A Hell Energy tulajdonosai 2019-ben azért indítottak adatvédelmi pert a Forbes ellen, hogy se a nevük, se a vagyonuk ne szerepelhessen a lap milliárdos listáján. Az ügy egyértelmű példája annak, hogyan lehet Magyarországon fegyverként használni a sajtó ellen a GDPR-t. Bár a perben legutóbb elsőfokon a TASZ által képviselt Forbes számára kedvező ítélet született, a folyamat hosszú évek óta súlyos fenyegetésként lebeg az újságírók feje felett. 

Jól mutatja ezt az is, hogy a milliárdos lista korábbi szerkesztője, Bánáti Anna (Telex) szerint a Hell Energyvel a méretéhez, a magyar gazdaságban betöltött szerepéhez és az elnyert támogatásaihoz képest kifejezetten keveset foglalkozott a média.

A személyes adatok védelme és a sajtószabadság közötti határvonal elmosódása komoly veszélyt jelenthet a független tájékoztatás szempontjából. Ahogy arra a videóban Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza rávilágít: „A GDPR alkalmazásának magyarországi implementálása olyan jogi bizonytalanságot hozott, amelyet a sok erőforrással rendelkező szereplők könnyedén kihasználhatnak akkor, ha nem tetszik nekik, amit a sajtó velük kapcsolatban feltárt.”
 

A TASZ azért dolgozik, hogy ne lehessen cenzúrázni az újságírók munkáját, és ne lehessen elrejteni a gazdasági hatalmi rendszer kiépülését. 

Ezzel a videóval is szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a sajtó csak akkor tud jól működni, ha nem hagyjuk, hogy a gazdagok és a hatalmasok azért terhelhessék le perekkel évekig a szerkesztőségeket, hogy ellehetetlenítsék a számukra nem kedves cikkek megjelenését - írják a sajtóközleményükben.