A kormány máig nem tette rendbe a kulturális TAO-pénzek 2018-as elvonása után keletkező problémákat, miközben az energiaválság, az infláció és a KATA átalakítása tovább nehezíti a független alkotók helyzetét. A terület már sokszor megélt válságot, mostanra alig lát kiutat.
„Az Országgyűlés előtt a törvényjavaslat, amely alapján több, mint 35 milliárd forinttal kevesebb jut idén kultúrára és innovációra. Az intézkedés elsősorban a legsérülékenyebb, kortárs művészeti színtereket dúlja fel”
– írja közleményében a FESZ. A Kulturális és Innovációs Minisztériumnak 34,2 milliárd forintot, a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) 913,8 millió forintot kell befizetnie az Államkincstárba. A szövetség emlékeztet arra is, hogy eközben a 2023. évi módosított költségvetésben a sporttevékenységekre szánt támogatások 116 milliárd forinttal növekednek.
„Hiszünk abban, hogy válság idején a kultúrához való hozzáférés nem pusztán állampolgári jog, hanem a túlélés nélkülözhetetlen záloga is. Nem fogadjuk el, hogy az ország vezetése lemondjon a kortárs kultúráról!” – fogalmaznak.
A FESZ nyílt levelében a támogatási rendszer újragondolására, azonnali tárgyalásokra szólítja a döntéshozókat még március 10. előtt.
A művészet nem egy költségvetési sor. A kultúra közös, és még mindig nemzeti alap!
– zárják a levelet.
Vészharang kongatás
A FESZ a művészeti területen dolgozók számára március elsejére hívott össze válságfórumot a Trafó Kortárs Művészetek Házába. A nem sajtónyilvános eseménynek az event leírás szerint két célja volt. Egyrészt szerette volna felhívni a területen dolgozók figyelmét a kialakulóban lévő vészhelyzetre, másrészt elindította a belső egyeztetéseket. Az esemény után kitett Facebook poszt alapján munkacsoportok is alakultak.
Ahogy az eseményben írták, ha ez nem is oldja meg a kialakult helyzetet
„legalább nyilvánvalóvá teszi a kulturális kormányzat döntéshozói számára, hogy sorozatos, előkészítetlen, át nem gondolt döntéseik az egész előadó-művészeti ágazatot, sőt a teljes magyar kultúrát, társadalmat érintik hátrányosan”.
A FESZ emlékeztette a területen dolgozókat a Tünet Együttes feloszlására, az emelkedő jegyárakra, az elmaradó előadásokra, a megszűnő munkahelyekre, a színházi nevelési programok leállására és arra, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élők egyre kevésbé férnek hozzá a kulturális programokhoz.
A nyílt levél említi még a pályázati keretösszegek csökkenését, az alapvető pályázatok kiírásának elmaradását és a tavaly megítélt támogatások kifizetésének csúszását is.
Menesztett és lemondó vezetők
2019 végén jelentek meg először sajtóértesülések arról, hogy a kormány új törvényjavaslat mentén tervezi szabályozni a kulturális területet. Ezek között volt például az NKA beszántása és a független színházak működési támogatásának megszüntetése. Akkor a hírek ellen sokan tiltakoztak, a FESZ, a Katona József Színház és az Örkény István Színház tüntetésére közel 13 ezren mentek el.
Nem sokkal később a világjárvány mindent újraírt, és a független terület azóta sem tudott lábra állni. Az akkori tiltakozások több mint hároméves mottóját – a kultúra nemzeti alap – újítaná meg a mostani kezdeményezés:
a kultúra még mindig nemzeti alap?
Az ötödik Orbán-kormányban a független kulturális terület a Csák János vezette Kulturális és Információs Minisztérium alá tartozik, a vezetésében pedig nemrég több változás is történt. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt tavaly év végén mentették fel, február 1-től az utódja Závogyán Magdolna lett. Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár szintén frissen, március elején mondott le.
A kormány a kulturális TAO-pénzek átalakítása után 2019-ben ígéretet tett egy igazságosabb és átláthatóbb működésre, a 2022-re 12 milliárdra csökkenő, eredetileg 37 milliárdos előadó-művészeti többlettámogatási rendszer viszont nem oldotta meg a helyzetet (akit érdekel a források eloszlásának pontos alakulása, itt olvashatja a FESZ Csáknak és még Hoppálnak fogalmazott tavaly nyári levelét a befagyott helyzetről).
A független számára korábban fontos forrást jelentő NKA oldalán szintén tanulságos a legfrissebb hír: az alap éppen türelmet és megértést kér a pályázóktól. Azt ígéri, márciustól tudják kibocsátani a korábban elnyert támogatói okiratokat, az összegeket pedig leghamarabb 2023 második negyedévében kezdik kiutalni.
Kép: válságfórum március 1-jén a Trafóban, forrás: a FESZ Facebook oldala
