Kránicz Bence
Becsült olvasási idő: 5 perc
János testvér nagyon szereti a Trónok harcát

Ezer éves a bencés rend bakonybéli Szent Mauríciusz monostora. A milleniumi felújítások mellett ősszel profi kommunikációs kampányt is indítottak, amelyben a szerzetesek személyisége került a középpontba. Ki János testvér kedvenc szereplője a Trónok harcából? Mi Günter testvér hobbija? Mindez a Facebook-posztokból derül ki, a kampány részleteiről viszont személyesen beszélgettünk Izsák testvérrel és Varró Szilviával, az Aeffect Communications ügyvezetőjével.

János testvér kolbásszal álmodott. A böjti időszak minden szerzetes számára lemondásokkal jár, érthető, ha ilyenkor az evés témája az álmokba is beszüremkedik, az a barátságos közvetlenség viszont meglepő, ahogy a testvér erről beszél – semmi nyoma ugyanis az egyházi pátosznak vagy papi fennköltségnek.

A bakonybéli Szent Mauríciusz monostor szerzetesei egyszerű szavakkal, nyíltan és érthetően szeretnének kommunikálni hívőkkel és nem hívőkkel egyaránt. Ezért is indítottak 2017 szeptemberében kommunikációs kampányt a Facebookon, amelyben profi ügynökséggel, az Aeffect Communicationsszel működtek együtt. Mi is azért töltöttünk el egy délutánt a monostorban Varró Szilviával, az Aeffect ügyvezetőjével, hogy jobban megismerjük a testvéreket, és részleteket tudjunk meg a különös kampányról. És azért, mert szeretünk szép helyekre és izgalmas monostorokba látogatni.

„Szilvit régóta ismerjük. Amikor elkezdtünk barátkozni, az egyik első levélváltásban megállapodtunk, hogy nem keverjük össze a barátságot a szakmával” – mondja beszélgetőpartnerünk, Izsák testvér arról, hogyan kezdődött az Aeffect csapatával közös munka. Mert persze rögtön ezután mégis összekeverték a szakmát és a barátságot.

A kampány apropóját az adta, hogy 2018-ban lett ezer éves a Szent István alapította Szent Mauríciusz monostor. A bakonybéli völgyben 1534-ig, a török dúlásig éltek szerzetesek, majd a reformkorban szerveződött újjá az itteni bencés közösség. A múlt században inkább idős szerzetesek költöztek ide, majd a pártállami időben apácákat internáltak az üresen álló monostorba. A bencés rend 1998-ban kapta vissza az épületet, így a millenium mellett a jelenleg itt élő bencés közösség működésének 20. évfordulója is 2018-ra esik.

Ebből az alkalomból a szerzetesek úgy döntöttek, szeretnék felújítani az épületet és a birtok egyes részeit, létrehoznának egy kisebb kiállítást a monostor történetéről, valamint a szolgáltatásaikat: az ajándékboltot és a zarándokfogadót is bővítenék. Izsák testvér szerint a közösség szerves fejlődése határponthoz jutott.

Fentről jött egy válasz

„Folyamatosan érkeztek hozzánk vendégek, de egy busznyi ember nekünk már sok volt. Régebben évi négyezer látogatónk volt, a felújítás előtti évben viszont jött tízezer. Tanácsadónk, a mostani pannonhalmi főapát, Cirill atya mondta azt, hogy a bakonybéli turizmus tőlünk függetlenül is létezik, mi pedig eldönthetjük, hogy formálói szeretnénk-e lenni, vagy futunk az események után.”

A szerzetesek fél éven át gondolkodtak együtt arról, hogy belevágjanak-e az átépítésbe, szeretnék-e komolyabb „vallásturisztikai központtá” bővíteni azt az életteret, ami nekik elsősorban az imádságról, a nyugalomról, a lelki élet megéléséről szól. A testvéreknek meghatározott napirendjük van, rengeteg elfoglaltságuk, ezért is nagy vállalás számukra a felújítás.

„Őrlődtünk, hogy elegendőek-e az emberi erőforrásaink, de nem számoltunk azzal, hogy a legutóbbi időkben két új testvér csatlakozott hozzánk, húsvétkor pedig érkezik egy harmadik. Azelőtt hat év alatt mindössze ketten léptek be hozzánk. Vagyis a vívódásunkra fentről jött egy válasz” – magyarázza Izsák testvér a monostor lakóinak közös döntését.

A felújítás alkalmat teremtett a kommunikációs kampány elindítására, de Varró Szilvia szerint enélkül is időszerű volt, hogy a szerzetesek megmutassák magukat. „A monostor eddig is tudatosan kommunikált, van honlapjuk, a közösségi oldalukat sem most hozták létre. De a hét testvér közül csak ketten vannak fent a Facebookon, a mi kampányunk lényege pedig az volt, hogy a monostor lakóit, a személyiségüket mutassuk meg” – mondja Varró.

Ehhez interjút készítettek a szerzetesekkel, de eldöntötték, hogy nem azokra a témákra koncentrálnak majd a posztokban, amelyek első közelítésben leginkább érdeklik a világi embereket. „Nem a szerzetesek intimitáshoz fűződő viszonyáról vagy más lemondásairól akartunk posztokat írni, miközben ők nyíltan beszéltek erről is, és ez a téma persze a munkatársaimat is érdekelte. Kulcskérdés volt, hogy mit kommunikáljunk róluk, hogy az őszinte és hiteles maradjon, mégse legyen csámcsogós, bulváros ízű.” Az egyik posztban például felmerül, hogy 2007-ben válságos időszakot élt át a monostor: három testvér is elhagyta a közösséget. A krízis kezeléséről írnak a Facebookon, de a kiváltó okáról nem, erről a mai napig nem szeretnének beszélni.

A szerzetesek személyiségéről, élettörténetéről viszont valóban egészen intim, elsőre talán jelentéktelennek tűnő részletek is kiderülnek. János testvér nagyon szereti a Trónok harcát, Arya Stark a kedvenc karaktere. Günter testvér régebben sziklát mászott, most fára mászni szeret, az egyik posztban megmutatja a kedvenc fáját. Izsák testvér arról ír, milyen sok szabadidős programot szervezett a bakonybélieknek szolgálata első éveiben, majd elfogadta, hogy a megújuló közösség közös identitása inkább a szemlélődés, a visszahúzódás irányában formálódik. „Ferenc pápa meggyőződése, hogy értékeket személyes fórumokon lehet átadni, nem intézményi keretek között” – mondja Izsák. „A monostor fontos értéke a személyesség. Azt szerettük volna, hogy a Facebook virtuális személyessége is hiteles legyen: amit élünk, azt kommunikáljuk.”

A posztok célközönségét úgy határozták meg, hogy abba a nem vallásos, nagyvárosi felhasználók épp úgy beleférjenek, mint a Bakonybélben élő, a monostort viszont kevésbé ismerő helyiek. „Ferenc pápa nyíltsága is inspirált minket, de a bencés karizmának mindig is része volt a nem vallásosakkal, vagy más vallások képviselőivel folytatott párbeszéd” – mondja Izsák testvér.

Varró Szilvia úgy látja, a testvérek egész élete kommunikáció, a Facebook csak kihangosítja a szavaikat. Izsák értelmezésében a monostor a létével kommunikál. „Azt akartuk megmutatni, hogy van itt egy hely, ami ezer éve hat, és van a szerzetesi életforma, ami ezerötszáz éve működik. Mi ebbe beleállunk, a tér és az idő megszentelésével közvetítünk valamit. Ennek van egy üzenete, ami nagyon erősen átmegy azoknak, akik eltöltenek itt néhány napot. Meg se kell, hogy szólaljunk.”

A kampány befejezését húsvétra tervezték, de az Aeffect és a testvérek is olyan sok pozitív visszajelzést kaptak, hogy már gondolkodnak a folytatáson. A monostor épületének felújítása augusztus végére készül el, ősszel lesz az ünnepélyes átadás. Adná magát, hogy a közösség életének ezt az újabb izgalmas időszakát is kommunikálják. Azért is, mert ahogy Izsák testvér mondja, „a saját történetünk bizonyos értelemben nem a miénk, hanem a közösségé”.