Hogyan mutatnátok be a Jövőálló Akadémiát valakinek, aki még sosem hallott róla? Mi az a három mondat, ami igazán megfogja a lényegét?

Kunos Balázs: Azzal a céllal vágtunk bele közösen az ismeretlenbe, hogy a fiatalok számára teret adjunk a jövő kihívásaira való felkészülésre. A projekt rövid idő alatt a Z generáció egyik legsikeresebb edukációs platformjává vált. Az Akadémia nemcsak a fiatalokat szólítja meg, hanem hidat épít a generációk között, segítve a párbeszédet és a kölcsönös megértést – remek példája annak, hogyan hozhat egy egy széles tömegeket elérő kezdeményezés pozitív társadalmi változást.

Jedlicska Marci: A Jövőálló Akadémia túlmutatott egy egyszerű kampányon, és a valódi közösségépítésről szólt. Egy új, értékalapú platformot hoztunk létre az egyik legnehezebben megszólítható generáció számára - a Z-sek szinte rezisztensek a hagyományos reklámokra. Szerencsére sikerült hiteles megközelítéssel, mindenféle cringeség nélkül valódi párbeszédet indítani.

Mi inspirált titeket az Akadémia létrehozására, és hogyan illeszkedik ez a Samsung hosszú távú stratégiájába?

KB: A Z generációban minden megvan ahhoz, hogy aktívan, pozitív irányba tereljék a jövőt. Nemcsak a technológiai érzékük, hanem tudásuk, rátermettségük, érzékenységük és vitakészségük is kulcsfontosságú egy élhetőbb, fenntarthatóbb világhoz. Globális márkaként fontos célunk, hogy megkönnyítsük a felhasználóink, köztük a Z generáció tagjainak mindennapjait. Bár világszerte jelen vagyunk, fontos számunkra, hogy a fiatalok eltérő érdeklődéséhez és értékeihez igazodva Magyarországon is valódi kapcsolatot építsünk velük.

Milyen elemekből, hogy épült fel a program?

JM: Online és offline elemekre is építettünk. A Jövőálló.Podcastba szakértőket és influencereket hívtunk, hogy járják körbe a technológia jövőjét és annak fiatalokra leselkedő veszélyeit. A DiSPUTA vitaműsor különösen népszerű lett: három csapat vitatott meg társadalmilag fontos kérdéseket, ezzel is támogatva a vitakultúra fejlődését. Az EZMIEZ epizódokban a Z generáció tagjai náluk idősebbekkel együtt fedezték fel a generációkon átívelő szokásokat és viselkedéseket. Az offline programok sem maradhattak el: workshopokat és alkotóműhelyeket szerveztünk, hogy bemutassuk, miként lehet fenntartható technológiai megoldásokat és digitális oktatási eszközöket alkalmazni. Májusban és augusztusban a Budapest Park adott otthont személyes találkozóknak. A Minecraftba szervezett Jövőálló.Kampusz konferencia a program egyik izgalmas eleme volt, amely körülbelül 20 ezer résztvevőt vonzott. 

Hogy határoztátok meg a feldolgozandó témákat? Mi alapján választottátok ki a résztvevőket? 

KB: Olyan helyi tartalmakat készítettünk, amelyek aktuális, megosztó témákat vetnek fel, és gondolatébresztő vitákra ösztönöznek. A program négy fő kérdés köré épült: hogyan fogunk élni? hogyan fogunk dolgozni? hogyan lehetünk boldogok? és mitől érezzük majd jól magunkat a jövőben? Mindezt fiatal véleményformálók, jövőkutatók és szakértők segítségével dolgoztuk fel. Az volt a célunk, hogy minden témához a legrelevánsabb tartalmakat és a leghitelesebb szereplőket találjuk meg, akik valódi párbeszédet indíthatnak.

Varga Gábor: A témák mellett a résztvevők kiválasztásánál is nagyon fontos volt számunkra a hitelesség és az, hogy inspiráló személyiségeket találjunk. Olyan influenszereket kerestünk, akik képesek voltak valóban megszólítani és bevonni a Z generációt. Ebben a CompactTV csapata fontos partnerünk volt: nemcsak a DiSPUTA és a kampány többi elemének megvalósításában segítettek, hanem szakértelmük, különösen a Z generációval kapcsolatos témákban, nagy értéket adott.

Hogyan választottátok ki a kampány során használt platformokat és csatornákat? Miért tartottátok ezeket a legmegfelelőbbnek a Z generáció eléréséhez?

KB: A kampány sikerének egyik kulcsa az volt, hogy kutattuk és kiértékeltük a Z generáció médiafogyasztási szokásait, és olyan platformokat és tartalmakat választottunk, amiken keresztül valóban kapcsolódni tudunk az érdeklődési körükhöz, így a digitális térrel való viszonyukhoz. Feltérképeztük, hogy milyen tartalmak inspirálják őket, és hogyan kapcsolódnak ki a mindennapokban. Ezekre húztuk fel a weboldalunkat, YouTube- és TikTok-csatornáinkat a saját gyártású tartalmaink számára. Tudatosan ügyeltünk arra is, hogy a márkaüzenetek ne legyenek túl hangsúlyosak, mert fontos volt, hogy a tartalmak természetesen kapcsolódjanak a fiatalok életéhez.

Volt olyan, amit a projekt közben tanultatok meg a Z generációról, ami titeket is meglepett?

JM: Az első felismerésem az volt, hogy a Z generáció sokkal érettebb és felelősségteljesebb, mint azt a sztereotípiák sugallják. Világképük összetett, és egyáltalán nem felszínesek. Jó volt látni, hogy határozott véleménnyel, értelmes érvekkel és komoly érdeklődéssel beszélnek olyan témákról, amelyeket ritkán társítanak a fiatal korosztályhoz. A kreatív ipar hajlamos leegyszerűsíteni a megszólításukat, például klisékkel, mint a bulizás vagy a közösségi média előtérbe helyezése. Ez a projekt azonban megmutatta, hogy ha egyenrangú partnerként kezeljük őket, azt nagyra értékelik. Nem felszínes üzenetekre van szükségük, hanem olyan tartalmakra, amelyek elgondolkodtatják, inspirálják őket, és amelyekben önmagukra ismerhetnek. Ez  pedig mélyebb és tartósabb kapcsolatot teremt, és növeli a márka hitelességét. A párbeszédek során nemcsak értékes visszajelzéseket kaptunk, hanem mi magunk is sokat tanultunk tőlük, hiszen ez valódi kétirányú kapcsolat. 

Volt olyan ötlet a kampányban, amit először túl merésznek gondoltatok, de végül hatalmas siker lett? Hogyan döntöttetek úgy, hogy bevállaljátok?

VG: A DiSPUTA egyértelműen az egyik legbátrabb és leginnovatívabb eleme volt a projektnek. Teljesen új formátumot hoztunk létre, ami olyan érzékeny és releváns témákra irányította a figyelmet, amelyekhez a legtöbb márka nem mert volna hozzányúlni. Ilyen volt például a poligámia és monogámia kérdésköre, vagy a pornó társadalmi hatásairól szóló diskurzus. Ezek a témák nemcsak hogy tabukat döntöttek meg, hanem eltérő vélemények találkozhattak és ütközhettek. Az elején természetesen volt bennünk némi bizonytalanság, hogy ezek a témák mennyire lesznek befogadhatók, de a Samsung progresszív hozzáállása és a Z generáció nyitottságába vetett hitünk végül meggyőzött minket. Az eredmények igazolták a döntést: nemcsak, hogy sikerült megragadnunk a célcsoport figyelmét, de az eredmények túl is mutattak a kampány keretein, és hosszú távon is relevánsak maradtak.

Milyen mérőszámok alapján értékeltétek a kampány sikerét, és milyen eredményeket értetek el?

KB: A kampány sikerét elsősorban a számok és a visszajelzések igazolták. Fél év alatt több mint 200 millió „impression”-t értünk el különböző online platformokon, ami egyértelműen mutatta, hogy a tartalmaink nemcsak eljutottak a közönséghez, hanem érdeklődést is keltettek. A YouTube-csatornánk több mint 54 ezer feliratkozóval büszkélkedhetett. A legfontosabb eredmény azonban talán az volt, hogy a Z generáció tagjai hasznosnak találták ezeket a tartalmakat a mindennapi életükben. Ezen kívül a PTO (Preferált Termékek és Opciók) indexünk is 3 ponttal nőtt a Z generáció körében az előző évhez képest, ami azt mutatja, hogy a kampány nemcsak az elérés és elköteleződés terén volt sikeres, hanem a márka megítélését is pozitív irányba mozdította. 

JM: Nem kimondottan azért dolgozunk, hogy díjakat nyerjünk, de kétségtelen, hogy minden szakmai elismerés fontos visszajelzések a piac részéről. Megerősítik, hogy az, amit csinálunk, valóban működik, és érdemes ezen az úton tovább haladnunk. Az Epicán épp pár napja nyertünk aranyat a Jövőálló Akadémiához tartozó Gen-Z Ear kampánnyal rádióhirdetés kategóriában. De számomra a díjak mellett talán még fontosabbak azok a személyes visszajelzések, amelyeket más ügynökségek vagy márkák vezetőitől kapunk.

Milyen tanulságokat vontatok le, és hogyan tervezitek ezeket a jövőben új projektekben esetén felhasználni?

KB: A tanulság az, hogy a Jövőálló Akadémiának folytatódnia kell, egy kicsit megújulva, együttműködő partnereket is behívva, a Samsung által kínált ökoszisztémára hangsúlyosabban építve!