A magyar olvasók többsége még csak most ismerkedik a műfajjal, amely az illusztrátorok körében régóta ismert. Olyan könyvekről van szó, amelyek csupán képekkel, szöveg nélkül teljes történetet mesélnek el – legyen az akár gyerekeknek szóló mese vagy felnőtteknek készült alkotás. A silent book fejleszti a vizuális műveltséget, a kreatív gondolkodást, és közös élményt teremthet akár vegyes nyelvű közösségekben is, miközben támogatja a beszéd- és olvasási nehézségekkel élőket.
Nemzetközi mozgalommá az International Board on Books for Young People (IBBY) tette: 2012-ben a szervezet a menekültek ezreit fogadó olaszországi Lampedusa szigetén olyan könyvtárat szeretett volna létrehozni, amelyet anyanyelvüktől függetlenül, közösen használhatnak a gyerekek. Innen egyenes út vezetett a szavak nélküli, képekkel elmesélt történetekhez – a siker nyomán azóta az IBBY kétévente gyűjteményt állít össze a legújabb kiadványokból.
Időközben Magyarországra is megérkezett a műfaj: Pauer Erika, az egri Bródy Sándor Könyvtár munkatársa 2017-ben kezdte silent bookokkal gyarapítani a gyermekkönyvtár állományát. Kollégáival konferenciát és kiállításokat szerveztek, szakértőket, kutatókat kerestek, foglalkozásokat tartottak a témában. Erika ismerőse, Blaschke Zsuzsanna is itt találkozott először ezzel a sajátos könyvformával. Beleszeretett a műfajba, és már az ő meghívására érkezett Magyarországra Gabriel Pacheco, a mexikói születésű, Olaszországban élő illusztrátor, a silent book világhírű mestere, hogy workshopot tartson magyar grafikusoknak. Ennek az eseménynek a résztvevőiből alakult meg a #fairytailproject művészeti csoport, majd Blaschke Zsuzsanna vezetésével a Weeskinders Kiadó, amely a közel húsz művészt számláló hazai alkotócsoporttal jelentet meg művészi igényű könyveket, kizárólag a silent book műfajában.
Árvák tündérmeséje
Blaschke Zsuzsanna hosszú ideje matematikai alapú üzleti modellezéssel foglalkozik, és legfontosabb készségének a megoldásközpontú gondolkodást tartja. Élete nagy részét Magyarországon kívül töltötte, ami azért érdekes, mert a külföldön szerzett tapasztalatai, szemléletmódja alapjaiban határozzák meg a könyvkiadó működését. Már a név is beszédes: az afrikaans „weeskinders” szó ugyanis árva gyerekeket jelent – Zsuzsa szerint az illusztrátorok sokszor a könyvkiadás mostohán kezelt árvái, ő pedig a kiadóval nekik szeretne szabad teret, kibontakozási lehetőséget biztosítani. A magasra állított mérce a műfaj iránti elkötelezettségét mutatja: a Weeskinders kizárólag kézzel készült, magas művészi igényű és kivitelezésű silent bookokat jelentet meg, illetve forgalmaz. Webshopjukban ugyanis nemcsak saját kiadású könyvek kaphatók: a folyamatosan bővülő kínálatban neves alkotóktól több mint száz külföldi silent book is szerepel.
A műfaj a nyelveken átívelő képi megfogalmazásnak köszönhetően abszolút nemzetközi. Olyan, mint a zene, a világon bárhol, bárki számára értelmezhető – ez pedig további inspirációt és még nagyobb szabadságot ad az alkotóknak.
Olvasd a saját történeted!
Az októberi Weeskinders-vendégségre négy frissen megjelent, saját silent bookot hozott a kiadó: Rácz Eszter Anna Paperwings, Kleman Ágnes Taming Hearts, Lyanne Coral Journey to Cloud és Kőszeghy Csilla Wishy Fish című könyveit, ez utóbbi az egyetlen, amely gyerekeknek készült. Mind a négy szerző tagja a #fairytailprojectnek.
A jelen lévő grafikusok elmesélték, hogy azért végtelenül izgalmas szellemi kaland egy képekből álló történet létrehozása, mert a szerzőnek később alkotótársa lesz az olvasó (ugyanis a silent bookot is olvassuk), így az ő közös történetük elevenedik meg a lapokon. A képek egymásutánjából mindenki azt olvassa ki, amit ő lát, így rengeteg narratívája lehet egy-egy silent booknak. Ráadásul az élethelyzet, a lelki állapot változásával az újraolvasott történet is átalakulhat.
Ezen a kötetlen, beszélgetős könyvbemutatón az is kiderült, hogy a #fairytailproject alkotóközössége valóban otthonra talált a Weeskindersnél. Nemcsak szerzői könyveik jelenhetnek meg sorban, de valódi műhelyként együtt is dolgoznak: rendszeresen megmutatják egymásnak a készülő illusztrációkat, és ha szükséges, ötletekkel segítik egymást a történetek továbbrajzolásában. Emellett találkozókat, workshopokat is tartanak, ahol az olvasókkal közösen fedezik fel a képek varázsát és teremtő erejét.
Ahogy a Weeskinders bemutatkozójában írják: „A silent book nem pusztán könyvtípus; híd a képzelet, a kultúrák és a korosztályok között. Amikor szavak nélkül mesélünk, valójában mindenkihez az anyanyelvén szólunk – és közben megtanulunk újra kérdezni, felfedezni, együtt nevetni. Próbáljátok ki, és engedjétek, hogy a csend beszéljen!”
