„Ha beülsz a hátsó padba és csendben maradsz, akkor átmehetsz kettessel” – mondta általános iskolai tanára az akkor még Bag romatelepén élő fiatal lánynak. A mondat egy összetett jelenséget szemléltet, amely mögött mélyen gyökerező gazdasági és szociális problémák húzódnak. A roma gyerekek korai iskolai lemorzsolódása jelenleg is problémája az oktatási rendszernek és a magyar társadalomnak – erre a jelenségre hívja fel a figyelmet a Bagázs „Hátsó padban” című kampánya.
A hátsó pad mint szimbólum a roma gyerekek elszigetelését és elszigetelődését jelképezi: általában ide ültetik a problémásnak címkézett tanulókat. Az egyik legnagyobb akadály, hogy a szegregátumban élő gyerekek a többségi társadalomtól eltérő, ingerszegény szociokulturális környezetből kerülnek az iskolákba, az oktatási rendszer pedig gyakran nem képes erre a helyzetre megfelelő eszközökkel reagálni. A Bagázs átfogó kampányának része a „Nálunk, a telepen” podcast, amelyben cigánytelepen élők számolnak be iskolai tapasztalataikról, betekintést adnak a telepi élet mindennapjaiba.
Lemorzsolódás és munkanélküliség
A KSH adatai szerint a 18–24 éves roma fiatalok 59 százaléka korai iskolaelhagyó volt 2023-ban, tehát 16 éves kora előtt elhagyta az oktatási rendszert. A nem roma fiatalok esetében ez az arány mindössze 9,3 százalék volt az említett időszakban.
A korai iskolaelhagyás pedig potenciálisan munkanélküliséghez vezet: szintén a KSH adatai alapján az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek kevesebb mint a fele, mindössze 40,1 százaléka foglalkoztatott. A középfokú végzettséget megszerzőknek már jelentősen könnyebb elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, esetükben ez az arány 78,6 százalék.
Fontos a korai megelőzés és felkészítés
Kassai Réka pszichológus, a Bagázs szakmai vezetője szerint iskolakezdéskor már túl késő elkezdeni a felzárkóztatást. „A korai fejlesztés, a prevenció elengedhetetlen a hátrányos helyzetű gyerekek esetében. Ha egy gyerek romatelepen nő fel szegregált, ingerszegény környezetben és iskolás korba lép, megfelelő előzetes felkészítés híján szinte borítékolható, hogy lemaradásai lesznek. Erre a jelenségre pedig az oktatási rendszernek nincs válasza. A gyakori sikertelenség miatt pedig az érintett gyerekekben is kialakulhat az iskola iránti ellenszenv – ez pedig egy ördögi körré válhat” – fogalmaz.
A Bagázsról
A Bagázsban hosszútávú, komplex programokat dolgoznak ki és valósítanak meg romatelepen élő gyerekekkel és felnőttekkel, hogy esélyük legyen céljaik elérésére. Azért küzdenek, hogy az ott azonosított rendszerszintű problémákat minél többen megismerjék, és közösen fel lehessen lépni ellenük. 2011 óta dolgoznak szegregátumban élő romákkal, óvodáskortól a felnőttekig minden korosztálynak kínálnak egyéni és csoportos, személyes és online programokat – céljuk „a képessé tevés, a társadalmi inklúzió elérése”.
Magyarországon nagyjából 1600 cigánytelep található, a Bagázs ezek közül Bagon és Dányban, szakemberek bevonásával és önkéntes mentorok segítségével tart komplex programokat.
A hátrány akár egészen apró tényezőkben is megtalálható: a gazdasági és társadalmi elszigeteltség mellett olyan egyszerű dolgok hiányában, mint a tanszerek vagy akár a megfelelő ruházat. Külön nehézséget okoz, hogy a telepen élő gyerekeknek – különösen a lányoknak – gyakran már egészen fiatalon segíteniük kell a házimunkában vagy a gyereknevelésben, így a tanulás és az iskola státusza is egészen más ezekben a családokban, mint a többségi társadalomba tartozók esetében.
„A hátrányos helyzetű gyerekeknek gyakran lenne szükségük segítségre az iskolában nemcsak a tanulás, hanem az érzelemszabályozás, szociális készségek, együttműködés területén is, de az ehhez szükséges egyéni figyelmet és differenciált fejlesztést gyakran nincs lehetőség biztosítani számukra. Ennek oka sok esetben a tanterv rugalmatlansága és a szakemberek kapacitásának végessége. A magyar iskolarendszer sajátosságai miatt az is jellemző, hogy az állami intézményekben (például az egyháziakkal szemben) gyakran kialakul az a helyzet, hogy magasabb a hátrányos helyzetből érkező gyerekek aránya, ami a pedagógusoknak a megnövekedett figyelemigény miatt fokozott terhelést jelent – esetükben akár a kiégés fokozott kockázata is fennáll” – teszi hozzá a szakértő.
A hátsó pad
A Hátsó padban egy több szinten ható társadalmi érzékenyítő kampány, amely a roma gyerekek oktatási esélyegyenlőtlenségére hívja fel a figyelmet. Jelenleg Magyarországon a roma gyermekek oktatási esélyei jelentősen elmaradnak a nem roma társaikétól, ennek a hátterében pedig a szegregált romatelepek sajátosságai állnak, nem a gyerekek szellemi képességei. Az átfogó kampányban a 8 részes podcastsorozat mellett mini eseményekkel és installációval is készül a civil szervezet. A hátsó pad installáció a XIII. kerületi Ruttkai Éva parkban található, ahol bárki a padra vagy füzetbe firkálhatja iskolai emlékeit. A kihelyezett padnál nyilvános és ingyenes eseményeket is szerveznek.
A következő jótékonysági koncertet Leskovics Gábor „Lecsó” adja majd, a Kiscsillag és a Pál Utcai Fiúk zenekarok alapítója.
