hero
F. V.

Rovat:

Média
Becsült olvasási idő: 2 perc
Grósz Judit bemutatta a közmédia új irányítási rendszerét

Grósz Judit a közösségi oldalán vázolta, hogyan néz ki a közmédia új irányítási rendszere. A cél, hogy egyszerre legyen jelen a parlamenti legitimáció, a szakmai kontroll és a társadalmi részvétel.

Kedden a Kreatív is megírta, hogy elfoglalta helyét az új, ideiglenes vezetés a közmédiában. Az MTVA közlése szerint feladatuk a közmédia működésének átvilágítása, az átállás biztosítása, illetve a propaganda felfüggesztése és a hírszolgáltatás szakmai megújítása, hogy a közmédia az elmúlt évek után végre hiteles, objektív és független intézmény legyen.

A közmédiáért felelős miniszteri biztos szerdán LinkedIn-posztban írt arról, hogyan néz ki a közmédia új irányítási rendszere. Mint írta, a tervezet szerint a közmédia irányítása három szereplő között oszlik meg: egy tulajdonosi jogokat gyakorló testület, egy társadalmi kontrollt gyakorló tanács és egy független felügyeleti hatóság között.

Független Közmédia Testület

A 9 tagú FKT gyakorolja a közmédia felett a tulajdonosi jogokat. Feladata a vezérigazgatók megválasztása, a költségvetés jóváhagyása és a gazdálkodás ellenőrzése.
A testület tagjait az Országgyűlés választja: 

  • 6 főt 4 évre: 3 jelöltet a kormánypárti, 3 jelöltet az ellenzéki képviselőcsoportok állítanak;
  • 3 főt médiaszakmai szervezetek jelölnek 2 évre.
  • A parlamenti jelölteket az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja, majd az Országgyűlés egyenként szavaz róluk. A szakmai jelöltek kiválasztása szintén nyilvános meghallgatással történik, amelyen civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, valamint a közmédia szakszervezeteinek képviselői is részt vesznek. A testületbe nem jelölhető olyan személy, aki az elmúlt öt évben pártpolitikai tisztséget töltött be, a tagok pedig egyszer választhatók újra.

 

Közszolgálati Tanács

A 18 tagú Közszolgálati Tanács (KSzT) a társadalom hangja, feladatuk, hogy a társadalom különböző csoportjainak szempontjai megjelenjenek a közmédia működésében.

A testület alapját a jelenlegi Közszolgálati Testület adja, de három új terület is képviseletet kap:

  • a gyermekjogi és gyermekjóléti szervezetek,
  • az élővilág és a környezet védelméért dolgozó szervezetek,
  • valamint a kulturális és művészeti élet egy további képviselője.

Tehát a tanácsban a tudományos, egyházi, önkormányzati, sport- és civil szervezetek mellett ezek a területek is közvetlenül megjelennek. A tagok megbízatása 3 évre szól, ugyanaz a személy legfeljebb kétszer delegálható egymást követően. A testület elnökét saját tagjai választják.

Médiatanács

A Médiatanács 7 tagból áll, az NMHH önálló szerveként működik. Azonban a törvénymódosítás szerint a jelenlegi Médiatanács mandátuma megszűnik, és a testületet teljes egészében újraválasztják.

Hat tagot a parlamenti képviselőcsoportok jelölnek (3 kormánypárti és 3 ellenzéki jelöltet), megbízatásuk 4 évre szól.

Az elnök nyílt pályázat útján kerül kiválasztásra, mandátuma 5 évre szól. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben az NMHH elnöke is lesz. Ha a Médiatanács elnöki megbízatása megszűnik, az NMHH elnöki tisztsége is automatikusan megszűnik.

„A cél az, hogy a közmédia irányításában egyszerre legyen jelen a parlamenti legitimáció, a szakmai kontroll és a társadalmi részvétel” 

– írta Grósz Judit.

Fotó: Facebook/Tarr Zoltán