Heves szakmai vita bontakozott ki a közmédia testület három médiaszakmai jelöltjének a meghiúsult meghallgatás után tegnap Facebookon kiadott közleménye alatt. 

A vitához a három tagjelölt mellett Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke, Novák Péter, az MRSZ elnöke, Kovács Tibor, a Ringier Hungary volt vezérigazgatója, a Magyar Lapkiadók Egyesületének májusban leköszönt elnöke, Pallagi Ferenc a modern magyar bulvárújságírás egyik meghatározó alakja és más médiaszakértők is hozzászóltak. 

A Független Közmédia Testületbe jelölt Bayer Judit, Kollár Árpád és Sükösd Miklós tegnapi posztja szerint fontos a kiválasztási folyamat legitimációjának tisztázása, ugyanakkor összeférhetetlennek tartják, hogy a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szakmai szervezetek vitassák el a Közszolgálati Tanács jelölési jogát. A posztjukban megfogalmazott érvekről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. 

Sükösd Miklós szociológus, médiakutató, tagjelölt kommentjében leszögezi, hogy az eljárást támadó, a Közszolgálati Tanácsot kritizáló cikkek szerinte erősen etikátlanok, mert a Független Közmédia Testületbe jelölteket állító szervezetek tagszervezetei teszik közzé őket. Tehát olyan médiumok, amelyek maguk is érintettek, érdekeltek a jelölési folyamatban. (Kiemeli, hogy a legtöbb cikk fel sem tünteti az érintettségüket, csak a 444-nél és a Telex pár cikkénél látott ilyen hivatkozást.) Az érintettség feltüntetésének elmaradása mellett szakmailag azt is problematikusnak és egyoldalúnak tartja, hogy nem kérik ki a megtámadott Közszolgálati Tanács véleményét sem. Álláspontja szerint ráadásul ezek a médiaszervezetek most, a rendszerváltás után a megerősödő, demokratikus közmédia versenytársai lesznek. 

Kovács Tibor, a Ringier Hungary volt vezérigazgatója, a Magyar Lapkiadók Egyesületének májusban leköszönt elnöke és jelenlegi tiszteletbeli elnöke, Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja, valamint az IndaNext Hungary Kft. felügyelőbizottsági tagja a poszthoz írt kommentjében egyetért azzal, hogy mindenki közös érdeke, hogy a választási eljárás legitimációjához ne férhessen kétség, ezért szerinte először az eljárási és jogértelmezési kérdéseket kell tisztázni.

Leszögezi, a vita számára nem arról szól, hogy a kereskedelmi média kiveszi-e a döntést a Közszolgálati Tanács kezéből, és végképp nem a három jelölt személyéről. Arról szól, hogy pontosan mit jelent a törvény azon rendelkezése, amely a Közszolgálati Tanács kiegészített üléséről és az ülésen résztvevők egyszerű többségéről rendelkezik. Ha ebben jogértelmezési vita van, azt szerinte nem politikai vagy piaci érdekvitaként kell kezelni, hanem tisztázni kell. 

Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke azt hangsúlyozza, hogy a törvény szerint a Közszolgálati Tanács „az ülésen részt vevők egyszerű többségével” tesz javaslatot. A közmédia szakszervezeti képviselői is jelen voltak az ülésen, ők szavazhattak. Nem tagjai a Tanácsnak. Szerinte a törvény szövege egyértelmű, a jelenlévők, tehát a jelölők is szavazhatnak. Szerinte ez már csak azért is döntő, mert egy szervezet csak 1 jelölést adhatott le, de 3-ra lehetett szavazni. Tehát, ha mindenki ragaszkodott volna saját jelöltjéhez, a másik kettőnél akkor is mérlegelnie kellett volna. 

A MÚOSZ elnöke hozzáteszi: a három kiváló jelölt is áldozata lett az átláthatatlan kiválasztási folyamatnak. Ha rossz a törvény, meg kell változtatni, addig viszont aszerint kell eljárni – fogalmazott Kocsi Ilona.

Novák Péter, az egyik jelölő szakmai szervezet, a Magyar Reklámszövetség elnökeként határozottan visszautasította azt a megfogalmazást, amely a jelölő szervezeteket „kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetekként” állítja be.

Álláspontja szerint ezek a szervezetek a magyar média-, reklám- és tartalomipar széles és sokszínű szakmai közösségeit képviselik. Éppen ezért különösen fontosnak tartja, hogy egy, a közmédia függetlensége felett őrködni hivatott testület létrehozása során a szakmai szervezetek legitimitását ne politikai vagy üzleti címkékkel kérdőjelezzék meg.

Novák is hangsúlyozza: egyetlen alkalommal sem kérdőjelezték meg a három jelölt szakmai felkészültségét. Kifogásuk kizárólag a kiválasztási eljárásra és annak jogértelmezésére vonatkozott.

Szerinte a szakmai szervezetek nem maguknak kívánnak pozíciót szerezni a Testületben. A törvény által rájuk ruházott jelölési és kiválasztási folyamatban kívánják gyakorolni azokat a jogokat, amelyeket álláspontjuk szerint a jogszabály biztosít számukra.

Közös érdeknek látja tehát, hogy a Független Közmédia Testület létrejötte szakmailag hiteles, jogilag kifogástalan és minden érintett számára legitim eljárás eredménye legyen. Éppen ezért kezdeményezték az eljárás tisztázását.

Pallagi Ferenc a modern magyar bulvárújságírás egyik meghatározó alakja, 1988-ban a Mai Nap elindítója, később a Blikk főszerkesztője, majd a Bors főszerkesztője és a Lapcom vezérigazgatója a vitában azzal érvelt, hogy álláspontja szerint a nem közszolgálati média és a közszolgálati média nem konkurensei egymásnak.

Kifejtette, mind a kettő más kommunikációs célokért, más eszközökkel dolgozik, más piacok elfoglalására törekszenek. Hiába ugyanaz a tárgyuk, azt más módon, más tartalommal, más céllal dolgozzák föl, más csatornákon át juttatják el a közönségükhöz. Ezért szerinte azt állítani, hogy a mostani eljárás a közszolgálati média védelmében igyekszik kizárni annak versenytársait, képtelenség – fogalmazott a bulvárpápa. 

Van viszont egy kétségtelen hasonlóság a kettő között – szögezte le, miközben a jelölteket is kritikával illette: mind a kettő sok funkciót betöltő, összetett szervezetekben, nagy létszámmal és extra összegű költségekkel dolgozik. Ezért szerinte egy tulajdonosi testület elsőrangú feladata ennek a szervezetnek és költségfelhasználásának a szakszerű ellenőrzése. Szerinte tehát azt kijelenteni, hogy ez a menedzsment feladata, totális tévedés. Véleménye szerint tehát „azt hinni, hogy egy tulajdonosi testület feladata csak a lélek, a közszolgálati éthosz ápolgatása, a bűnös vállalati test pedig másra tartozik, igen veszedelmes álláspont”. 

Úgy látja, hogy ez, csak a gyakorlat során megszerezhető szaktudás teljesen hiányzik a most jelölt három, más dolgokban érdemdús személyiségből. Szerinte a tiltakozások azon túl, hogy joggal kifogásolják az eljárást magát, erről az ordító egyoldalúságról is szólnak: nem arról, hogy nem az én jelöltem futott be, hanem arról, hogy valami még hiányzik a rendszerből.

Véleménye az, hogy az eddigi eljárás törvényességéről döntsön a bíróság, a nagyon egyoldalúra sikerült kiválasztásról pedig gondolkodjon el az, aki kitalálta az új közszolgálat tulajdonosi testületét és válaszolja meg azt a kérdést, hogy ennek a három embernek a tudása betölti-e az eredetileg eltervezett célokat. Ha nem, találjon ki olyan új eljárást, amely megfelelőbb eredményt hozhat – szögezte le a magát nyugdíjasnak nevező Pallagi.

Kollár Árpád, költő és irodalomszervező, tagjelölt a szakmai kompetencia megkérdőjelezését visszautasítja. Rámutat, hogy a kritikus hangok egyoldalúan és tendenciózusan mazsoláznak a Független Közmédia Testület alapító okiratából, és hangsúlyozza, hogy a testületnek nem csak gazdasági feladatai vannak, hovatovább az első pont mindjárt arról szól, hogy köteles folyamatosan ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapelveinek és céljainak megvalósulását. Szerinte is hasznos, ha a tagoknak van gazdasági tapasztalata, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tagjelöltek nem a közmédia irányítására vállalkoztak, hanem társadalmi, szakmai, civil felügyeletére, miközben a Testület független gazdasági szakemberek szaktudását is igénybe veheti a döntés során – mutatott rá a jelölt. 

Bayer Judit, médiajogász, tagjelölt egyetért a gazdasági szakértelem fontosságával, így a piaci szervezetek jelöltjeinek szakértelmét fontosnak tartja, és előnyösnek tartaná, ha a gazdálkodás és menedzsment szakértői is kerülnének a Testület tagjai közé.

Az ügyről részletesen tájékozódhat, ha elolvassa a kapcsolódó cikkeinket is.

Nyitóképen: A Független Közmédia Testület médiaszakmai jelöltei: Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus, médiakutató, Kollár Árpád költő és irodalomszervező. (Forrás: Facebook)