Izgalmas és benyomásaink szerint inspiráló vita indult el az áprilisi választások után a Kreatív magazin platformjain, illetve magában a kreatív szakmában is arról, milyen kérdéseket kell felvetni a hazai kommunikációs világban a 16 évnyi Fidesz-kormányzás és az ebben az időszakban kialakult NER-rendszer szétesése után.  Balásy Gyula május eleji, a többi között a cégei és vagyona egy részének felajánlásáról szóló videós nyilatkozatának megjelenése újabb lendületet adott ennek a diskurzusnak, az elmúlt hetekben azonban inkább azt tapasztaljuk, hogy a viták elhalkultak, a téma sokkal ritkábban kerül elő, változásokról pedig végképp nem hallani.

Nyilvánvalóan felvetődik a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka? Úgy tudjuk, a háttérben zajlik a munka, részleteket azonban nem ismerünk. Mindenesetre a kérdések mielőbbi tisztázását továbbra is fontosnak gondoljuk – egyfelől újságírói kíváncsiságból, de legalább annyira a szakma jövőjét szem előtt tartó szaklapként.

A Kreatív ezért kérdéseket juttatott el a szakma több szereplőjének, elsősorban a szakmai szervezetek vezetőinek (a Magyar Public Relations Szövetség már reagált is ezekre), de egyben 

fel is kér mindenkit, aki fontosnak gondolja az esetleges aggályok megnyugtató tisztázását, hogy csatlakozzon ehhez a közös gondolkodáshoz, írja meg véleményét, fogalmazza meg a válaszokat, amelyek szerinte megoldást jelenthetnek. 

Szerkesztőségünk úgy gondolja, nincs rossz hozzászólás, legfeljebb vitatható álláspont, de a vita elmaradásánál minden jobb. Várjuk tehát írásaitokat, hozzászólásaitokat a [email protected] címre. 

Íme tehát a felvetéseink:

• Szükséges-e az előző rendszer tisztázatlan és gyanús tendereinek, megbízásainak átvilágítása? Ki végezhetné el ezt a munkát?
• Kitérne-e ez a munka azon cégekre is, amelyek nem tartoztak ugyan a kiváltságosak közé, ám együttműködések révén mégis haszonélvezői voltak az irányított piacnak?
• Van-e helyük a piacon azon cégek vezetőinek, amelyek a kommunikációs világban közvetlen és kiemelt kivételezettjei voltak a NER 16 évének? Mi vonatkozzon az e cégeknél dolgozó egyéb munkavállalókra?
• El kell-e fogadni közös, etikai alapelveket rögzítő nyilatkozatot, amelyhez a cégek csatlakozhatnak, és amely számonkérhető normákat fogalmaz meg ügynökségeknek, kommunikációs cégeknek?
• Hasznos lenne-e egy nem kötelező, de orientáló dokumentum konszenzusos elfogadása, amely rögzíti, milyen feltételei vannak egy-egy szint elérésének a szakmai ranglétrán, illetve ezekhez milyen bérsávok társulnak. Elősegítené-e ez a fair versenyt, vagy inkább csak piaci korlátozás lenne?
• Hol tart a közös gondolkodás, milyen elképzelések fogalmazódtak meg eddig az egységes fellépésről a tendereztetés, kiváltképpen a közpénzeket érintő beszerzések szabályrendszerének rögzítése, az ajánlatok és döntések teljes átláthatósága biztosítása érdekében?
• Hasznos volna egy kamara jellegű ernyőszervezetet, amely érdekképviselet is lenne, megfelelő működés esetén azonban kontrollszerepe lenne a szakma tisztaság érdekében?

Várjuk tehát azon szervezetek és szakmabeliek hozzászólását, akik fontosnak tartják a piac átláthatóságát. A cím: [email protected]. 

Ide kattintva olvasható a Magyar Public Relations Szövetség reakciója a felvetéseinkre.

Nyitókép: rawpixel.com / Magnific