Ha valaki még az utolsó napokban is a KATA utáni hogyantovábbon gondolkodik (halogatók, utolsó pillanatban döntők, szevasztok), két dologgal az elmúlt hónapban biztosan találkozott. A KATA-hoz hasonlóan kedvező adónemet nem talál az alternatívák között, és a KATA-nál jóval bonyolultabb adminisztráció miatt szinte biztosan szüksége lesz könyvelőre. Utóbbiak pedig, ahogy az várható volt, áremeléssel válaszolnak a jelentősen nagyobb mennyiségű adminisztrációra.
Ahogy a Niveus adószakértője, Fischer Ádám, az MPRSZ (Magyar Public Relations Szövetség) webinarján fogalmazott, csak kivételes esetekben lehet olyan alternatívát találni, amely kedvezőbb adózást nyújt a KATA-nál. De ehhez több feltételnek is teljesülnie kell. (Ezekről később.)
Olyan megoldás, ami univerzálisan igaz lenne mindenkire, nem létezik, mindenki egyéni mérlegelés után dönthet a neki megfelelő adónemről. A régi KATA megszűnéséhez közeli időpontban, augusztusban, ráadásul a kormány arról is döntött, hogy az egyszerűsített közteherviselés hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékponttal csökken, ezzel pedig újabb mérlegelhető alternatíva került a képletbe.
Általánosságban elmondható, hogy a következő szempontokat kell mérlegelni a döntésnél:
- fő- vagy mellékállásban vállalkozunk
- mennyire kiszámítható és rendszeres a bevételünk vállalkozóként
- vonatkozik-e valamilyen kedvezmény a tevékenységi körünkre
- jogosultak vagyunk-e valamilyen szja-kedvezményre
- eddig katázó cégek esetében hány embert alkalmazunk, és milyen költségeket tudunk elszámolni
Teendők, határidők
- Az augusztusi KATA-t szokás szerint még szeptember 12-ig be kell fizetni.
- A régi KATA-soknak eddig bevételeikről szeptember 30-ig le kell adni a záró KATA bevallást (22KATA nyomtatvány), amennyiben volt bevételük 2022-ben.
- Aki az átalányadózást választja, annak szintén augusztus 31-ig kell jeleznie ezt – ha nem nyilatkozik, akkor automatikusan a vállalkozói személyi jövedelemadó lesz érvényes rá. Frissítés: Itt van egy október 31-ei határidő is, de az azokra vonatkozik, akiknek heti 36 órát elérő munkaviszonyuk, nappali tagozatos hallgatói jogviszonyuk vagy KATA-s Bt.-jük van. Aki jogosult lenne az új KATA-ra, de mégis áttérne az átalányadózásra, annak augusztus 31. a határidő.
- Cégek (bt., kft.) esetében, ha a kivát (kisvállalati adó) választja az adózó, arról augusztus 31-ig kell nyilatkoznia, ha ezt nem teszi meg, akkor automatikusan a társasági adó hatálya alá kerül
Egyéni vállalkozók – ekho / átalányadózás / vállalkozói jövedelem szerinti adózás
A kommunikációs iparban főleg a szabadúszok, projektalapon dolgozók számára jelent komoly döntést a régi KATA kivezetése. Mivel ők főleg cégek felé állítanak ki számlát, az új KATA számukra nem jelenthet megoldást, ebben az esetben pedig 3 megoldás közül választhatnak.
1. Ekho – a PR és kommunikációs vállalkozókon nem segít
Az MPRSZ webinarján Fischer Ádám kiemelte, hogy a kormány ekhós könnyítése (13 százalékponttal csökken az adó mértéke) csak bizonyos szakmákban dolgozóknak segíthet, hiszen ezt az adózási nemet meghatározott tevékenyéget űző vállalkozók választhatják. Főleg képzőművészek, fordítók, újságírók és színházi, filmes háttéremberek számára (a teljes lista itt) jelenthet ez az adónem könnyebbséget.
Ahogy azt a Niveus szakértője kiemelte, a PR, kommunikáció nem tartozik ebbe a kiemelt körbe, tehát aki eddig erre a tevékenységre számlázott cégeknek, nem választhatja az ekhót.
Az ekhót választók számára fontos tudni, hogy az éves bevétel nem lépheti át a 60 millió forintot (ezekben a szakmákban, főleg eddig kisvállalkozók számára ezt nehéz is lenne elérni), és az adó választásának feltétele, hogy az érintett magánszemélynek rendelkeznie kell olyan, a minimálbért elérő jövedelemmel, amely után fizetik a járulékokat.
2. Átalányadózás – felcsillan a fotósok szeme
A legtöbb, KATA-szigorítás után publikált cikkben igazi slágertéma lett az átalányadózás, amelynél azonban fontos tudni, hogy nem mindenkinek ez a választás lesz az optimális az elérhető lehetőségek közül.
Az átalányadózás főleg olyan szabadúszóknál, vállalkozóknál lehet célravezető, akik eddig mellékállásban katáztak, ugyanis 2 millió forintos bevétel alatt az átalányadózás esetén nem kell fizetni a járulékokat, csak az iparűzési adót.
A médiában és a kommunikációs iparban dolgozók számára kiemelendő, hogy kifejezetten kedvező lehet ez az adónem olyan tevékenységet űzők számára, akik a fényképészet tevékenységre adnak számlát (ide tartozik például a portréfényképezés útlevélhez, iskolai célra, esküvői alkalomból, üzleti, kiadói, divat, ingatlan vagy turisztikai célú fotózás, sajtófotózás/fotóriporteri tevékenység).
Esetükben ugyanis egy még kedvezőbb, 80 százalékos költséghányaddal számolhatnak (alapesetben 40 százalékos ez a költséghányad), amely ugyan nem olyan kedvező, mint a régi katás adónem, de bevételtől függően optimális lehet a mostani alternatívák között.
Itt sem mindegy természetesen, hogy fő- vagy mellékállásban űzi valaki ezt a tevékenységet: egy mellékállású fotós például 6 millió forintos éves bevétel határ alatt megúszhat minden járulékot az iparűzési adón kívül. Ezzel szemben főállásban, a 6 millióból 1 milliót fizetne be különböző adók formájában.
Hátrányos lehet az átalányadózás ezen túl olyan vállalkozók számára, akik például projektalapon, rendszertelenül jutnak bevételhez, mert számukra olyan hónapban is meg kell fizetni a járulékokat, amikor semmilyen bevételük sem volt.
Vállalkozói személyi jövedelemadó
Ez főleg magas jövedelmű vállalkozásnál lehet jó alternatíva, főleg ha nem férne bele a vállalkozó az átalányadózás maximális kereteibe. Az átalányadó ugyanis 40 és 80 százalékos költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig, azaz 24 millió forintig választható.
Egyéni cég vagy Bt. esetében – TAO vagy KIVA
Az eddig katázó cégek esetében két alternatíva létezik. Itt a rendszer a nem nyilatkozókat automatikusan a társasági adó alá sorolja, ezért érdemes mérlegelni a kiva (kisvállalati adó) alá jelentkezést.
Utóbbi olyan vállalkozásoknak éri meg elsősorban, ahol a költségek nagy része a bérekre megy el. A személyi jellegű kifizetéseket 19 százalék helyett ugyanis 10 százalék adó terheli a kiva alatt. Emellett további előnye, hogy a nyereség után nem kell feltétlenül adót fizetni.
