A történet 1978-ban indult, amikor a nyíltan meleg amerikai képzőművész, drag queen, Gilbert Baker megtervezte az első szivárványzászlót. Az inspirációt Harvey Milk, az Egyesült Államok egyik első vállaltan meleg tisztviselője adta, ő javasolta Bakernek, hogy alkosson egy büszkeségszimbólumot a meleg közösségnek. Baker azért választotta a zászlót, mert ezt tartotta a büszkeség legerősebb jelképének. Ahogy később egy interjúban elmondta: „Melegként az volt a dolgunk, hogy nyíltan vállaljuk magunkat, kilépjünk a hazugságból, és az igazságban éljünk. A zászló illett ehhez a küldetéshez, mert megfelelő arra, hogy láthatóvá tegyük magunkat, és azt mondjuk: »Ez vagyok én!«”

Forrás: Wikimedia Commons/Nerdyko
Baker a szivárványt természet alkotta zászlónak tekintette, ezért az eredeti zászlóhoz nyolc színt választott. Mindegyik színnek megvolt a maga jelentése: a rózsaszín a szex, a piros az élet, a narancs a gyógyulás, a sárga a napfény, a zöld a természet, a türkiz a művészet, az indigó a harmónia, az ibolya a szellem.
A szivárványzászló első változatait 1978. június 25-én, a San Franciscó-i Meleg Szabadság Napja felvonuláson mutatták be. Baker és egy önkéntesekből álló csapat kézzel festette őket. Később a zászlót tömeggyártásba küldték, de gyártási nehézségek miatt a rózsaszín és a türkiz csíkokat elhagyták, az indigót pedig a kék váltotta fel. Így jött létre a hatcsíkos lobogó (piros, narancssárga, sárga, zöld, kék és lila). Ma ez a szivárványzászló leggyakoribb változata felül a piros csíkkal, a természetes szivárványhoz hasonlóan. A különböző színek az LMBTQ közösség sokszínűségét és egységét tükrözik.

A Stonewall-lázadás a meleg közösség spontán tüntetéssorozata volt. 1969. június 28-án a kora reggeli órákban kezdődött, válaszul arra a rendőrségi razziára, amely a Manhattan Greenwich Village negyedében lévő Stonewall Inn vendégei ellen irányult. Abban az időben a kocsma a maffia tulajdonában volt, vendégköre az LMBTQ közösség legszegényebb és leginkább perifériára szorult tagjai, butch leszbikusok, fiatal férfiak, drag queenek, férfi prostituáltak, transzneműek és hajléktalan fiatalok közül került ki. A melegbárok ellen folytatott rendőrségi razziák az 1960-as években rutineseményeknek számítottak, ám a Stonewall Inn esetében a rendőrök gyorsan elvesztették az események irányítását. A Village lakói heteken belül aktivista csoportokat szerveztek, hogy létrejöjjenek olyan biztonságos helyek, ahol a melegek és leszbikusok nyíltan vállalhatják szexuális irányultságukat.
Forrás: Britannica.com
Dobozkép: Unsplash/Raphael Renter

