A fizetett hirdetések és a deepfake videók elterjedésétől kezdve az összehangolt dezinformációs kampányokig, az eredetileg az emberek összekapcsolására tervezett közösségi platformok fegyverré váltak a szavazatokért folytatott harcban. Tom Sneddon, az Atomic Londonhoz tartozó Supernova közösségi és kreatív ügynökség ügyvezető partnere megjegyzi: „A politikai pártok mindig is a kampányoltak a választások előtt, most azonban a csatatér kiterjedt a közösségi médiára is”.

A 2020-as amerikai választásokon a közösségi média marketing kulcsszerepet játszott a közvélemény alakításában, mivel a jelöltek és a nyilvánosság egyaránt olyan platformokat használtak célzott kommunikációra, mint az X és a Facebook, a szabályozás hiánya azonban lehetővé tette a dezinformáció szabad terjedését. A most megválasztott elnök, Donald Trump olyan platformokat használt, mint az X, hogy félrevezető narratívákat népszerűsítsen, ami hozzájárult a 2021. január 6-i kapitóliumi lázadáshoz. Közel négy évvel később a közösségi média továbbra is politikai csatatér marad, ráadásul új kihívások jelennek meg, köztük a mesterséges intelligencia által generált tartalmak térhódítása.

A politikai kampányok egyik fő taktikája a mikrotargeting, más néven hipertargeting. Ennek segítségével a közösségi médiaplatformok által biztosított adatelemzésnek köszönhetően a kampányokat a személyes adatok, érdeklődési körök és viselkedés alapján testre szabhatják. 

„A kampányok képesek az emberek félelmeire, elfogultságaira vagy előítéleteire építeni, hogy nagyon rövid idő alatt megváltoztassák a véleményüket” – magyarázta Sneddon. 

Kampány a TikTokon

Az olyan platformok, mint a TikTok tovább erősítették a közösségi média szerepét a politikai kampányokban. Kamala Harris csapata például létrehozta a Kamala HQ nevű TikTok-fiókot, hogy segítségével elérjék a fiatalabb választókat, a csatornán beszédektől kezdve a mémekig sokféle anyag megjelent. Bár a TikTok hivatalosan nem engedélyezi a politikai hirdetéseket, ez nem akadályozta meg a politikai tartalmak terjedését a platformon, mivel ezek nagy része organikus, ráadásul gyakran nem maguk a politikusok, hanem influencerek hozzák létre.

A jelenség Magyarországon is megfigyelhető, az elmúlt évben a hazai politikusok is felfedezték maguknak a platformot. Bene Márton, a Politikatudományi Intézet főmunkatársa, az ELTE oktatója szerint a legnagyobb kihívás, hogy a platform a szórakoztatásra fókuszál, miközben a politikai szereplők számára a politikai hasznot a politikai üzenetek eljuttatása hoz. „Kérdés, hogy erre mennyire alkalmas maga a platform. Ezért sokan inkább az imázsuk erősítésére koncentrálnak, szórakoztató tartalmakkal próbálnak láthatóságra szert tenni, ahogy Jakab Péternél, Márki-Zay Péternél is, Orbán Viktornál is láthattunk erre példát” – mondta. 

Mi lehet a megoldás? 

A szakértők úgy vélik, hogy a kihívások kezeléséhez a kormányok, a közösségi médiaplatformok és a nyilvánosság közötti együttműködésre van szükség. A politikai hirdetésekben megjelenő félretájékoztatás elleni küzdelem egyik lehetséges megoldása, hogy a közösségi médiaplatformok nyilvánosságra hozzák az összes politikai hirdetés, beleértve a szponzoráló szervezet adatait is. 

Egy másik javaslat a független, harmadik féltől származó tényellenőrzők finanszírozása, akik valós időben tudják ellenőrizni a közösségi médiában tett állításokat, és a félrevezető tartalmak megjelenésekor jelzik azokat. „Végső soron ez a kérdés a demokráciánk alapját érinti” – emelte ki Sneddon. „Azt állítom, hogy a politikai pártoknak kell megtenniük a mindent eldöntő első lépést, és bele kell egyezniük abba, hogy ugyanazokat a normákat alkalmazzák rájuk, amelyeket a társadalom elvár a hirdetőkkel szemben”.

Ismét hazai kitekintés

A fizetett politikai hirdetések olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook Magyarországon sem ismeretlenek. Ahogy korábban megírtuk, a hirdetéstár adatai szerint Magyarországon április 14. és május 13. között 1,96 millió eurót, közel 770 millió forintot költöttek el politikai hirdetésekre a Meta platformjain. A vizsgált időszakban az EU 27 tagállamából Németország után Magyarországon költötték el a második legmagasabb összeget a hirdetők úgynevezett „társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról” szóló hirdetésekre, a 10 legtöbb pénzért hirdető magyar Facebook-oldal listáját a Megafon és a Fidesz uralta ebben az időszakban. 

Júliusban a Kreatív arról is beszámolt, hogy a Demokratikus Koalíció létrehozta a „Hétköznapi Hősök” nevű Facebook-oldalt, ami formai és tartalmi szempontból kísértetiesen hasonlít a Megafonos tartalmakhoz, a párt üzeneteit harsogva. A Meta hirdetéstára szerint az oldal és a hozzá köthető influenszerek 2024 április 7. és július 5. között nagyjából 8,8 millió forintot költöttek el arra, hogy üzeneteik a lehető legtöbb emberhez eljussanak. 

Via: Marketing Beat
Kiemelt kép: Adobe Stock