A Central magazinportfólióban kiemelt téma az ökotudatosság
Az ökotudatosság témaköre ma már megkerülhetetlen a minőségi tartalmat előállító magazinoknál. A Central kiadványai évek óta rendszeresen foglalkoznak a környezettudatossággal az ökotudatos divattól az elektromos autókon át egészen a fenntartható vendéglátóhelyekig, különszámokban, állandó rovatokban és rendszeresen megjelenő cikkekben dolgozzák fel a témát. (X)
A Central Média a leginkább transzparens kiadó
A magazinpiaci hirdetők is értékelik a transzparenciát, 2018-ban listaáron számított költéseik költéseik 59 százalékát auditált és/vagy olvasottságban mért kiadványban helyezték el. A leginkább transzparens kiadóként a Central Média magazinpiaci részesedése 28 százalék volt a reklámbevételek piacán. (X)
Miénk a legnagyobb magazinpiac, csak nálunk létezik a „Nők Lapja jelenség”
Magyarország magazinpiaca több szempontból is eltérést mutat a másik három V4-országtól – akár a legtöbbet költő szektorok, akár a legnagyobb értékesített példányszámú magazinok típusát tekintve. A magazinpiac 2018-ban Magyarországon volt a legnagyobb a négy ország közül, és a női magazinok csak nálunk képesek maguk mögé utasítani a tévés műsorújságokat. A Central Médiacsoport V4-ek magazinpiacát vizsgáló kutatásaiból az is kiderült, hogy egy új prémium glossy bevezetésénél nem csak az adott ország GDP-je fontos, a magazinpiac mérete és a népességszám is számít. (X)
A magazinpiaci költések közel harmadát harapta ki a Central 2018-ban
A print piac továbbra is stabil, a Central pedig a kereskedelmi bevételeket tekintve évek óta a legnagyobb játékos a magazinpiacon. Nemcsak a legjövedelmezőbb női lapok és a sztármagazinok vonzzák a hirdetőket, hanem a glossy-k, a műsorújságok és az újabban egyre kelendőbb lakberendezéssel kapcsolatos kiadványok is. A titok azonban nemcsak a tartalomban és a példányszámban rejlik, a transzparencia is kiemelkedően fontos a reklámozóknak. (X)
A print nagy játékos, multimédiaként nőhet nagyobbra
A tengerentúli millenniumi nemzedék a print felé fordult, az újságíróktól élményszerű történetmesélést várnak, miközben egyre több olvasó hajlandó fizetni az értékes tartalomért – ez derült ki a legutóbbi, globális magazinpiacot érintő innovációkról szóló éves jelentésből. Derűs, optimista gondolatok következnek a papír kreatív felhasználásáról, az olvasás diszkrét luxusélményéről és a lapozgatható újságok szeretetéről. (X)
Idén is a Central vitte a magazinpiac első félévét
A magazinpiac néhány szektorában kevesebb volt ugyan a reklámköltés, a legstabilabb lapmárkákat azonban mindenhol megtalálták a kereskedelmi hirdetők. És bár 2017-et a print éveként lehetett ünnepelni, az idei év első hat hónapjának piaci mutatószámait elnézve, néhány kiadónak ezúttal sem lehet oka a panaszra. (X)
Central: több lábon áll
Eseményszervezés a közösségi élményekre építve, márkamagazinok a legszűkebb célcsoportok elérésére, és egy új, saját termék, amit a kiadó egy ismert márkával vezet piacra. Utánajártunk, miért, és hogyan építi 2018-ban magát több lábra egy print és digitális lapokban is utazó magazinkiadó. (X)
2017: a print éve volt
Az elmúlt évtized folyamatos csökkenésével szemben 2017-ben végre a nyomtatott sajtótermékek piacának is megnőtt a reklámbevétele. És bár az állam főleg a napilapokat kiadók zsebét bélelte ki, a kereskedelmi cégek költéseiből kiderül, a print mégiscsak kezd megkerülhetetlenné válni. A 2017 elején beköszönő magazin-optimizmus pedig az év végére sem fogyott el.
A hazai magazinpiac stabilabb szomszédainkhoz képest
Nem szerencsés, ha egy márka egy régiós piac átlagolt jellemzőit használja lokális médiatervezéséhez, ugyanakkor néhány globális szereplő esetében a digitális transzformáció megkerülhetetlen. Az alábbiakban ezt a helyzetet elemezzük, miközben az is kiderül, hogy Közép-Kelet-Európában nálunk csak a szlovének és észtek nagyobb print-használók.
Nagyot futott a Central az első féléves magazinpiacon
Bátrabban költő hirdetők, hirtelen megugró sztárlap-szektor, printbe csatornázott digitális láb, és a mérhető adatokra egyre érzékenyebb márkák – így foglalták össze az első féléves magazinpiaci helyzetet az általunk megkérdezett lappiaci szakemberek. Mindeközben azt is megnéztük, milyen számokkal csúsztak bele az idei nyárba a nagyobb hazai magazinkiadók.
Sok munkánk van abban, hogy a lapban a sztárok is megbíznak
Ezt Nichs Andrea, a Best magazin főszerkesztője mondta, akivel a sztárlapok biztonsági faktoráról, az újságírók bizalmi tőkéjéről és a bulvár felértékelődéséről beszélgettünk. De közben az is kiderült, hogy csak tavaly 800 tonnányi papírt töltöttek meg sztárokkal, és a 15 év alatt volt olyan, akit 46 alkalommal fotóztak címlapra.
A print a reneszánszát éli
A márkák ma már más szemmel néznek a printre, a lapkiadóknak a különszámok lettek a jokerei, a print versus digitális gondolkodást pedig felváltja a print plusz digitális filozófia – így foglalták össze az általunk megkérdezett szakemberek az elmúlt tíz évet, és jósolták meg a nagyon közeli jövőt. Mutatjuk, mi történt a printtel a válság után. (X)
Nagy magazinpiaci körkép 2016-ról
Egyre többen, egyre többet költenek, az állami pénzek viszont rendesen átrendezték a hirdetési piacot. De a piaci mutatószámokból az is kiderül, hogy a magazin szektor a női lapoknak köszönhetően sikeres évet zárt, az anyalapok kiterjesztéseivel újabb hirdetői csoportokat, digitális csatornáikkal pedig értékes bevételi forrást szereztek. Egy biztos: jól áll egy magazinnak, ha több lábon áll.
A sztármagazin nem trash-bulvár
Tartalmi szempontból egyre jobban szétnyílik az a szórakoztató lappiaci olló, amelynek két szárát a napi bulvár és a heti sztárlapok jelentik. Más piacra és más sztárokkal dolgoznak, így aztán hirdetőik is tudatosan más tartalmi környezetbe ágyazzák be üzeneteiket – így foglalta össze a két műfaj közötti különbséget az általunk megkérdezett három lappiaci szakember. (X)
