Átadták a 2023-as Jótollú Újságíró Sajtódíjat, amit a kormányközeli Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ szokott odaítélni olyan újságíróknak, akik szakmai munkájukkal ezt kiérdemlik. A díjat általában a kormánypárt és a kormányzat munkáját maximálisan támogató médiamunkások kapják meg.
Az idei elismerésben Császár Attila szerkesztő-műsorvezető, az MTVA munkatársa kapta meg a Médiapiac szerint.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója elmondta a budapesti rendezvényen március 10-én, hogy minden év március 15. alkalmából adják át a díjat.
Császár is szót kapott: elmondta, mindig igyekezett a saját meggyőződését képviselni, ezt a jövőben is így teszi. Hozzátette, a média csapatmunka, a díj azoknak is szól, akik vele dolgoztak korábban.
A jobboldali sajtómunkásoknak járó díjat először 2019-ben Gajdics Ottó kapta meg (Karc FM, Hír TV, Szabad Föld), 2020-ban pedig Szentesi Zöldi Lászlóé (akkor Magyar Demokrata, most Magyar Nemzet) és az azóta elhunyt Swendt Pálé (Magyar Nemzet) lett.
2021-ben Huth Gergely, a minden évben sajtóperek sokaságát elvesztő Pesti Srácok főszerkesztője, valamint Villányi Károly, a Mediaworks hírcentrum főszerkesztője lett a díjazott, tavaly pedig a gyűlöletkeltő megnyilvánulásairól ismert Bayer Zsolt (Magyar Nemzet) nyert.
Sajtószabadság Magyarországon 2023
Az alcímben említett című kiadványt is bemutatták az eseményen, Boros ismertette a tanulmány 10 fő megállapítását.
Közölte, a magyar médiumok mindenki számára hozzáférhetők az országban, a lapokat mindenhol terjesztik, az elektonikus médiumok országos lefedettségűek. Arról nem tett említést, hogy a társadalom zöme nem engedhet meg magának újság- vagy internetelőfizetést.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, Közép-Európában a lakosok relatíve elégedettek a médiával. Magyarországon pláne, hiszen – ismételte – bárki hozzáférhet a médiához. Kutatásuk szerint a magyarok 76 százaléka kormánybarát, 80 százaléka kormánykritikus médiaterméket fogyaszt.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke is a média sokszínűségéről beszélt. Ezután kifejtette a teendőket, többek közt a dezinformációról és az állami beavatkozás korlátozott lehetőségéről beszélt.
Az esemény kormányközeli beállítottságát mutatta, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is felszólalt. Szerinte a kormány nyomás alatt van a sajtó részéről, hogy gyorsan kommunikáljon, de a gyors információ nem megalapozott (arról nem tett említést, hogy a minisztériumok rengeteg megkeresésnek eleve nem tesznek eleget).
Kovács arról is beszélt, a külföldről jövő pénzek felvetik a kérdést, a független újságírás kinek az érdekeit szolgálja.
Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője pedig cáfolta, hogy a kormánykritikus médiumok el vannak lehetetlenítve (nem említette, hogy a Magyar Hangot nem engedik be kormányinfókra és magyar nyomdák nem nyomják, hogy a Klubrádiót hogyan kapcsolták le, a Népszabadságot hogyan némították el stb.)
Végül álljon itt a tanulmány 10 fő megállapítása:
- Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet.
- Politikai egyensúly a médiapiacon: ugyanannyian fogyasztják a kormánybarát és a kormánykritikus médiumokat.
- A magyarországi médiumok politikai értékrendtől függetlenül, döntően magyar tulajdonban vannak.
- A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma.
- Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek.
- Az újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írnak.
- A magyar médiahatóság függetlensége az uniós gyakorlathoz képest is erős.
- A magyar médiahatóság súlyosabban szankcionálja a kormánybarát médiumokat.
- A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik.
- A közmédia több uniós országhoz hasonlóan az aktuális kormányt részesíti előnyben.
(Kiemelt kép: A Jótollú Magyar Újságíró Sajtódíjjal kitüntetett Császár Attila, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzés bemutatóján Budapesten 2023. március 9-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)
