ahol fontos, hogy miként és mit kommunikálnak magukról, egyre fontosabb lesz, hogy egyedi megoldásaik legyenek a saját vizuális rendszerükben és arculatukban. 

Hogyan látod a szakmád jövőjét az AI szempontjából?

Egyelőre nem féltem a szakmámat. Amikor bejött az AI, felvetődött, hogy majd elveszi az illusztrátorok, tervezőgrafikusok, tervezők munkáját, de én ezt nem látom. Inkább arról van szó, hogy kapunk egy nagyobb teret az AI által, és hogy hogyan tudunk még jobban kibontakozni. Amibe korábban például be kellett vonni egy programozót vagy fotóst, azt most fel tudja váltani az AI, nem kell annyi emberrel kooperálni. Ennek a minősége más kérdés.

Varga Zoltán

Hogyan használod az AI-t a munkád során? Melyik folyamatoknál és melyik eszközöket?

Motion designerként dolgozom, de a spórolni akaró ügyfelek miatt gyakran végzek grafikai munkákat is. Az AI időről időre morális dilemmát okoz számomra, mert úgy érzem, elveszem az ismerőseim munkáját. Ráadásul az ügyfelek tévesen azt hiszik, hogy az AI-tól minden olcsóbb, gyorsabb vagy jobb lesz. A folyamat pedig sokszor egyáltalán nem kreatív: a korábbi alkotómunka helyett most bizonyos részfolyamatoknál napokig promptokat írogatok.

A munkafolyamatom alapvetően négy szakaszra oszlik. Az első a koncepció- és storyboard-gyártás: a ChatGPT-vel összefoglaltatom az ötleteket, forgatókönyvet és promptokat íratok vele, majd a ComfyUI-ban több tíz képet generálok, amiket manuálisan leválogatok – ez a rész kifejezetten nem kreatív. A második szakasz a grafikai elemek (assetek) gyártása és testre szabása, amihez a régi módszerrel, Photoshoppal és Illustratorral kell belenyúlnom a képekbe.

A harmadik terület a videó- és animációgenerálás, amihez a Higgsfield online platformot használom. Ez lenyűgöző sebességgel készít élőszereplős hatású videókat hanggal és narrációval együtt, bár egy edzett szem még kiszúrja, hogy AI. Végül a negyedik szakasz a narrációkészítés: az AI angolul kiválóan és percek alatt dolgozik a korábbi napokig tartó, drágább folyamatokkal szemben (bár magyarul még nem tud rendesen). Karakteranimációnál a low budget projektekhez nagyon hasznos az AI, mert rengeteg időt spórol meg, még ha az eredmény teljesen más is, mint amit én készítenék a saját megközelítésemmel.

Milyen hatással van az AI a kreativitásra? Inkább inspirál vagy épp, hogy lustábbá és gépiesebbé teszi a gondolkodást?

Inkább az utóbbi, de személy szerint én ezt próbálom kerülni. Az AI-t maximálisan egy eszközként használom, az eddig bevált folyamatokat igyekszem egyszerűsíteni és felgyorsítani.  A kreatív munkafolyamatokat, az alkotás élvezetét próbálom megtartani, mert ez a gyökere a szakmám iránti szeretetnek. 

Hogyan hat az AI a szakmád általános minőségére?

Az animációnál úgy látom, inkább előremutató, és kreatívabb lesz a végeredmény, amit AI segítségével gyártottunk. Csak ennek része a nagyon sok promptolás is, ami kevésbé kreatív. Úgy még nem használtam AI-t, hogy abba ne kelljen belenyúlni, utómunkával színeket korrigálni például. És azért lesz jobb a végeredmény, mert 15 év munkatapasztalatra tudok építkezni. 

Felértékelődhet ismét az emberi faktor, vagy marad a gyors és költséghatékony AI?

Szerintem még viszonylag az elején vagyunk ennek. Mindig figyelem, hogy hogy áll jelenleg az AI, és hogyan fejlődik. Az érdekessége, hogy újat elvileg nem tud kitalálni. Vizuális szempontból tudja vegyíteni a különböző stílusokat, ami lehet, hogy valakinek újnak hat, de nem biztos, hogy új. Ha tényleg valami újra lesz szükség, azt az AI nem tudja megcsinálni, ezért a kreatív elmék idővel felértékelődnek. 

Mit hozhat a jövő? A munkalehetőségek drasztikus csökkenése, vagy inkább csak átalakulás?

Az AI által optimalizálódni fognak a különböző munkafolyamatok, és egy-egy kreatív projektnél több időt fogunk a kreativitásra és arra fordítani, hogy jobban kidolgozzuk a részleteket. Jelenleg viszont azt látom, hogy amit az AI generált, azzal még mindig bőven van munka.

Borítókép: Misetics Mátyás