Becsült olvasási idő: 2 perc
Csökken a belvárosi plázák népe

A tavalyi évhez képest megnőtt Magyarországon a különálló boltok kedveltsége és látogatottsága, míg a belvárosi plázáké csökkent – derül ki a Gfk Hungária felméréséből. A lakosság közel egyötöde továbbra is vásárlásellenes, ők főleg férfiak.

Ötből mintegy két honfitársunk elsősorban különálló boltokban vásárol, bár sokszor kényszerűségből – derül ki a Gfk Hungária bevásárlóközpontokról szóló idei felmérésének eredményeiből. A plázákat főként a fiatalok, a magas jövedelműek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők látogatják.

A Gfk Hungária idén is elvégezte országos reprezentatív felmérését a bevásárlóközpontokról, melyben az általános vásárlási szokásokat és a bolttípusok kedveltségét vizsgálta. A kutatók a felmérés keretében négy bolttípust vizsgáltak: a városszéli, illetve belvárosi bevásárlóközpontot vagy plázát, a különálló boltokat, illetve a városon belül kiépített bevásárló utcákat.

Mint a felmérésből kiderült, a különálló boltok a legkedveltebbek és egyben a leglátogatottabbak: a lakosság 42 százaléka ezt a bolttípust választja legtöbbször. A tavalyi évhez képest mindkét szám jelentősen nőtt, a kutatók ugyanakkor azt is megállapították, hogy a különálló boltok látogatottsága jóval nagyobb a kedveltségüknél: az ide leggyakrabban betérők aránya lényegesen meghaladja az ezen üzleteket kedvelőkét.

Összességében a bevásárlóközpontok látogatásának gyakorisága az elmúlt évekhez képest nem változott jelentős mértékben. A megkérdezettek egyharmada legalább heti egyszer betér egy plázába és 31 százalék azok aránya is, akik csupán két-három havonta vagy annál is ritkábban keresnek fel egy plázát. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban a négy típus közül, további egyhatoduk pedig belvárosi plázákba jár vásárolni – ez utóbbiak kedveltsége és látogatottsága a tavalyi évhez képest visszaesett.  

Az egyes bolttípusok kedveltsége és látogatottsága, 2009-2011 (Forrás: Gfk Hungária)

A tavalyi évhez hasonlóan a lakosság 16 százaléka eleve vásárlásellenes. Ők jellemzően férfiak: esetükben a vásárlásnak pénzügyi gátja is van és valószínűleg hagyományosan női feladatnak tekintik azt.

A fogyasztói szegmensek megoszlásából kiderül, hogy a legtöbb bevásárlóközpontban a 15-34 évesek, a felsőfokú végzettségűek, magas jövedelműek, a társadalom felső négy százalékát jelentő felső plusz és a 17 százalékot kitevő hedonista fiatalok vásárlói szegmense, illetve a belvárosi üzlettömörüléseket és a belvárosi plázákat kedvelők jártak a felmérést megelőző egy hónapban. (A Tárki és a Gfk fogyasztói szegmenseiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen – a Szerk.) Nem meglepő módon a legkevesebb bevásárlóközpontot az idősebbek, a szerényebb jövedelműek, a kis településeken élők és a különálló boltokat preferálók keresték fel.

A második legkedveltebb bevásárlási helynek számító városszéli plázák elsősorban az aktívan dolgozók körében, különösen a munka- és lakóhelyük között ingázóknál népszerűek – nem véletlen, hogy például a Pest megyei lakosok körében ez a leglátogatottabb bevásárlási hely. A belvárosi plázák ezzel szemben elsősorban a fiatalabb korosztály tagjai körében népszerűek, akik a vásárlás mellett gyakran találkahelyként is használják e bevásárlóközpontokat, ahol egyben a szórakozási és étkezési lehetőségek is adottak.

A Gfk legutóbbi, júliusi felmérése szerint idén a diszkontokban is jóval többen vásároltak, mint tavaly ilyenkor.