A Telex kezdeti időszaka óta beszéltetek róla, hogy egy ponton szeretnétek, ha a szerkesztőség tagjai tulajdonosok lennének a Telexet kiadó cégben (Van Másik Kft, amely átalakul Van Másik Zrt.-vé. Előzmény). Volt valamilyen külföldi vagy magyar példa előttetek, hogy ezt milyen úton érhetitek el a leghatékonyabban, kivel konzultátatok ebben a témában?

Kárpáti Márton: Példa nem lebegett előttünk, saját magunk felé fogalmaztuk meg ezt az célt. Olvasói szempontból sem volt rajtunk nyomás, hogy ezt mindenképp lépjük meg, hiszen a Telex napi működésében ez az átalakítás nem okoz változást. 

Még a Telex indulásánál hallgattunk meg többféle verziót is arról, milyen cégformában és jogi háttérrel érdemes nekivágni egy lap indításának. De a konkrét tervezésnél már a saját környezetünkben kértünk tanácsot, a nulláról kellett összeszednünk az ehhez szükséges tudást, így jutottunk el adójogászokig, akik felé nem egy konkrét tervvel, inkább a saját kritériumainkkal érkeztünk. Azt fogalmaztuk meg feléjük, hogy az átalakításnak két fő célja van: a munkavállalók tulajdonossá válhassanak, és biztosítsuk a cég függetlenségét külső szereplőktől.

Jelenleg két olyan verzió létezik itthon a dolgozói tulajdonra, ami nem számít rémálomnak bürokratikus vagy adózási szempontból: az egyik a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP), a másik a dolgozói részvény. Egy idei évtől életbe lépő jogszabály-módosítás miatt döntöttünk végül a számunkra kedvezőbb dolgozói részvény mellett.

Az egyik kitétel az átalalulásról szóló közleményetekben, hogy „a szerkesztőségnek szavazati joga lesz a cég irányító testületében”. Ezt pontosan hogyan kell érteni? A főszerkesztő képviseli a szerkesztőség közös álláspontját az igazgatóságban?

A mindenkori főszerkesztő alapból tagja az igazgatóságnak, ezen felül van egy házon belüli, szerkbiznek nevezett választott testület, amelynek az igazgatósági tagokhoz (Kárpáti Márton mellett Dull Szabolcs főszerkesztő, Kárpáti András fejlesztési igazgató és Pusztay András gazdasági és értékesítési igazgató) hasonlóan egy szavazati joga lesz. 

Ez a testület már az Indexben is létezett, nyilvánvalóan azzal a szándékkal jött létre, hogy a 80-90 fős, heterogén szerkesztőség véleménye, álláspontja ezen a csatornán egyszerűbben jusson el a vezetőséghez.

A szerkbiznek az új felállásban lehet napirendi javaslata, és a képviselőjük ott lehet minden igazgatósági ülésen, a szavazati joguk miatt például egy döntetlen esetet is megoldhat az állásfoglalásuk. Nem mintha sok ilyen helyzettel számolnánk, általában elég egységesek a döntéseink a Telex vezetőségén belül.

Lesz többletjoga valamelyik igazgatósági tagnak?

Nem lesz, a négy vezetőnek egyenlő szavazati joga van, és ahogy említettem, a szerkbiznek is van szavazata.

Úgy fogalmaztatok, hogy csak munkavállaló kaphat dolgozói részvényt. Egy új belépőnél mi történik, és mi lesz a sorsa egy kilépő munkatárs részvényeinek?

Úgy húztuk meg a határt, hogy a cég új formájában az a munkavállalónk kaphat dolgozói részvényt, aki 2022. május 1-én már itt dolgozott. A részvények kiosztását pedig 4 évente vizsgáljuk felül – ez azt jelenti, hogy az munkatársunk, aki 2022. május 1. után lép be hozzánk, legközelebb 4 év múlva juthat részvényhez. Ezt a 4 éves intervallumot nekünk is szakértők javasolták, főleg azért, mert egy ilyen felülvizsgálat komoly időt és erőforrást igényel.

Ami egy kilépő dolgozó részvényeit illeti: a távozó munkavállaló részvényei maradnak a Van Másik Zrt. kezelésében, és a részvények felülvizsgálata során lehet újra a sorsukról dönteni.

Közös döntés volt arról, hogy a 75 százalékos dolgozói részvényből egyenlő hányadot kapjanak a munkatársak? (Egyedül Munk Veronika, alapító kap egyedül nagyobb hányadot a dolgozói részvényekből –  a szerk.) Ez gondolom már egy érzékenyebb téma volt házon belül.

Ebbe a döntésbe, mint ahogy az átalakítás folyamatába is bevontuk a szerkesztőséget, és többféle verzió is létezett a dolgozói részesedés kezelésére. Magam is hajlottam volna valamiféle differenciálásra a részvények elosztásában, de végül a többség azt a megoldást támogatta, hogy azonos hányadot kapjon mindenki.

A munkavállalóinknak most a konstrukció elfogadása után arról kell nyilatkozatot tenniük egyenként, hogy élnek-e a dolgozói részvénnyel. Igyekeztünk nekik elmagyarázni minden fontos tudnivalót érthetően, és akiben további kétely maradt, továbbra is fordulhat a vezetőséghez a kérdéseivel, senkinek sem kötelező belépnie a részvényesek közé. 

Amikor elkezdtétek a tudást összeszedni a dolgozói részvényekről, akkor felmerült, hogy ennek a konstrukciónak lehet hátránya szakmai kérdésekben, újságírói döntésekben? Hiszen a munkavállalók innentől még inkább érdekeltek a cég üzleti sikereiben.

Szakmai kétely nem, de érdekes módon egy másik fontos kérdés felmerült abban a folyamatban, amikor ismertettük a szerkesztőséggel is az elképzeléseinket az átalakulásról. 

Egy átlagos újságírót, aki nem részvénytársaságok elemzésével tölti az idejét, eleve először szerintem megrémisztenek olyan fogalmak, mint a részvénykibocsátás vagy az osztalékfizetés. Utóbbi esetében ezért merült fel az a felvetés, hogy az olvasók támogatását osztalékként kifizethetjük-e magunknak, aminek azért elég rossz üzenete lenne. Természetesen erről szó sincs, hamar tisztáztuk és eldöntöttük, hogy az olvasói támogatásból befolyó bevételből nem fizethetünk ki osztalékot, egész pontosan a Van Másik Zrt. eredményének támogatásból származó része nem jöhet szóba osztalék megállapításnál.

Eleve nem osztalékok kifizetésére rendezkedtünk be, a Telex egyszerűen nem így működik, jelenleg minden eredményünket az oldal és a csapat fejlesztésére költjük, és emellett a szerkbiz belelát a vezetőség döntéseibe is. Nem tehetjük meg, hogy feléljük a tartalékainkat, azokra pontosan azért van szükség, hogyha válságosabb évek jönnek, akkor se kelljen hónapról hónapra aggódnunk a bérek kifizetésén.

A dolgozói részvények mellett az átalakítás másik egyértelmű üzenete, hogy a szerkesztőség jóváhagyása nélkül nem szerezhet külső szereplő tulajdonrészt a Zrt.-ben. Ennek a konstrukciónak a kidolgozásánál milyen szempontjaitok voltak?

Mindannyian az Indexből jövünk, ahol egyszerűen nem volt rálátásunk arra, hogy milyen érdekek mentén születnek döntések, nem tudtuk, hogy kinek van például opciós joga a cégre, a fejünk felett születtek a döntések.

A mostani biztosítékokkal, például azzal, hogy szerkesztőségi jóváhagyás kell a főszerkesztő eltávolításához, vagy hogy külső szereplő nem kaphat a beleegyezésünk nélkül részesedést, pontosan az ilyen helyzeteket szerettük volna elkerülni.

Egyelőre nem fenyeget minket, hogy egy külső szereplő a Telex jövőjébe fektetne be, de azt a kaput nyitva hagytuk, hogyha valaki a jövőben fantáziát lát a cégben, akkor erről a szerepvállalásról mi dönthessünk.

A Van Másik kft. 2021-es pénzügyi beszámolója külön kiemeli, hogy a támogatók között nincs olyan, aki az „összes támogatás 0,5 százalékát meghaladó” összeget utalt volna. Amennyiben nagyobb összegű támogatás érkezik hozzátok, az a nonprofit cégetekhez (Ne Hallgassunk Nonprofit Kft.) kerül?

Nem, nincs ilyen kritériumunk, ez igazából egyetlen esetben történt így, hiszen nagyobb összegű támogatás eddig csak a cseh Economiától érkezett hozzánk, amikor a médiabefektető 200 ezer euróval támogatta a Telexet. Főleg az adományt felajánló fél részéről voltak jogi és adóügyi indokai annak, hogy ez az összeg végül a nonprofit céghez került. Azóta nem kellett azon agyalnunk, hogy egy támogató nagy adományát hogyan kezeljük. 

Az olvasói támogatások adataiból azt is látjuk, hogy a rendszeres támogatóink 97 százalékánál a havi támogatás összege 15 ezer forint alatti, tehát valójában mikroadományokból élünk.

A  beszámolóban az is látszik, hogy már közelít egymás felé a hirdetési (437 millió forint) és a támogatói bevételetek (678 milló forint olvasói támogatás). Ez a megoszlás lenne az ideális egyensúly a Telex növekedéséhez?

Most azt látjuk, hogy pont jól egészíti ki egymást a két bevételi lábunk. Az év első felében, amikor hagyományosan óvatosabbak a hirdetők, kevesebb reklámbevételünk van, de támaszkodhatunk a rendszeres támogatóinkra. Az év második felében és főleg a karácsonyi időszak előtt pedig ezt „a lemaradást” bőven behozza a sales bevételünk. 

Ez a dinamika az idei évben is látszódik, főleg, hogy a geopolitikai események vagy az infláció hatására még inkább kivárnak a hirdetők, de készültünk erre is, pontosan ezért tartjuk tartalékban például a 2021-es nyereségünket is (a Van Másik Kft. adózott eredménye 2021-ben 312 millió forint volt – a szerk.). Számunkra egyértelműen a bérek (2021-ben ez 782 millió forint volt – a szerk.) jelentik a legnagyobb kiadást, nem kockáztathatjuk meg, hogy veszélybe kerüljön a munkavállalóink kifizetése egy komolyabb válság esetén sem.

Hogy néz ki a rendszeres és az alkalmi támogatók aránya?

Erre pontos adatom nincsen, de azt látjuk, hogy a rendszeres támogatóink számában számottevő változás nincs, az egyszeri támogatások pedig egy-egy bejelentésünknél vagy kampányunknál ugranak meg, „békeidőben” ez egy kevésbé aktív bevételi lábunk. Azért kevés embernek jut csak úgy magától eszébe a nap közepén, hogy pont a független sajtót támogatná pénzzel. 

Épp emiatt tudatosak vagyunk abban, hogy rendszeresen kommunikálunk magunkról, például ha új kollégákkal bővülünk, vagy díjat kaptunk, és átláthatóan beszélünk a pénzügyeinkről, mert ilyenkor felénk is több egyszeri támogatás érkezik.