A hamis Swift-hirdetések a közösségi médiában olyan átverések, amik iPhone-okat, rozsdamentes acél Stanley poharakat, Le Creuset edényeket, Visa ajándékkártyákat vagy bármi mást kínálnak, hogy kattintásra késztessék a gyanútlan rajongókat. Ezek a hirdetések nem valósak, a deepfake mesterséges intelligenciát használva hozták őket létre és többek között a Facebookon és az Instagramon terjednek. Az ilyen hirdetések a reklámiparnak és a közösségi platformoknak is ártalmasak – számolt be az AdAge.
Cheapfake: a rossz minőség is becsap
Hasonló hirdetésekben más hírességek képmásával is visszaéltek, kezdve Selena Gomez színésznőtől, Elon Musk milliárdoson át, egészen Joe Rogan podcasterig.
Az egyik Facebook-hirdetésben Rogan mesterséges intelligencia által generált hangja arra kérte a rajongóit, hogy vegyenek részt egy nyílpuskás nyereményjátékon. Musk hamis hirdetése azt állította, hogy megduplázza bárkinek a bitcoinjait, ha először neki küldi el a kriptovalutát.
Ezek a hirdetések „deepfakek, olcsó, sekélyes hamisítványok" – mondta Philip Cowdell, a Channel Factory közösségi média és digitális videómarketing cég globális stratégiai vezetője. Cowdell tanulmányozta a mesterséges intelligencia térnyerését a reklámszakmában, arra jutott, hogy a generatív mesterséges intelligencia elérhetőbbé tette a kreatív eszközöket a marketing számára. Ez a technológia azonban káros is lehet a márkáknak, a hírességeknek és ártalmas a közbeszédben.
A Meta felületein kívül az AI-generált marketinganyagok a YouTube-tól kezdve a TikTokig mindenhol megjelentek. Ezek a reklámok nagy része igen meggyőző, de nem mindegyik sikerül elég hitelesre, Crowdell ezeket „cheapfake-nek” hívja, melyek elkészítéséhez gyakran nincs is szükség generatív mesterséges intelligenciára.
Például egy csaló használhat valódi videót Swiftről, és azt bármilyen hanggal szinkronizálhatja. Ez még mindig be tudná csapni a fogyasztókat – mondta Cowdell, aki szerint a deepfakek terjedésének legfőbb oka, hogy a technológia rohamosan fejlődik, tömegek számára is elérhető és ez nem tesz jót a fogyasztói bizalomnak.
Az is tény, hogy a reklámipar is megkönnyítette a mesterséges intelligencia térhódítását, olyan eszközöket alkalmazva a szövegalkotásban, mint a ChatGPT, és a képalkotásban a Midjourney, mert ezek az eszközök egyszerűsítették a hirdetések legyártását. Például tavaly a Coca-Cola létrehozott egy weboldalt, ahol művészek készíthettek nekik kampányokat AI segítségével. A projektet „Create a Real Magic-nek” nevezték. Ez azt eredményezte, hogy most már tényleg bárki gyárthat professzionális kampányt.
Mit érnek az irányelvek?
A Taylor Swift botrány kapcsán a Meta és a Google a hirdetési irányelvekre hivatkoztak, melyek tiltják a hamis reklámokat. A Meta például hosszadalmas dokumentumban rendelkezik a „csalás és megtévesztés" ellen, és állításuk szerint 2022 októberétől 2022 decemberéig 1,3 milliárd fiókot távolítottak el eme szabályok megsértése miatt.
A Meta a hamis Swift-hirdetéseket a „celeb-csalogatás" egy formájának tartja, az ilyen típusú csalások már évek óta jelen voltak az interneten, még a közelmúltbeli mesterséges intelligencia-boom előtt is – nyilatkozta a Meta képviselője egy e-mailben az AdAgenak. A Meta jelentős összegeket védekezik az ilyen csalások ellen, de a támadók egyre kifinomultabbak. Egy csalárd hirdetés például a Meta észlelőrendszereit is át tudja verni, méghozzá a „cloaking” nevű módszerrel, ami elrejti a hirdetés tartalmát a moderációs rendszer elől.
Márkáknak és a felhasználóknak is árt
Nicole Denman Greene, a Gartner piackutató cég alelnök-elemzője szerint a márkák és a hirdetők aggódnak a mesterséges intelligenciával való visszaélés miatt, és amiatt, hogy az milyen hatással lehet a működésükre. A Gartner egy nemrégiben készült tanulmánya alapján a márkák hírnevéért felelős vezetők 55 százaléka szerint a generatív AI kockázatot jelent rájuk nézve – mondta. Ennek egyik oka a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott félretájékoztatás és a brandekkel visszaélő deepfake csalások elterjedése.
A Gartner felmérése szerint a marketingvezetők 60 százaléka valószínűleg olyan technológiát fog bevezetni, ami segíthet a tartalom hitelesítésében és amivel bizonyítani lehet, hogy a digitális anyagok valóban az adott márkától származnak. A brandek ezt a technológiát a felhasználók által generált AI-tartalmak hitelesítésére is használhatnák. Greene szerint az online monitorozást is fokozniuk kellene, hogy figyeljék, mikor élnek vissza a márkanevekkel.
A hirdetők is komolyan veszik a deepfaket. Tavaly a General Mills megbízta a Zefr-t, ami egy harmadik féltől származó, márkák alkalmasságát mérő cég, hogy figyelje a közösségi médiában zajló reklámkampányokat, és számszerűsítse az AI által generált hamis információk mértékét.
A reklámszakmában azonban nincs egyöntetű vélemény a generatív mesterséges intelligencia kezelésével kapcsolatban. A deepfakek például hozzáférést nyitottak különböző marketinglehetőségekhez, különösen a kisvállalkozások számára. 2022-ben Queen Latifah összeállt a Lenovoval, és engedélyezte, hogy AI-képmását kisvállalkozások reklámjaiban használják az Egyesült Államokban és Kanadában. Ezek olyan deepfakek, amik mögé a legtöbb brand hajlandó lenne beállni – mondta Ellie Bamford, a VML észak-amerikai stratégiai vezetője.
(Via: AdAge)
(Képek Forrása: Taylor Swift / Facebook, cocacolahu / Facebook, Adobe Stock,
KTLA 5 / YouTube)
