A dokumentumban kijelentik, a kormányzatnak a jövőben csak a szükséges és hasznos mértékben és területeken kell részt vennie a médiakörnyezet alakításában, azzal a céllal, hogy a szabad nyilvánosság intézményei megmaradjanak és megerősödjenek. Ennek kereteit nyilvános egyeztetéseken lehet meghatározni. 

„Magyarországon soha többé ne forduljon elő, hogy munkájukat végző újságírókat inzultálnak, lehallgatnak, hazaárulónak bélyegeznek, és a költségvetésből finanszírozott kampányokban terjesztenek róluk hazugságokat. Az országnak az az érdeke, hogy az első lépést, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnését sok további kövesse majd, és a média viszonyai a köz érdekében változzanak meg” – olvasható a dokumentumban. 

Alapelveik

• A kormányzat támogassa a sajtószabadság érvényesülését. Tegye ezt pozitív és negatív eszközökkel egyaránt, tehát azzal, amit csinál, és azzal is, hogy nem csinál.
• Átláthatóság és számonkérhetőség: a közérdekű adatok legyenek hozzáférhetők, a közmédia és a nemzeti hírügynökség az egész társadalom érdekében működjön.
• A kormányzat törekedjen a plurális, az államtól független médiapiac megerősítésére; alkalmazza az uniós médiaszabadság-rendeletet; legyen aktív partner az óriásplatformokat szabályozó erőfeszítésekben.
• Az állam jelenléte a hirdetési piacon legyen korlátozott, átlátható, és ne torzítsa a piacot.

Legfontosabb ajánlásaik

• Közmédia újragondolása: a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA átvilágítása, majd független, pártatlan, takarékos közszolgálat kialakítása, amely csak ott vállal szerepet, ahol a piac és a nonprofit szektor nem. Felső vezetőit egyértelmű szempontrendszer szerint, nyilvános pályázaton kell kiválasztani.
• Új nemzeti hírügynökség: az MTI/MTVA mint a nyilvánosság alapinfrastruktúrája újraépítendő. A megújuló hírügynökség legyen pártatlan és kiegyensúlyozott; szolgáltatásai legyenek korszerűek és megfizethetők.
• Új médiaszabályozás és új médiahatóság: a print és online média kerüljön ki a hatóság hatásköréből; a szabályozás egésze legyen összhangban az európai médiaszabadság-rendelettel. A hatóság vezetőit nyilvános pályázaton válasszák ki.
• Állami hirdetési piac visszaszorítása: a kormányzati és állami szervek jelentősen csökkentsék reklámpiaci jelenlétüket; legyen vége a leplezett finanszírozásnak és a propaganda közpénzből való táplálásának.
• Adózási ösztönzők: az online médiaelőfizetések áfája csökkenjen a nyomtatott napilapokéra; az 1+1% szja-felajánlás bővüljön 1+1+1%-ra, amelyből az új sáv dedikáltan a független médiumoknak adható. A reklámadó végleg szűnjön meg.
• Közérdekű adatok és újságírói hozzáférés: a jogszabályok és a gyakorlat felülvizsgálata. Valósuljon meg az átláthatóság aktív biztosítása, az adatkérések érdemi teljesítése.
• Személyiségi jog és adatvédelem: a sajtóellenes visszaélésekre lehetőséget adó szabályok és a gyakorlat felülvizsgálata és megváltoztatása. Készüljön el a jogszabály, ami kizárja az adatvédelemmel való nyilvánosságellenes visszaéléseket.
• Globális platformok kérdése: a Facebookkal és a többi óriásplatformmal való viszony új alapokra helyezése a hazai médiaiparral szövetségben, az európai szabályozási eszközök kihasználásával.

A dokumentumban hozzátették, hogy az éppen záruló korszak jogsértéseit fel kell tárni és dokumentálni kell, az elkövetőket felelősségre kell vonni. Ebbe beletartoznak a reklámpiaci gyakorlatok, a médiatulajdon-szerzés módjai, valamint a politikai nyomásgyakorlás, megfélemlítés és ellehetetlenítés eszközei. A valódi garancia egyrészt az, ha Magyarországon valóban helyreáll az alkotmányos hatalomgyakorlás és a hatalmi ágak függetlensége. Másrészt, ha a kormányzat és a média egymás demokratikus szerepét elismerve és tiszteletben tartva hosszú távon is együttműködik a sajtószabadság és a médiapiac új kereteinek kialakításában és fenntartásában. 

A Médiafórum Egyesület a 2012-ben alapított Főszerkesztők Fóruma nevének és alapszabályának módosításával 2024-ben jött létre. Tagjai az Átlátszó.hu, Direkt36, Magyar Hang, Magyar Jeti (444, Lakmusz), Magyar Narancs és a Partizán.

Fotó: Pixabay