Életünk az ARC-cal

Negyedévszázados az ARC, 2000-ben született, ugyanakkor mint Nyáry Luca író és tartalomgyartó, öt éve ARC-zsűri, akit ugyancsak meghívtunk a Kultnapra, hogy az egyik alapítóval és azóta ügyvezető és főszervező Bakos Gáborral beszélgessünk az egyetlen, és világon is egyedülálló óriásplakát-kiállításról, ami a leghosszabb és legnagyobb szabadtéri tárlat. A népszerűsége nem lankad, százezres nézőközönség kíváncsi minden évben arra, hogy a plakátméretre felnagyított képek mit árulnak el a jelenünkről, a közéletünkről, a közérzetünkről. Az előadásra elkértünk az utóbbi évek legjobb munkáiból egy gyűjtést, amit kivetítve láthatott a közönség. Nos, a május 5-i rendezvényen még nem tuduk, hogy az alábbi 2021-es plakátnak milyen újabb értelmezési rétege lesz mára, és még boldogon mosolygunk alatta Lucával és Gáborral:

Ami biztosan kiderült a Kultnapon, hogy az ARC-ról mindenkinek van személyes sztorija, egy másik előadó, Esküdt Judit a Four Seasons kommunikációs és PR vezetője az egyik szünetben elárulta, hogy 14 évvel ezelőtt azért kérte az első randit a kiállításra, mert ott biztos nem fogynak ki a témából és megismerhetik egymás nézőpontját a randipartnerrel. Ebből a találkozásból azóta házasság és gyermek is született, erre Bakos Gábor az előadáson megemlékezett arról a plakátról, ami egy konkrét leánykérés volt, Nyáry Luca pedig azt mesélte, hogy pici gyerekkora óta cipelték ki szülei, és mindig is formálta a szemléletét. Az én sztorim is kötődik első gyerekemhez, akit 2006-ban tettünk próbára a Felvonulási téren, mert mindig elmélázott, és hiába szóltunk neki, ránk sem hederített. Elbújtunk az egyik plakát mögé, és figyeltük, hogy mikor kezdünk el neki hiányozni. Ő nyert, kíválóan elvolt a plakátok forgatagában, ezért visszakullogtunk hozzá Apukájával, észre sem vette, hogy ideig nem voltunk mellette. 

A kiállítást 2017-ig a Felvonulási téren látogathattuk, de az akkori vezetés kipaterolta, így két évig a XIV. kerület, majd most már ötödik éve a XI. kerületi Bikás park fogadja be, és hiába a látható és számszerűsíthető popularitás, minden évben meg kell harcolnia Bakos Gábornak az ARC létéért. Nem csak a helyszín örök kérdés, de a kritikus, örökösen ellenzéki ábrázolásmód a szponzorokat is elijeszti - árulta el Bakos Gábor, hiába állítják a nagyvállalatok marketingesei, hogy valójában aranybánya az esemény, ennek kitermeléséhez sokaknak nincs merszük.

Az ARC zsűrijében mindenféle kreatív terület képviselteti magát, művészettörténészek,írók, kreatívigazgatók, újságírók, de üzletemberek is részt vesznek az ezres nagyságrendű pályamű elő- majd közös zsűrizésében, aminek a helyszínét a HVG biztosítja. 

A 25 év alatt a legfőbb változást a digitalizáció, a mémesedés és a mesterséges intelligencia jelenti, ami a pályaműveken is érződik. Utóbbi például lehetővé teszi, hogy az elejétől open call-ként értelmezett felhívásra tényleg ne csak grafikusok, hivatásos képalkotók jelentkezzenek. Ahhoz viszont ragaszkodnak az ítészek, hogy a legjobb, kiállításra méltatott műveken a kép és a szöveg harmóniája, vagy egy ütős üzenet megjelenjen. Néhány éve pedig Bakos Gábor egy gondos kurátori munkával válogatja, figyeli azokat a műveket is, amik esetleg az első rostákon nem mennek át, de tartalmaznak a kiállításra alkalmas esztétikai jegyeket, (erről részletesen írtunk az ARC-zsűrizésről szóló riportunkban 2024-ben). 

Budapest Park - a tematika tündöklése

A Budapest Park szezonja már dübörög, ugyanis minden évben áprilisban nyitnak és októberig tartanak eseményeket a szabadtéri helyszínükön. A Budapest Park munkatársai, Biczó Andrea és Tűzkő Lili a koncertkommunikációs stratégia folyamatába kalauzoltak minket a  Kultnapon, amiből kiderült, hogy az öthónapos nyitvatartás alatt 89 programnapjuk van, és csütörtök, péntek illetve szombat a bázisnapok. Mostanra az egyes programokra már teljes tematikák épülnek, ilyen volt például a Punnany Massiff 18. szülinapját ünneplő koncert 2021-ben, ők azzal az igénnyel jelentkeztek, hogy a fellépésüket egy több hónapos kommunikációs időszakba beágyazva a nagykorúság témára építsék. 

Azóta már a magyar zenekarok egész éves repertoárjukban kiemelten kezelik a parkos fellépést, és a booking folyamat is már egy-két évre tolódott ki. 

A tematika megálmodása a Budapest Park kommunikációs csapatával szoros együttműködésben történik. Az ötletelésnél figyelembe veszik a zenekar imidzsét, az alkalom egyediségét és az ötlet különlegességét, amiből az utóbbi évek emlékezetes produkciói jöttek létre. Ilyen volt a PUF 40. jubileuma, aminek  kommunikációjában az ikonikus Bál című albumuk borítóját fotózták újra az eredeti szcenárióban. 

Ez pedig az eredeti borító:

Olyan sikeres koncertek is megvalósultak a Budapest Parkban, amiket évről-évre meg kell ismételni, így idén már harmadszorra rendezik meg a Katona József Színház társulatával a Csinibaba Táncdalfesztivált május végén. Az Irie Maffiával viszont minden fellépésükhöz különböző tematikát dolgoznak ki, volt már ballagás és beach party témájuk is.