Rengeteg üzenetküldő alkalmazás közül választhatunk, de sose lehetünk teljesen biztosak abban, hogy magánbeszélgetéseinket tényleg csak mi és azok olvassák, akiknek küldtük. A Telegram viszonylagos megoldást nyújt erre a problémára, de nem csak emiatt érdekes az applikáció. Utánajártunk, hogy milyen szélsőséges szervezetek használják az applikációt, hogyan szabályozzák és a Hamász letiltása miért nem letiltás valójában.
Mi a Telegram?
A Telegram egy több platformon működő üzenetküldő szolgáltatás, amit Pavel Durov orosz vállalkozó alapított, az alkalmazás nem áll kapcsolatban semmilyen kormánnyal vagy vállalattal, bár Oroszországban ideiglenesen betiltották. Először 2013 végén jelent meg iOS és Android rendszereken, mára a becslések szerint 700 millió havi felhasználója van. Megfigyelhető, hogy a Telegram felhasználói bázisa akkor növekszik, amikor egy adatvédelmi botrány éri valamelyik nagyobb versenytársát, ezt a titkosítási funkciójának köszönheti leginkább.
Itt is az üzenetküldés a legfontosabb funkció, ezen kívül videóhívást lehet indítani, csoportos beszélgetések létrehozására is van lehetőség, és fájlokat és matricákat is tudunk küldeni rajta, de nem ebben rejlik az applikáció különlegessége.
A Telegram egyedisége az adatvédelemben, és a végponttól-végpontig tartó titkosításban rejlik, ez megakadályozza, hogy a beszélgetésen kívüliek ‒ legyen az egy vállalat, kormány, hackerek vagy bárki más ‒ lássák az elküldött üzeneteket.
A Telegram azonban csak a hívásokban és a „titkos beszélgetések" funkcióban használja ezt a titkosítást, a normál beszélgetésekben nem, azok csak a kliens és a szerver közötti titkosítást tartalmazzák. Ezen kívül az összes üzenetet és fényképet egy biztonságos szerveren tárolja, ez azt jelenti, hogy bármilyen másik csatlakoztatott eszközről hozzáférhetőek ezek a tartalmak.
Egy másik biztonsági funkció a felhasználóneveké. Telefonszámok megadása helyett elég egy felhasználónevet megadni, és indulhat a chatelés, ráadásul ha ez sem lenne elég, akkor létrehozható egy ideiglenes QR-kód is, amivel már a felhasználónév nélkül is működik az alkalmazás. Ennek ellenére a szerveroldali adatszivárgás még mindig előfordulhat.
Ha valami működik titkosítva, akkor megjelennek a szélsőségek
Az Iszlám Állam terrorszervezet évek óta számos online platformot ‒ többek között a Twittert és a WhatsAppot ‒ használ az újoncokkal és ügynökökkel való kommunikációra, a támadásokért való felelősségvállalásra, valamint friss hírek és propagandaanyagok terjesztésére. A szervezet a Twitteren és más közösségi oldalakon arra bátorította követőit, hogy a Telegramon lépjenek kapcsolatba az koordinátoraikkal és toborzóikkal, nyilvános csatornákat is létrehozott a Telegramon, hogy őket támogató híreket sugározzanak, és egyéb propagandaanyagokat terjesszenek az Amaq Agency hírügynökségen keresztül.
Más szélsőséges és terrorista csoportok is szabadon működnek a Telegramon. Az alkalmazás továbbra is fogad olyan csatornákat, amik nemzetközileg szankcionált terrorszervezetek, például olyanokat, amik az al-Kaida, a szíriai iszlamista frakciók, a palesztin Hamász, a libanoni Hezbollah vagy az afganisztáni tálibok nevében működnek.A terrorszervezeteken túl más szélsőséges irányzatok is megtalálták maguknak a platformot, többek között a szélsőjobboldali mozgalmak, ezekről több tanulmány is született, legtöbbjük az Egyesült Államokban.
A Leideni Egyetem kutatása 125 Telegram-csatornát vizsgált meg, és a következő eredményre jutott:
„A csatornák többsége (44%) híralapú volt. A megosztott hírek azonban nagy változatosságot mutattak a valóságtartalom terén. Egyesek tényleges hírforrások cikkeit tették közzé, míg mások, különösen a Covid-19 világjárvány és a QAnon [amerikai összeesküvés-elmélet – a szerk.] kapcsán megbízhatatlan és ellenőrizetlen forrásokra mutató linkeket tettek közzé. Ez megvilágítja az alternatív hír- és közösségi média közötti szoros kapcsolatot. A közösségi médiacsatornák visszhangozzák az alternatív forrásokból származó dezinformációkat, ami aktív részvételről árulkodik a dezinformációs kampányokban és az összeesküvés-elméletekben”.
Egy másik kutatás, amit az Intelligence Fusion végzett 208 különböző csatorna vizsgálata során több terrorizmust támogató csoportot talált, de ami még érdekesebb, amit a fehér felsőbbrendűséget hirdető tartalmakkal kapcsolatban leltek.
„Megállapítottuk, hogy a készletünkben szereplő tartalomból 222 654 darab (21,2%) más csatornákról lett továbbítva, ami rávilágít a fehér felsőbbrendűséget hirdető Telegram-mobilizáció erősen hálózatos jellegére. A Gephi nyílt forráskódú hálózat-és vizualizációs szoftver segítségével elemeztük a fehér felsőbbrendűség hívei által használt 208 csatorna továbbítási mintáit. Kiderült, hogy tartalmakat sűrű csatornahálózaton keresztül osztják meg, és az általunk azonosított 208 csatornából 205 volt összekapcsolva ezzel a hálózattal”.
ByProsvet, a fehérorosz szamizdat aggregátor
2020 nyarán, amikor Alekszandr Lukasenko elnök hatodik hivatali ciklusát is bebiztosította, annak ellenére, hogy széles körben felmerült a választási csalás vádja, ráadásul külföldi kormányok kijelentették, hogy győzelme nem volt legitim. Ennek hatására az országban történelmének legnagyobb tüntetései robbantak ki, és az ott dolgozó rohamrendőrök erőszakkal fékezték meg az eredményeket ellenző demonstárlókat.
Fehéroroszországban ennek hatására politikai indíttatású büntetőeljárások sorozata zajlott, még a legártatlanabb események is pénzbírsággal vagy büntetőeljárással végződtek. Egy nőt 18 hónapra börtönbe zártak, mert a telefonján Lukasenkót ábrázoló, photoshoppolt képeket találtak. Mást megbírságoltak, mert a zoknija az ellenzéki zászlóra emlékeztetett. Ezek az intézkedések egy olyan légkört teremtettek, amiben a fehéroroszoknak állandóan meg kell kérdőjelezniük a hatóságokat. Azok, akik az ellenzéket támogatják, félnek ezt nyilvánosan kimondani.
A ByProsvet egy önkéntesek által irányított kezdeményezés, ami hidat épít az online és az offline világ között, hogy olyan emberekhez is eljusson, akik egyébként nem férnének hozzá a megbízható hírekhez és információkhoz. A csoport tagjai az országon belül és kívül is élnek, és „a Belarusz Köztársaság polgáraiként azonosítják magukat, akiknek nem közömbös hazánk jövője". A „By" a nevükben a Belarus rövidítése, míg a „Prosvet" oroszul „tisztaságot" vagy „fényt" jelent.
A ByProsvet egy Telegram-robotot használ, amely automatikusan osztja a híreket és információkat a hálózatnak és arra kéri a felhasználókat, hogy töltsenek le PDF-fájlokat, nyomtassák ki az újság fizikai példányait, majd kézzel terjesszék azokat. Az aktivisták ezután egy másik Telegram-robot segítségével frissíthetnek egy online térképet, ami megmutatja az olvasóknak, hol találják a legújabb nyomtatott példányokat. A csapat minden nyomtatott anyagában szerepelnek az interneten máshol működő független fehérorosz híroldalak elérhetőségei, arra ösztönözve az olvasókat, hogy további információkat keressenek az interneten.
Tiltások
Mint láttuk, szélsőséges csoportok előszeretettel használják a Telegramot. Ezeket a beszélgetéseket vagy csoportokat ritkán tiltja le az alkalmazás, bár néhány példáról mégis tudunk, például idén októberben 2114 gyermekbántalmazással kapcsolatos csoport és csatorna került betiltásra Indiában. Radzsiv Csandraszekár elektronikai és informatikai államminiszter arra figyelmeztette a platformot, hogy ha a nem cselekszenek gyorsan, akkor az informatikai törvény 79. szakasza szerinti „menedékjogukat" visszavonják, ami azt jelenti, hogy a platform közvetlenül büntetőeljárás alá vonható a vonatkozó törvények és szabályok alapján, még akkor is, ha a tartalmat nem ők töltötték fel.
A Telegram válaszul elmondta, hogy mindig elkötelezett volt a jogi és etikai normák betartása mellett, különösen ebben az esetben a gyermekpornográfiával, a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagokkal, valamint a (csoportos) nemi erőszakkal kapcsolatos kérdések kezelésében, a 2021-es informatikai szabályokkal összhangban. Így érkezünk el a következő történethez.
A Hamász letiltása, ami nem igazán tiltás
Az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás után újra a figyelem középpontjába került a Telegram, ahol egy, a terrorszervezethez közel álló csoport explicit képeket tett közzé a támadásairól. Mindezt egy olyan csatornán, aminek jelenleg 1,9 millió követője van. Ezeket a tartalmakat ráadásul széles körben megosztották a közösségi médiában. Külső csoportok nyilvános nyomást gyakoroltak az Apple-re és a Google-re, mivel ezek a csatornák megsértették a technológiai óriások szolgáltatási feltételeit. Ezért néhány héttel az Izrael és a Hamász közötti háború után a Telegram „korlátozta" a Hamász által használt két fő csatornát, de nem tiltotta be őket, ahogyan az egyes felhasználók számára ez tűnhet.
Ahelyett, hogy betiltaná vagy törölné ezeket a csatornákat, a Telegram elrejti őket a két nagy alkalmazásbolt (Google Play, Apple Store) felhasználói elől, de ennek ellenére továbbra is működnek. A korlátozott csatornák tartalmának egy részét széles körben osztják tovább a nem korlátozott csatornákon, annak ellenére, hogy a Telegram mechanizmusai megállítják az ilyen tartalmak továbbítását.
A Wired 108 korlátozott csatornát vizsgált meg, beleértve a Hamász-közeli csatornákat, amiket a Telegram október végén korlátozott, valamint 365 nem korlátozott csatornát az elmúlt két hónapból. A nyilvános, nem korlátozott csatornák közül 54 tartalmazott a korlátozott csatornákról továbbított tartalmakat, ami arra utal, hogy a tagságuk átfedésben van. Míg egyes korlátozott csatornákon hetente csak néhány üzenetet küldenek, addig másokon, például a jobboldali rlwolf_9999 csatornán több mint 1000 üzenetváltás történt.
Az október 7-i támadások után korlátozott Hamász-csatornákat vizsgálva a Wired azt találta, hogy bár a tartalmak megtekintése jelentősen ‒ mintegy 70 százalékkal ‒ csökkent, továbbra is aktívak maradtak, például a Hamászhoz kötődő @qassambrigades csatorna továbbra is több mint 20 tartalmat oszt meg naponta. A Telegram szélsőséges csoportjait tanulmányozó szakértők a lapnak elmondták, hogy a platform jellemzően a kormányok, a bűnüldöző szervek vagy olyan szervezetek, mint a Google és az Apple nyomására moderálja az ilyen csoportok tartalmát, amelyek képesek korlátozni az alkalmazás elérhetőségét.
2021-ben a Telegram kiadta az alkalmazás közvetlenül Androidra letölthető változatát, amit a vállalat úgy hirdetett, hogy „kevesebb korlátozással" rendelkezik. Azok a felhasználók, akik a Telegramnak ezzel a változatával rendelkeznek, továbbra is láthatják és posztolhatnak olyan korlátozott csatornákon, amikhez a normál felhasználók nem férhetnek hozzá.
Az alapító Pavel Durov október 13-án a nyilvános Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében a Hamász-csatornák és tartalmak eltávolítására irányuló nyomásra reagált: „A Telegram moderátorai és mesterséges intelligencia eszközei naponta több millió nyilvánvalóan káros tartalmat távolítanak el a nyilvános platformunkról”. Azt is állította, hogy mivel a Telegram nem erősíti algoritmikusan a tartalmakat, „nem valószínű, hogy a Telegram-csatornákat a propaganda jelentős felerősítésére lehetne használni”.
Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar ügynökségek használják-e az alkalmazást kapcsolattartásra vagy kampányokban, ezért megkérdeztük a Deep Creative Collective-et, a Be Socialt és a Mitót. A megkérdezett ügynökségek egyike sem használja a Telegramot leginkább arra hivatkozva, hogy más üzenetküldő platformok segítségével kommunikálnak, és felesleges lenne még egyet is használni a meglévők mellé.
