Mennyi főzős műsort bír még el a magyar gyomor? Merült fel bennem a költői kérdés a Viasat3-on ma induló új főzős vetélkedő, vagy ahogy a csatorna hívja, kulináris krimi forgatása felé tartva. 

Konyhafőnök, Séfek séfje, Főmenü, na meg Borbás Marcsi – mára nagyjából lehetetlen úgy bekapcsolni a tévét, hogy ne egy sztárséfbe, kulináris ismeretterjesztő műsorba vagy konyhai vetélkedőbe botoljon az ember. Végtelen mennyiségű gasztroműsorból csemegézhetünk, így meglepőnek tűnt a hír, hogy az Antenna Entertainment saját gyártású főzőműsort indít egyik csatornáján.

Kissé szkeptikusan indultam tehát a Troll a konyhában forgatására, de megérkezésem után hamar kiderült, hogy a konyhai díszlet ezúttal csak ürügy; a sokadik eltartott kisujjas gourméskodás helyett a csatorna ezúttal a gasztronómia világát használja arra, amit a magyar tévék közül véleményem szerint a legszórakoztatóbban csinál: a Troll a konyhában olyan reality, ahol az ételek helyett az emberi viselkedés kerül terítékre. 

Celebesített brit formátum 

A díszletbe érkezve narancssárgás, zöldes, kékes színek, esőerdős tapéták, lágy fények és kanapé fogadott. A gasztroműsorokhoz képest kifejezetten gazdag és buja enteriőrnek hála egy pillanatra el is kalandozott a fantáziám: lehetséges, hogy a Rat in the Kitchen magyar változata egy főzős párkereső lesz, ahol valahogy ötvözik a kiválasztó showt a gourmet ételekkel? 

(Itt be kell vallanom, hogy máig a Viasaton futó Éden hotel két évadát tartom az egyik legkiválóbb realitynek, amit a zseniális castingjával és a még zseniálisabb szerkesztésnek köszönhetően kifejezetten érdekes és tanulságos szociológiai kísérletnek gondolok, így igazán izgatott lettem.) 

Sajnos nem lett igazam, de hamar kiderült, hogy a Troll a konyhában nem kevésbé szórakoztató műsornak ígérkezik, hiszen érkezésemkor már a kamera mögött is remek volt a hangulat. „Ó megjött a sajtó! Ez a legjobb stáb, a legjobb műsor, a legjobb csatorna” – viccelődött az aznapi felvétel egyik versenyzője, Keleti Andrea a stúdióból kilépve, és elhittem neki, hogy tényleg jól érzi magát a forgatás tizedik órájában is.

A műsorban azért főzni is kell, de a főzőcsapatok között mindig van egy szabotőr, a troll, akinek az a feladata, hogy elrontsa a készülő ételt anélkül, hogy csapattársai előtt lebukjon. A két műsorvezető Rákóczi Feri és Wossala Rozina, akik közül előbbi a jó hangulatért, utóbbi döntőbíróként az ételek minősítéséért és a szakmaiságért felel. 

A konyhaművészetben való jártasság tehát előny, mert ebben a versenyben úgy is lehet pénzt veszíteni, hogy a főzőpáros egyszerűen csak rossz ételt főz (pontosabban ha Wossala ítélete szerint az csak direkt elrontott étel lehet). Ebben az esetben is a troll kapja az adott nap pénznyereményét.  

A műsor producere, Wisinger János szerint az eredeti formátumban azért láttak fantáziát, mert abban a házibuli érzés keveredik a gyilkosos társasjátékok izgalmával – ehhez bevallottan eszköz csak a főzés.

A stáb jó hangulatának megteremtése ezért is fontos, mivel a műsor a csoportdinamikára és a szereplők egyéniségére épül: a szerkesztők csak a műsorvezetőkkel kommunikálnak a felvételek során, a játékosokkal nem. 

Az eredeti formátumtól eltérően a Troll a konyhában versenyzői kizárólag hírességek, a casting pedig széles palettáról válogatott. A koncepciót nézve bölcsebb dolog a laza közeg megteremtése, mint a sok esetben színészi kvalitásokat nélkülöző celebeket rábírni, hogy csapóra érezzék jól magukat. Ez a műsor márpedig szórakoztatni akar.

Ahhoz, hogy működjön a formátum, gyártási trükkök bevetésére is szükség volt, a helyszínen megtudtam például, hogy a trollt követő kamerát a díszlet takarásába építették be, hogy ne buktassa le őt a kameramozgás a csapattársak előtt. A kevert műfajú produkción összesen 120 fő dolgozik, 16 kamerával veszik fel az adásokat, a díszlet pedig három cég bevonásával egy hónapon keresztül készült. 

Van elég bajunk, szórakozzunk!

Rákóczi Feri és Wossala Rozina párosa jól működik együtt, mindketten karizmatikus, médiában és vendéglátásban edzett emberek. Rákóczi láthatóan pörgeti a műsort, a kamerák mögött is viccelődik, felhúzza és irányítja a versenyzőket, míg Wossala el tudja hitetni, hogy itt mégis csak valami gasztroverseny folyik, nélküle valószínűleg teljesen elveszne a műsor gasztrojellege.

Az elmúlt években nem láthattuk őket képernyőn, mindketten kevesebb médiaszereplést vállaltak, de végül a formátum és a közös munka ígérete meggyőzte őket.

Wossala Rozina szerint nehezen lehetett már neki újat mutatni. „De ez nem egy tradicionális gasztroműsor, nem egy véresen komolyan vett verseny. Azt éreztem, hogy ebben a formátumban van annyi izgalmas és új, hogy az tud más lenni. Van egy felszabadultság és összekacsintás az egészben, hogy ne vegyük már az életet annyira komolyan. Nagyon gyorsan igent mondtam, azzal a kikötéssel, hogy a Ferivel dolgozhatok, mert azt éreztem, hogy ő a tökéletesen megfelelő pár mellém, egyrészt a vendéglátásban is jártas, másfelől egy vérprofi szakember.”

A kóstolás és értékelés a produkcióban az egyetlen pillanat, amikor komolyan kell viselkedniük, hiszen ez az a momentum, amikor eldől, hogy a pénz a trollnál, vagy a csapatnál landol. Wossala Rozina átállás alatt elmesélte, hogy ennek ellenére többször történt már olyan a felvételek során, hogy a kóstolás is röhögőgörcsbe fulladt, de szerinte ez a műsor pont ezért jó. 

„Itt vagyunk egy pandémia után, gázárak és vírusok sújtanak minket. Nem a gasztronómia az, amin szerintem esténként feszülni kell. Ez a műsor abban segít, hogy röhögjünk egy jót és élvezzük egy kicsit az életet.” 

A felszabadultságon persze az is segít, hogy amikor a kamerák leállnak, a műsorvezetők akkor sem esnek ki a szerepükből. Nagy az öröm a stúdióban, amikor például egy mikroport elmozdul a helyéről és Rákóczi megállapítja, hogy eddig sajnos „heréből beszélt”, újra kell venni a jelenetet.

Rákóczi a forgatás szünetében az emlegetetett bársonykanapén ülve meséli el, hogy pár évvel ezelőtt ő már lemondott a tévés műfajról, két dolog hozta meg mégis a kedvét a Troll a konyhában műsorvezetéséhez. Az egyik Wossala Rozina személye, és viccesnek tartja, hogy mindkettőjük feltétele volt, hogy akkor vállalják a műsort, ha együtt vezethetik. 

„A másik az, hogy nagyon nagy gázsit kérek, szóval akkor három volt” – teszi hozzá nevetve. „Szóval a másik az volt, hogy nagyon megtetszett a csavar a műsorban. Bámulatos trolljaink vannak, az ötletparádét, amit bele tudnak tenni emberek a feladatba, az szédületes.”

A formátum azonban tartogat magában egy reality szempontból izgalmas felállást. A titok mint műsorszervező elem eleve jót tesz bármilyen formátumnak, a Troll a konyhában esetében mindezt tetézi, hogy viszonylag kicsi helyen összezárva kell az aktuális trollnak átvernie az összes többi embert, ami plusz feszültséget teremt. 

„Nagyon érdekes a csordaszellem és az egyéni cél elérésére irányuló energiák megoszlása. Hat emberből öt egy csapat, és van egy troll. Ha egyik nap valaki még a csapatban dolgozik, de másik nap ő a troll, olyan alapvető emberi változásokat láthatunk, hogy gyakorlatilag itt sírtunk a nevetéstől. Minden egyes ilyen szerepváltozás nagyon tanulságos. Azoknál a személyeknél a legizgalmasabb ez a változás, akikről egyébként tudod, hogy nagyon jólelkűek, akikről nem is feltételezed, hogy átvernének valaha valakit. Aztán egyszer csak megkapja ezt a szerepet, és kiderül, hogy ilyet is tud. Ez szerintem nagyon-nagyon vicces és tanulságos.”

Fine dining az infláció idején

Végül választ kapok arra a kérdésemre is, ami már a bejárás előtt megfogalmazódott bennem, vajon tényleg szükség van még egy főzésre épülő vetélkedőre esténként? Rákóczi Feri szerint évek óta dübörög a főzőműsorok népszerűsége, és nagyon szeretik az emberek, de akik nézik ezeket a műsorokat, azoknak 85 százaléka nem főz, nem azért nézi a műsort. 

„Van egy gasztronómia iránt érdeklődő réteg Magyarországon: új alapanyagokkal kísérleteznek, próbálnak arra figyelni, hogy hazai dolgokat használjanak, és hogy ne 2 kiló húst süssenek meg a hétvégén, hanem csak 40 dekát, de az legyen minőségi. Van ilyen igény a társadalomban, de a gasztroműsorok nem ezért mennek jól. Valószínűleg az ilyen jellegű műsoroknál a bénázást szeretik nagyon az emberek. Kötődnek és szurkolnak ezeknek a karaktereknek. A nagy gasztroforradalomra azonban Magyarországon még nagyon sokat kell várni, az otthonok gasztroforradalmára meg egyre többet. Ezekkel az árakkal főleg.”