A Bloomberg elemzése arra jutott, hogy a mindenhova begyűrűző válság nem fogja elkerülni a Spotify-előfizetéseinket sem. A cikk kiemeli, hogy az előző negyedévben az egyik legnagyobb szereplő, a Universal Music kiadványainál a streamingből bejövő eladások csökkentek (7,1 százalékos növekedésről számoltak be a két évvel ezelőtti 20 százalékoshoz képest), és egy másik nagy játékos, a Warner Music Group számai is lapossá váltak pénzügyi évének első felében (a 2022-es duplaszámjegyű növekedéshez képest).
Az biztos, hogy a legnagyobb streaming szolgáltatók az évek óta tartó felfelé kapaszkodás után mostanra beértek a nyugati piacokon. Az olyan források, mint a Youtube és a Spotify, már nem képesek annyit visszaadni a hirdetésekből, mind eddig, a Spotify pedig inkább már csak olyan területeken terjed, mint a túl sok pénzt amúgy nem generáló India és Indonézia. Mindez meglátszik a globális zeneipari cégek tőzsdei szereplésén is: a Universal Music részvényei például idén már 17 százalékot csökkentek.
A Bloomberg emellett emlékeztet arra is, hogy az ég azért nem szakad le: ez a hullámvölgy természetes velejárója lehet a zeneipar ciklikus természetének, a Sony Music például jobb eredményekről számolt be, mint a társai.
Drágul a virsli, drágul a Spotify
A zeneipari vezetők minden esetre új források után kell, hogy nézzenek. Fontos irány lehet a jogi megközelítés (utánamenni a legnagyobb produkciók zenéjét egyszerűen lenyúló szolgáltatóknak) vagy a rajongók által megtolt bevételek (a hallgatók havi előfizetése egyenesen azoknál az előadóknál landolnának, akiket konkrétan hallgatnak). A legnagyobb kiadók még bizonytalanok, de az biztos, hogy
Ed Sheeran, Beyonce vagy The Weeknd igazán több pénzt kaphatna a dalai után, mint a hegedűjét néha előkapó nagybácsink
– fogalmaz a Bloomberg. Eleve egyre nehezebb meghúzni a vonalat az amatőrök és a profik között. A Youtube és a Spotify például a szinte megszüntette a belépési küszöböt: egy amatőr zenész egy darab őrült jól megfutó TikTok-videó után már nem marad sokáig amatőr, és könnyen átszivároghat a többi platformra.
A legkézenfekvőbb és leggyorsabb megoldás jelenleg így az áremelés marad. Az amerikai piacon a Spotify ára nem változott, míg a Netflixé a duplájára nőtt az elmúlt 12 évben. Az elszállt infláció mellett ma ott tartunk, hogy szinte minden létező dalhoz hozzáférhetünk néhány drága kávé áráért. Ez a modell eddig jót tett a zeneiparnak – más kérdés, mit hozott a folyton élőzni és újabb anyagokat kitolni kényszerülő zenészeknek.
Mivel még mindig sokan hallgatják az ingyenes verziókat, a streaming az érett piacokon már nem tud olyan ütemben zakatolni, ahogyan eddig tette. Ezen lehet, hogy az agresszívebb reklámozási gyakorlat változtatni fog, minden esetre sokat elárul, hogy a Spotify épp most jelentette be a Viberrel közös projektjét, amivel Premium előfizetőket próbál behúzni (Európa, Közel-Kelet és Ázsia kiválasztott országaiban), a családi csomag árát pedig már megemelte bizonyos piacokon. Bármivel is próbálkozzanak a nagy cégek, úgy tűnik, hogy az áremelés, ha nem is azonnal, de egy ponton mindenhová el fog érni.
