Tovább élesítheti a Független Közmédia Testület médiaszakmai tagjainak kiválasztása körüli, az elmúlt napokban mind nagyobb hullámokat verő vitát a Közszolgálati Tanács honlapján megtalálható, az akkor még pár napig Közszolgálati Testület néven működő grémium július 21-i ülésének jegyzőkönyve, amely a döntés kritikusai egy része szerint megerősíti a bizonytalanság és a részletek tisztázatlanságának érzetét. (Igaz, a további ülések jegyzőkönyvei egyelőre nem olvashatók, így nem zárható ki, hogy azok már árnyalnák a képet.)

A napok óta zajló nyilatkozat-, illetve üzenetváltás előzménye az, hogy a Tisza Párt kezdeményezésére augusztus 25-én elmaradt az FMT médiaszakmai jelöltjeinek meghallgatása az Országgyűlés művelődési bizottságában. Itt ugyanis – az MTI beszámolója szerint - Rápli Róbert (Tisza) bizottsági tag a napirend elfogadása előtt jelezte, hogy több jelentős szervezet is hivatalos levélben kifogásolta az eljárásrendet és a jelölési folyamatot. A szervezetek álláspontja szerint a jelölési folyamat nem felelt meg sem a szakma, sem a társadalom által elvárt legitimációs és kiszámíthatósági követelményeknek – tette hozzá. A Tisza Párt minél szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és nem szeretne elhamarkodott döntést hozni – érvelt a meghallgatás elhalasztása mellett a képviselő.

A július 26-án hatályba lépett médiatörvény-módosítás értelmében létrejövő Független Közmédia Testületbe három tagot a kormánypárt, hármat az ellenzék, további hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. A Közszolgálati Tanács határozata alapján Bayer Judit médiajogász, kutató, Sükösd Miklós szociológus, médiakutató és Kollár Árpád költő, irodalomszervező lettek a médiaszakmai jelöltek. 

A jelöltek vitatják a kifogásokat

Ők a keddi bizottsági döntés után közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben azt hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a magyar közmédia demokratikus megújulása mellett, és szerintük mindenkinek közös érdeke, hogy a kiválasztási eljárás legitimációjához ne férjen kétség. Vitatták azonban a szakmai szervezetek kifogásait. Összeférhetetlennek mondták például, hogy a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetek megpróbálják elvenni a jelöltek kiválasztásának jogát a Közszolgálati Tanácstól. Mint írták, a szakmai szervezetek feladata a jelöltállítás volt, míg a jelöltekről a Közszolgálati Tanács tagjai döntöttek a meghallgatást követően.

A bizottsági döntés és idézett nyilatkozat megjelenése után bontakozott ki éles szakmai vita. A jelöltek véleményének megjelenése után többek között a MÚOSZ elnöke, Kocsi Ilona, a Magyar Reklámszövetséget vezető Novák Péter, a Magyar Lapkiadók Egyesületének tiszteletbeli elnöke, illetve Kovács Tibor, a Ringier Hungary volt vezérigazgatója, a Magyar Lapkiadók Egyesületének májusban leköszönt elnöke és jelenlegi tiszteletbeli elnöke is reagált. 

Kocsi Ilona például azt hangsúlyozza, hogy a törvény szerint a Közszolgálati Tanács „az ülésen részt vevők egyszerű többségével”. Szerinte ez egyértelmű, tehát a jelölők is szavazhatnak. Mint írta, olvasatában ez már csak azért is döntő, mert egy szervezet csak egy jelölést adhatott le, de háromra lehetett szavazni. Azaz, ha mindenki ragaszkodott volna saját jelöltjéhez, a másik kettőnél akkor is mérlegelnie kellett volna. Kocsi Ilona szerint a három kiváló jelölt is áldozata lett az átláthatatlan kiválasztási folyamatnak. Ha rossz a törvény, meg kell változtatni, addig viszont aszerint kell eljárni – fogalmazott Kocsi Ilona.

Kovács Tibor ugyancsak az eljárási és jogértelmezési kérdések tisztázását sürgette. Mint fogalmazott, a vita számára nem arról szól, hogy a kereskedelmi média kiveszi-e a döntést a Közszolgálati Tanács kezéből, és végképp nem a három jelölt személyéről. Sokkal inkább arról, hogy pontosan mit jelent a törvény azon rendelkezése, amely a Közszolgálati Tanács kiegészített üléséről és az ülésen résztvevők egyszerű többségéről rendelkezik. Ha ebben jogértelmezési vita van, azt szerinte nem politikai vagy piaci érdekvitaként kell kezelni, hanem tisztázni kell - javasolta.

Miből lesz kisebb baj? – dilemmák a KT-ülésen

A Közszolgálati Tanács oldalán cikkünk írásakor a július 21-i (akkor még, utoljára, Közszolgálati Testület) ülésen készült jegyzőkönyvből az utolsó elérhető ilyen dokumentum. Ebből az derül ki – legalábbis ezt állítja a vitában érintettek egy része -, hogy a testület több kérdésben is bizonytalan talajon mozgott. És kétségtelen, a dokumentum szerint a KT elnöke egy adott ponton az FKT médiaszakmai tagjainak jelöléséről és az eljárásra vonatkozó szabályozásról úgy fogalmazott: „Egy olyan aluldeterminált és alulszabályozott rendszerben kell most mozognunk a jelölést illetően, ahol nagyon sok minden tisztázatlan. Én azt kérem, hogy azzal a szemmel olvassátok, olvassuk együtt ezt a szöveget. Hogyha olyan mondatot, olyan megjegyzést, olyan megoldást látunk, amiből azt érezzük, hogy baj lehet, akkor inkább hagyjuk ki, ha nem találunk jobbat. Tehát, ne az legyen a fejekben, hogy ez is elég jó lesz, hanem miből lesz kisebb baj.”

Gond pedig a jelek szerint bőven akadt. Fábri György elnöknek az ülésen elhangzott szavai szerint a jelölteket állítani jogosult szervezetek meghatározása előtt ő maga „kipuhatolni” igyekezett a törvényalkotói szándékot. Az nem derül ki – se név, se pozíció szerint -, hogy kivel egyeztetett erről, amit a testület döntésének bírálói ugyancsak érvként használhatnak. Mindenesetre, ami az eredményt illeti, a jegyzőkönyvben az áll: „Egy tekintetben kaptam rá választ, nevezetesen erre majd ki fogunk térni, csak előre vetítem, ugye az egy nagy dilemma volt a jelölőszervezetek kapcsán, hogy mit értünk azon, hogy: az országos szervezet. És egyértelműen azt a választ kaptam, hogy ez kifejezetten a szervezet szónak az eredeti értelmére vonatkozik, tehát hogy több entitás alkotja. Tehát egy egyetemi tanszék, egy egyetemi intézet az nem számít ilyen értelemben szervezetnek. Ösztönösen is ezt mondjuk, mert ez az érdemi dolog. Ugyanez igaz a médiaipari szereplőkre is, ott sem egy médiacég az önmagában, hiába a szó szoros értelmében szervezet természetesen, de ebben az tekintetben nem szervezet, hanem ezeknek a valamilyen konglomerátuma. Ugye ezen vívódtunk, hogy mi lett, és én egyértelműen ezt a visszajelzést kaptam, tehát ez legalább eligazít minket, hogy ebben nem kell tipródnunk”.

A Tanács eljárását bírálók egyik fő kifogása, mint az korábban idéztük, arra vonatkozott, hogy nem tisztázott, kinek lehet szavazati joga a jelöltek kiválasztásánál. A kérdés a jegyzőkönyv szerint nemcsak a médiaszervezeteket érintette, hanem például a szakszervezetek vagy akár a gyermek- és jogvédőket is:

„Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Tehát most ugye végig vettük a 7-es, 8-as pontot az egyébként teljesen technikai. Itt egyetlen dolog van, ami nem technikai, ami részünkről egy döntés, hogy a törvény homályosan fogalmaz a tekintetben, hogy ezek a bizonyos felkérendő közreműködők, tehát a szakszervezetek két képviselője, illetve a gyermek és jogvédő szervezetek képviselői, hogy őnekik van-e szavazati joguk? A törvény ebben nem egyértelmű. Én határozottan azon az állásponton vagyok, hogy nincs. Nincs.

Nem tudom, hogy ebben egyetértünk-e vagy sem, hogy mi ezt képviseljük alapvetően.

Radetzky Jenő, a Közszolgálati Testület tagja:

Mi egyetérthetünk, de a törvény nem egyértelműen fogalmazott ebben. Tegnap azért elég sokat dilemmáztunk, mert a törvény azt mondja, hogy ők részt vesznek a szavazáson, a jelölésben. Mit kell ezalatt érteni? Én hajlok arra, hogy mi úgy tekintünk, hogy nekik nincs szavazati joguk, de ha megnézzük a most érvényben levő médiatörvényt, az ebben hagy kétségeket.

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Hagy! Mi pedig a kétségeket eloszlatjuk. Ez a dolgunk.

Jóska?

Szikora József, a Közszolgálati Testület tagja:

Az van itt, hogy felhívást intéz stb. stb., hogy: vegyenek részt a jelölő bizottságban! - ez a szöveg. Részt vesznek.

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Ők részt fognak venni. A részvételnek nem inherens része a szavazás az én jogértelmezésemben, és mint jelentős jogtudósnak tekintem magam, tehát úgy tekintem.”

Fontos megjegyezni, hogy a fenti kijelentések nem a jelölteket állító szervezetekről szóltak, hanem a szakszervezetekről, a gyermek- és jogvédőkről!

A jegyzőkönyvből kiderül a továbbiakban, hogy vita volt arról, figyelembe kell-e venni a döntés előtti mérlegelésnél azt, ha valaki egy a közmédiával konkurens médiumhoz kötődik, hogy mi a különbség a döntéshozói és a vezetői tapasztalat között, ki vezesse a nyilvános meghallgatást, illetve ott ki és mennyit kérdezhet, illetve nem utolsó sorban arról is, milyen esetben lenne, illetve hangsúlyosabban annak, hogy mikor nincs jogorvoslati lehetőség. Az, hogy a következő ülésen, július 27-én, miként módosultak ezek az álláspontok, esetleg milyen érvek hangzottak el, egyelőre nem ismertek részletek, az a jegyzőkönyv ugyanis nem található meg egyelőre a tanács oldalán.

A fő kérdés persze ezek után, hogy a vita hoz-e tényleges változtatást, vagy érvényben marad a három jelölés. Mindenesetre Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos egy LinkedIn-posztban arra figyelmeztetett, az előkészítő eljárási döntésekkel szemben nincs jogorvoslati lehetőség, hiszen ez az FKT tagjainak megválasztását megelőző szakasz. A jelölés csak javaslattétel, a végső döntést az Országgyűlés hozza meg. A következő lépés a bizottsági meghallgatás, tehát a folyamat még messze nem ért véget.

A miniszteri biztos szintén kitért a megfogalmazódó kifogásokra. Fontos leszögezni – írta -, hogy „a Tanács meghallgatással kapcsolatos döntéseibe a kormány nem szól bele. A Közszolgálati Tanács szervezetileg és döntéshozatalában is elkülönül a kormánytól, és törvényi felhatalmazása van az eljárás részleteinek meghatározására. A testület dönthetett volna másképp is, de úgy döntött, hogy a jelölők nem szavazhatnak. Ezt a meghallgatás előtt nyilvánosságra hozták. Úgy értesültünk, ennek egyik oka az volt, hogy a szakmai szervezetek szavazati joga kiüresíthette volna a Tanács szerepét: adott esetben jóval több szervezet jelölhet, mint ahány tagja van a Tanácsnak. Most 20 szervezet összesen 15 főt jelölt (4 szervezet jelöltjét utóbb kizárták, így 16 szervezet és 11 jelölt maradt