Szeptember 5-én Krúbi koncertet tartott a Budapest Parkban, ahol a 2018-ban megjelent Orbán, verd ki a Ferinek című számát is előadta, ráadásul néhány extra sort is hozzáköltve a dalhoz, amiben többek között a miniszterelnök esetleges jövőbeli felakasztásáról is szó esett. A koncert után feljelentették az előadót emberölésre irányuló előkészület gyanújával – erről az esetről kérdeztük dr. Sánta Szabolcs Miklós ügyvédet, bűnügyi szakjogászt.

Felmerül a kérdés, hogy egy zenei előadó feljelenthető-e ilyen esetben. A jogász szerint technikailag igen: feljelentést bárki tehet, és történt is feljelentés, de a kérdés inkább az: megáll-e a bűncselekmény gyanúja? Sánta Szabolcs Miklós úgy véli, a hivatkozott mondat („Amikor majd felakasztjuk, küldök neki gyógypuszit”) önmagában nem egyértelmű, közvetlen „felhívás” másokhoz, nincs benne konkrét elkövetési akarat és valós cselekvési terv. Kontextusát tekintve egy élő koncerten, művészi (szatirikus, túlzó) performansz részeként hangzott el. Ezek jellemzően a védett politikai/művészi beszéd terepei. 

A Btk. szerint előkészület miatt az büntethető, „aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik”. Krúbi kijelentése ezek közül egyiknek sem felel meg, ugyanis hiányzik a felhívás egyértelműsége, a „vállalkozás” vagy „megállapodás” mozzanata, illetve bármiféle olyan cselekmény, ami előkészületnek minősülhetne. A jogász kiemelte, hogy nem kizárt egy szóbeli megállapodás alapján megállapítani valamely bűncselekmény előkészületét, de mindenképpen figyelembe kell venni a kontextust és az adott szituációt. Jelen esetben egészen biztos, hogy nincs szó emberölés előkészületéről.

A Magyar Nemzet cikke szerint akár 5 év is kiszabható Krúbira, ezzel kapcsolatban Sánta Szabolcs Miklós hangsúlyozta, hogy ez emberölés előkészülete esetén az úgynevezett büntetési tételkeret felső határa, azaz amennyiben valóban megvalósul az emberölés előkészülete, legfeljebb valóban ötévi szabadságvesztés szabható ki. „Azt azonban érdemes látni – és ezt a legtöbb ilyen hírről író újságíró figyelmen kívül hagyja –, hogy a Btk. szankciórendszere ennél sokkal árnyaltabb, nem csak szabadságvesztést ismer, hanem egyéb szankciókat is (így például közérdekű munka, pénzbüntetés, próbára bocsátás stb.). Amennyiben szabadságvesztést szab ki a bíró, úgy abban az esetben is a büntetési tételkeret (ami jelen esetben 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés) középmértékéből kell kiindulnia, ami itt 3 év. Ehhez képest kell meghatároznia a szabadságvesztés mértékét. A büntetésnek ugyanis igazodnia kell a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez azzal, hogy mind egyénileg az elkövetőt, mind pedig általában a potenciális elkövetőket el kell riasztania az esetleges későbbi bűnelkövetéstől (ezt hívja a büntetőjog speciális és generális prevenciónak). Jelen esetben tehát – én legalábbis úgy vélem – akkor sem lenne valószínű a legsúlyosabb büntetés kiszabása, ha megvalósulna az emberölés előkészülete, hiszen Krúbi (legalábbis tudtommal) büntetlen előéletű” – hangsúlyozta a jogász. 

Mi a helyzet a művészi szabadsággal? 

Sánta Szabolcs Miklós szerint az Alaptörvény, az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlata a közügyek vitájában és művészi kifejezésben kifejezetten tág toleranciát ír elő, különösen közhatalmat gyakorló közszereplővel szembeni kritikánál, akár bántó, túlzó formában is. A Ptk. 2:44. § kifejezetten ezt rögzíti. Határvonal: ami erőszakra buzdítás vagy a méltóság „korlátozhatatlan magját” sértő, öncélúan dehumanizáló közlés, az már kieshet a védelemből. Itt a koncerten elhangzott sor erőszakos képet használ ugyan, de nem közvetlen felhívás. Krúbi évek óta politikai tartalmú kijelentéseket tesz mind a zenéjében, mind a színpadon, továbbá Orbán Viktor kiemelt közszereplő, akinek a tűrési kötelezettsége az átlagnál jóval szélesebb. „Ugyanakkor a bíróságokon – különösen a Kúrián – ma uralkodó helyzet alapján nem garantálnám 100 százalékban, hogy Krúbi kijelentése elmarasztalás nélkül maradna. Abban viszont biztos vagyok, hogy a strasbourgi sztenderdek alapján nem lehetne elítélni” – tette hozzá. 

Hasonló esetek és Bayer Zsolt feljelentése

„Magyarországon akár az irodalomban is találhatunk ilyenekre példát, mondjuk Petőfinél, amikor királyok fölakasztására buzdított, ráadásul ő konkrétan felhívta az olvasóit erre” – mondta dr. Sánta Szabolcs Miklós. 

Augusztus 25-én Bayer Zsolt „Mit is kellene lenyomni Krúbi torkán?” címmel publikált cikket, az írást szintén feljelentés követte. A cikkben többek között ezt írta: „Ennek a fajta »művészetnek« és »szólásszabadságnak« van egy másik típusa is. Az, amikor majd a »krúbi« nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat (kapanyelet, ásót, kétliteres pillepalackos félédes búfelejtőt, vagy csak egy vágóhídról elhozott lószerszámot).” Sánta Szabolcs Miklós szerint ebben az esetben sem történt bűncselekmény. „Ezek a kijelentések sajnos a mai (a cikk szerzőjének munkásságától nem függetlenül) eldurvult közbeszédbe – lévén, hogy politikai megnyilvánulásokról van szó közszereplők kapcsán – beleférnek, legalábbis büntetőjogilag. Nekem is – mint minden jóérzésű embernek – hányingerem van, amikor ilyeneket olvasok, de az én álláspontom az, hogy a büntetőjogi eszközöket tényleg csak utolsó lehetőségként, ultima ratióként kell/lehet a közéleti megnyilvánulások kapcsán alkalmazni. Sem Krúbi, sem Mr. Ötös Számú Párttagkönyv (Bayer Zsolt gyakran büszkélkedik azzal, hogy övé a Fidesz ötös számú párttagkönyve – a szerk.) kijelentései nem érik el azt a küszöböt, amikor erre szükség lenne” – mondta az ügyvéd. 

Kiemelt kép: Facebook/azigazikrubi