A közleményben azt írják, a reklámadó jelenleg érvényes 0 százalékos kulcsa nem azt jelenti, hogy a hazai reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat. Szerintük a reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet.
Hozzáteszik, a javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését és üzleti fenntarthatóságát is negatívan érintheti a reklámadó újrabevezetése.
„Ugyanakkor nem látjuk biztosítottnak, hogyan vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40 százalékát adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat. Egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó befizetései megtörténnek-e”
– írja a Magyar Reklámszövetség a közleményben.
Ezután egyetértésüket fejezték ki az egyészségügyi ellátás fejlesztésével, a kórházi várólisták csökkentésével, valamint az állami kommunikációs költések jelentős csökkentésével, de megjegyzik, hogy „egy fontos társadalmi cél nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy az adott finanszírozási eszköz milyen következményekkel jár a gazdaság egészére”.
Az MRSZ arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, beleértve a várható GDP-hatást, a reklámköltések alakulását és a közvetett költségvetési következményeket.
A Magyar Reklámszövetség a közleményben kiemelte, hogy több mint egy évtizede, kutatásokkal alátámasztva hívja fel a figyelmet arra, hogy a reklám a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője. A reklámipar különadóztatása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet, mérsékelheti a fogyasztás és a vállalati növekedés ösztönzését, és ezen keresztül a GDP alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Előzmények
Az MRSZ emlékeztet arra, a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén szakmai egyeztetés nélkül vezette be a költségvetés kipótlásának szükségességére hivatkozva a reklámadót. A Reklámszövetség már 12 éve hangoztatta a tiltakozását az intézkedéssel szemben, és csak félsikernek könyvelte el, hogy 2019-től 0 százalékos kulccsal működött a rendszer.
A közlemény arra is kitért, hogy 2026 májusában a Tisza-kormány változatlanul 0 százalékon tartotta a reklámadó kulcsát, azonban Magyar Péter miniszterelnök bejelentése nyomán 3,75 százalékra emelik azt. Az MRSZ továbbra is a végleges kivezetést tartja kívánatosnak.
A 14 szakmai szervezet
- Magyar Reklámszövetség
- IAB Hungary
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Helyi Rádiók Országos Egyesülete
- Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete
- IAA Hungary
- DIMSZ - Adatvezérelt Marketing Szövetség
- Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
- Magyar Public Relations Szövetség
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- Magyar Marketing Szövetség
- Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
- Médiafórum
Frissítve: 13:01 – Időközben egy további szakmai egyesület (Médiafórum) is csatlakozott, így 14-re bővült a sajtóközleményt jegyzők köre.
Fotó: Pexels
